Az év végékben év kezdetekben az a legjobb, hogy lehet értékeléseket írni. Márpedig amióta az Olvasónaplómat az interneten vezetem komolyabban, ez szokott lenni az egyik kedvenc bejegyzésem, ugyanis összeállításakor végignézhetem az eltelt évben készített bejegyzéseimet és megállapíthatom, hogy jé, megint mennyi mindent olvastam, milyen sok dolgot tanultam és bár még mindig nem én vagyok, aki meggazdagszom a könyvesblogolásból, még mindig jó kis hobbinak tartom az egészet. Minden évben vannak kisebb változások, amelyek valamennyire előremutatóak: idén például jóval többet foglalkoztam a bloghoz kapcsolódó képes anyagokkal, az elmúlt évekhez képest jóval kevesebb könyvet vettem, de többet olvastam. De még mindig a jól bevált XLS-em alapján foglalom össze számokban, hogy miként telt az olvasónapló köreiben az év.
Tavaly év végén azt találtam ki, hogy 55 könyvet szeretnék elolvasni, amit már augusztus végére teljesítettem és az év végi hajrában (Várólista csökkentős könyveket faltam) végül a szám 79 olvasott könyv lett (esti meséket nem szoktam ebbe beleszámolni), s most kivételesen a Moly és a Goodreads is közel hasonló oldalszámot hozott ki: az egyik szerint ez közel 23766 a másik szerint meg 23743 oldalt jelent.

Idén mindössze 30 könyvet vettem, ebből azonban csak 12-t magamnak, 13-at pedig a srácoknak, szóval a közös könyvtárunk azért a nagyjával gyarapodott, kevesebb könyv vándorolt ajándékba. Mondjuk kaptam születésnapomra meg nászajándékba is könyvutalványokat, de még mindig van belőlük amit elvásárolhatok. Ráadásul igazából a könyvekkel kicsit még így is mínuszban vagyok, ugyanis elkezdtem eladogatni azokat, amelyek feleslegessé váltak és egész sok kötettől megszabadultam. Az eladásokat amúgy továbbra is folytatom, mert kell a hely, ráadásul a jövőben költözés is várható, úgyhogy továbbra is igyekszem minimalistán tartani a könyvbeszerzéseket. Átlagban 2300Ft-ot költöttem egy kötetre, legolcsóbb a Szikomorfán születtem volt (590Ft), legdrágább pedig Kelly Jensen: Here We Are című kötete (3200Ft). A havi 1 audible kreditemet még mindig nem számítom a könyvek közé, pedig lehet, hogy kéne. Elvégre idén is vagy 15 könyvet vettem ott, mert párszor beváltottam az 1-t fizet 2-t kap akciókat. Mondjuk idén kevesebb hangoskönyvet füleltem, csak 9-t, de 2017 igazából a podcastok éve volt, azokra sokkal több időt fordítottam, ami a hallgatást illeti.

Idén ismét az olvasmányaimnak csak a 15%-a volt ismeretterjesztő, az életrajzokat továbbra is főleg hallgattam, kivételt képezett A hercegnő naplója. 2017-ben több női írót olvastam (52t), bár feljövőben vannak a férfiak a maguk 27%-ával, viszont angolul meg most kevesebbet olvastam, csak 30 könyvet, ebből 9 volt a hangoskönyv. Könyvtárból és kölcsönbe csak 4 illetve 5 kötet volt nálam, úgyhogy az olvasottak 86%-a igazából a saját gyűjteményemből került ki. Talán most volt először, hogy a recik javára billent amúgy a mérleg, ugyanis az olvasott kötetek 56%-t kaptam kiadóktól, mondjuk ezek nagy része a Blogturnén keresztül érkezett hozzám. Mivel a recik nagy része e-könyvben szokott érkezni, idén az olvasmányok 25%-a volt elektromos formában.
A legtöbb könyvet megint nyáron olvastam, júniusban 10-et, legkevesebbet 3-3t pedig májusban és szeptemberben.
Az olvasott 79 könyvből 58-ról írtam is a blogon, még lehet, hogy néhányról készül január folyamán bejegyzés, az év végi hajrában ugyanis volt néhány, amiről úgy gondolom érdemes lesz megemlékezni. De szokás szerint nem ígérek semmit 😉

