Íme a kendőzetlen igazság az olvasmányaimról. Mert ÉN legalább olvasok.
Pár éve olvastam és nagyon szerettem Madeline Miller: Akhilleusz dala című regényét, amelyben az írónő az Íliászt dolgozta fel, méghozzá olyan szempontból, ami igazán sok mindent megmagyarázott egy mai olvasónak is az anno lezajlott folyamatokról és kapcsolatokról. Mivel már eleve az a regény is évekig készült, teljesen nyilvánvaló volt, hogy Miller nem egy termékeny…Continue Reading
Amikor még az volt a trend, hogy a képregények csak felületes dolgok, a 80-as évek közepén jött többek között Art Spiegelman (meg Alan Moore, Frank Miller stb.) és az irodalmi elitnek el kellett ismernie, hogy mennyire sokrétű történetmesélést lehet kihozni rajzzal és szövegbuborékokkal. A Maus azzal is írt történelmet, hogy az első képregény volt,…Continue Reading
A nyár egyik nagy kedvence lett nálam Kevin Kwan: Kőgazdag ázsiaiak című regénye, amely egy trilógia első része. A kötetnek nagy sikere volt, a belőle készült film is meghódította a közönséget (bár nálunk nem mutatták be, pedig roppant kíváncsi vagyok rá). Most pedig itt van a második rész, ami ha lehet, még inkább grandiózus,…Continue Reading
Az elmúlt három karácsonyhoz hasonlóan idén is Matt Haig meseregényével lehet a várakozás napjait kellemesebbé tenni. Ugyanis megint van egy története Karácsony apóról, amellyel immár trilógiává bővült a sztori, s az előzmények (A fiú, akit Karácsonynak hívnak, A lány, aki megmenti a Karácsonyt) után itt most Amelia az, aki elmeséli, mi is történt vele…Continue Reading
Az elmúlt pár évben leszoktam a paranormális romantikus regények olvasásáról. Csupán néhány sorozat, vagy könyv volt, amelyek felkeltették az érdeklődésemet annyira, hogy próbálkozzam velük. Mint példálul Jeaniene Frost Az éjszaka hercege tetralógiája, amelynek első részét szinte pont egy éve olvastam és most jelenik meg a második is, s nagyon remélem, ha már ez ilyen…Continue Reading
Az elmúlt évben mintha reneszánszát élnék a mitológia témájú könyvek itthon, s főleg azok, amelyek kimondottan a gyerekeknek szólnak. Nem tudom, hogy Percy Jackson népszerűsége hozta az új hullámot (hiszen Riordan menővé tette a görög isteneket), vagy éppen mert Loki és Thor is annyira népszerűek, mindenesetre nálunk otthon is eléggé bejön minden amit úgy…Continue Reading
Amióta könyvesblogot vezetek, meg könyves közösségi oldalakon fenn vagyok sajnálom, hogy gyerekkoromtól kezdve nem volt igazi olvasónaplóm. Igazából annak idején nekünk valamiért nem kellett vezetni (imádott magyartanárnőm nem volt a hagyományos dolgok híve), egyedül az unokatestvéreimnek írogattam meg az olvasónaplókat (emlékeszem még, hogy A kincskereső kisködmön-t megcsináltam a legidősebbnek és még a testvérei is…Continue Reading
Nem csinálok úgy, mint aki ismerte volna A Grincs történetét a 2000-es film előtt. Utána viszont egészen érdekelt Dr. Seuss és munkássága, még angol példányt is beszereztem A Kalapos Macskából. S igazából könyvtárból annak idején olvastam is az előző kiadásban a történetet, ami a Hogyan lopta el a Görcs a karácsonyt? címmel jelent meg…Continue Reading
Tavasszal majdnem minden tele volt Tomi Adeyemi regényével, mindenféle nagyszerű kritikákat kapott, s hát azt is el kell ismerni, hogy bizony a borító is rendesen figyelemfelkeltő volt. Jómagam is sokáig vacilláltam, hogy megrendeljem-e angolul, mert legtöbb helyen két klassz dolgot is emlegettek a történettel kapcsolatban: az Avatárt (a rajzfilmsorozatot Aang aztán meg Korra legendáját),…Continue Reading
David Walliams az angol gyermekirodalom egyik legmenőbb exportcikke. Ráadásul kiváló párost alkotnak az illusztrátor Tony Ross-szal, amiről már mi is meggyőződhettünk nem egyszer. Sőt én is rendszeresen forgatom a regényeit, úgyhogy nem volt kétség, hogy érdekel a legújabb könyve is, ami A világ legrosszabb gyerekeiről szól. A könyv megjelenése óta már sorozattá nőtte ki…Continue Reading
Lassan húsz éve nagyon nehéz ifjúsági regényt írni, vagy legalábbis befutni vele. Ugyanis ennyi ideje jelent meg először a Harry Potter és azóta valahányszot valaki megpróbálkozik gyerekeknek fantasyt írni, akarva akaratlanul is Rowling művéhez hasonlítják. Az elsőkönyves ausztrál Jessica Townsend regényét is mindenütt azzal harangozzák be, hogy méltó utódja lehet a varázslótanonc kalandjainak. S…Continue Reading
A feminizmusról nem nagyon szeretünk beszélni, vagy olvasni, mert még mindenki fejében nagy a káosz ezzel kapcsolatban. Pedig ez egy olyan dolog, ami mellett nem mehetünk el szótlanul és nem csak mi nők, hanem a férfiak sem. Anno végigvettem, hogy az alapműveknek számító feminista krédóból mi jelent meg magyarul is, a podcastunkban többször is…Continue Reading
Az egyik első könyvtáros és románcolvasó példaképem, akit szinte a kezdetetktől követek nem más, mint Wendy a szuperkönyvtáros. S van neki egy listája a romantikus regényekről, amelyekben könyvtárosok a szereplők. Néhányat már én is olvastam innen (Victoria Dahl jó pár könyvében szerepeltek, ne meg ott volt a Könyvtároskisaszony és a rock star cuki regény…Continue Reading
Mindig örülök, amikor olyan ifjúsági regényről olvashatok, ami nem illik be a szokásos ya történetekről bennünk élő elképzelésbe. Kimondottan keresem az ilyen sztorikat, a Lehull a lepel pont ebbe a körbe tartozónak tűnt és amikor azt olvastam valahol, hogy olyan, mintha a Nulladik órát (The Breakfast Club) keresztezték volna a Pletykafészekkel (Gossip Girl), jelentkeztem…Continue Reading
Mindig azzal szoktam kezdeni a képregényes értékeléseimet, hogy nem vagyok képregény olvasó, viszont szeretem a szuperhős filmeket, mert szórakoztatnak és én nem kérem rajtuk számon, mint sok rajongó, hogy bizonyos szereplők nem úgy jelennek meg, ahogy az eredetiben és vannak történetszálak, amelyek nyomtatva jól kijönnek, filmen meg nem és fordítva. Ennek ellenére mostanában egész…Continue Reading