2017-ben nagyon elnéző voltam, 8 könyvnek is adtam 10 csillagot, úgyhogy mondhatni kész is szinte a top 10-em, ezek közül 3 volt ismeretterjesztő, az Őrülten boldog, a Lagom és a Batman-es könyv, három ifjúsági kötet: When Dimple Met Rishi, A gyűlölet, amit adtál és a Fantasztikus Róka úr, V.E.Schwab trilógiájának első kötete az Egy sötétebb mágia után a második csak 9 pontot kapott, de ez épp elég ahhoz, hogy nagyon várjam a folytatást, s Dahl mellett a szokásos 10-es még kijárt Sarah Andersennek. Ha visszagondolok még az év olvasmányaira, akkor mindenképpen kiemelkedő helyet foglal el közöttük az Aszály, Jane Harper-től, új felfedezetteim: Tessa Dare és Lucy Parker na és persze olyan nagyágyú is, mint Margaret Atwood. Az Aszályon túl az év kellemes meglepetése volt még Leah Remini-től a Bajkeverő és Mona Awad: Antilányregény című könyve. A sorozatot még mindig nem néztem meg, de meghallgattam az immár magyarul is olvasható Hatalmas kis hazugságokat.

Talán szerencsésnek vagy inkább rutinosnak is mondhatom magam, mert majdnem minden évben kevesebb az a könyv, amiben csalódok. Idén ilyen volt mondjuk az Örökké, holnapig, ami messze nem ért fel férfihisztijével Graeme Simsion Rosie Projektjeivel. De ugyanígy eléggé hűvösen hagyott Becky Blomwood általam olvasott utolsó boltkóros kalandja és nem sikerült összemelegednem Paula Hawkins-zal sem.

2017-ben bár egész sok bejegyzés jelent meg a blogon a visszatérő témákon kívül, mint az Oscar-ra jelölt könyvek, három részes Nagy nyári könyvajánló, Goodreads szavazás, karácsonyi ajándékok és a Várólista csökkentés kevés extra volt. De azért írtam arról, hogy miért érdemes karban tartani a könyvtárunkat, hogyan nevelődik könyvmollyá a nagyobbik fiam, ajánlottam podcastokat, megemlékeztem a 200 éve elhunyt Jane Austenről, összeszedtem izgalmas Sherlock Holmes feldolgozásokat, mivel olvastam eleget már az év első felében is helyénvalónak éreztem a féléves értékelést, és ajánlottam könyves adventi naptárakat is.

Statisztikákat annyira nem szoktam nézegetni, hogy bár rendszeresen jelen vagyok facebook-on, már túlhaladtam az 1000 követőt, mire észrevettem, hogy ez a mérföldkő is elment 🙂 ) De azért nagyon örülök, hogy kis könyves szegletemet ennyien figyelik. Másik mérföldkő pedig a Podcasthoz köthető, hiszen a Popkult, csajok, satöbbi is már több mint 100 adással büszkélkedhet.

Természetesen nagy terveim nincsenek jövőre. 2018-ra, mivel sűrű évnek ígérkezik, nem választok extra nagy számot a GoodReads éves kihívására, a 60-t célzom meg, az idei siker után természetesen bízom abban, hogy sikerülni fog a Várólista csökkentés is. Az összes többi előre meghatározott mit szeretnék olvasni kihívásban, tervben nem bízom (vagyis magamban nem bízom ;), úgyhogy ennél többet nem vállalok be nyilvánosan. Ha meg valami nem nyilvános bejön, arról majd utólag fogok dicsekedni.

Jó olvasást! 🙂

Oszd meg!