Íme a kendőzetlen igazság az olvasmányaimról. Mert ÉN legalább olvasok.
Az az igazság, hogy először nem nagyon akartam én elolvasni ezt a könyvet, bár a borítója megfogott: angol gyermek- és ifjúsági irodalomba tartozó fantasykat ugye kedveljük. Aztán elolvastam a fülszöveget, ami ha sokat nem is árul el, azzal kecsegtet, hogy valamiféle Sosehol sztori ez, csak tudjátok, srácoknak, úgyhogy beadtam a derekamat. S valóban, nem…Continue Reading
Mivel nagyon elégedett voltam McManus első regényével, a Lehull a lepel-lel, kíváncsi voltam, hogy mi lesz a szerző következő dobása. Már a fülszöveg is ígéretes volt, s talán egy kicsit komolyabb ügyet is sejtetett. S bár még a decemberi terveim között szerepelt, hogy elolvasom ezt a regényt, de aztán hipp-hopp január lett belőle. Ellery…Continue Reading
Stephen Fry angol nemzeti kincs. Színész, humorista, műsorvezető író és egyáltalán roppant művelt és érdeklődő személy. Nagyon sok mindennel foglalkozott már életében, írásai közül korábban már három regénye is megjelent magyarul, de aztán valahogy alább hagyott a fordításával foglalkozó kedv, úgyhogy aki szereti a stílusát az angolul barátkozhatott tovább vele. Szerencsére most ismét olvasható…Continue Reading
A Budha-tálakkal akkor találkoztam, amikor elkezdtem mindenféle egészséges ételek után keresgélni a neten és rengeteg csodásan fényképezett zöldségektől roskadozó étellel találkoztam. Csak nézzetek fel a Pinterestre és meglátjátok. Viszont mint annyi minden keleti típusú étellel kapcsolatban megvolt bennem az előítélet: biztos nehéz ezeket összehozni, sose hallott alapanyagok kellenek hozzá, s azok is drágán beszerezhetők.…Continue Reading
Nekem ez volt az első könyvem Meik Wikingtől, aki ugye a Hygge kötettel robbant be itthon is, aztán meg jött a Lykke, s ezekben ugye azt igyekezett bemutatni, hogy mi is lehet a dánok titka, mitől ők a világ legboldogabb népe. Már akkor is nagyon tetszett, hogy Meik a koppenhágai Boldogságkutató Intézetnél dolgozik, s…Continue Reading
Még nem olvastam semmit Katherine Applegate-től, de tudtam róla, hogy Newbery medált már nyert, s ennek a könyvnek a fülszövege és külseje nagyon bejött, úgy gondoltam, érdemes megismerkedni akkor vele is. A történetet Vörös egy 2016 éves tölgyfa meséli, aki rengeteg állatnak ad otthont, legjobb barátja egy varjú és a környéken Kívánságfaként is üzemel.…Continue Reading
Nem vagyok ellenére a mesefeldolgozásoknak, sőt kimondottan szeretem őket. Főleg, ha a női szereplőkre koncentrálnak. De meg kell hagyni, hogy még olyat nem olvastam, ami az eredeti egyik nem éppen pozitív szereplőjét teszi a központba. Úgyhogy izgalmasnak ígérkezett Jennifer Donnelly regénye, akit már évek óta szeretnék olvasni (Északi Fény című könyve még az előző…Continue Reading
Igazából megint csak Elizabeth Wein: Fedőneve: Verity című regényéhez kell visszanyúlnom, hiszen ott olvastam először olyan kémnőkről, akiket hivatalosan is beszerveztek. Ugyanis a második világháború során fordul elő legelőször ilyen a történelemben, hogy a nőket kiképezték és feladatokkal bízták meg. Persze korábban is kémkedtek, de sose ennyien és ilyen hadászatilag, kiképzésekkel támogatott háttérrel. Mindig…Continue Reading
Már nem tudom miért alakult úgy, hogy a gyereknevelési könyvekre először mindig a párom figyel fel. Így volt ez a Szülői varázslat esetében is. Úgyhogy amikor elkértem olvasni, megegyeztünk, hogy ő fog róla beszámolni. Úgyhogy íme ismét visszatérő vendégbloggerem, D. értékelése a könyvről. Mindig elolvasom a Nők lapjában a Vekerdy rovatát. Néha egyetértek, néha…Continue Reading
Még gyerekkoromban volt egy korszakom, amikor faltam a második világháborús regényeket. Úgy gondoltam, hogy Alistair MacLean a legkirályabb és barátnőmmel idézgettünk egymásnak a Kémek a Sasfészekben című regényből. Csak jóval később jöttem rá, hogy mi hiányzott korábban mindig a narratívákból: a nők szerepe. Szerencsére az utóbbi években egyre több olyan regény akad a kezembe,…Continue Reading
Nem vagyok egy Elizabeth Gilbert rajongó, pedig igazán olyan író ő, akit a matek szerint szeretnem kellene. De sose támadt kedvem elolvasni az “Ízek, imák, szerelmek“-et, sőt még a filmet se láttam pedig Julia Roberts játszik benne, akivel kb. bármit hajlandó vagyok megnézni (mondjuk mostanában állandóan ajánlgatja a Netflix, úgyhogy lehet egyszer csak rászánom…Continue Reading
Sarah MacLean azok közé a történelmi romantikus regényírók közé tartozik, akinek a neve már évek óta a várólistámon van. Annyira, hogy pár éve vásárolgattam is tőle könyveket, sőt beválogattam VCS-be és még el is olvastam az egyik regényét (A Scot in the Dark) Magyarul már rátukmáltam anyósomra is az első trilógiáját amivel befutott, Twitteren…Continue Reading
Matt Haiget nem nagyon kell bemutatni a blog olvasói számára. Főleg azt nem, hogy izgalommal várom minden Karácsony környékén, megjelenjen magyarul is valamelyik mesekönyve. Mert ugye minden kezdődött A fiúval, akit Karácsonynak hívtak, hogy aztán jöjjön A lány, aki megmenti karácsonyt, majd a Karácsony apó és a csokitojás. Most pedig itt van a történet…Continue Reading
A Szerafina és a fekete köpeny igazából elég régóta a radaromon volt, akárcsak a folytatásai, mert jó kis ifjúsági regénynek híresztelték, izgalmas hősnővel, amire elég fogékony vagyok. Igazából egész jó volt, hogy a csillagokon és a fülszövegeken kívül nem volt semmi más tudomásom róla és még az utóbbit is csak felületesen néztem át, úgyhogy…Continue Reading
Ennek a könyvnek már a címe is olyan lírai: A lány, aki holdfényt ivott éppen ezért nehezemre esik megemészteni, hogy a magyar változatot eldugják apró betűkkel a nagy angol felirat alá. Napokig vitatkoztam erről a moly-on, hogy pont ennél a könyvnél, ami igazi tündérmese és 10-14 éveseknek szól nincs értelme az eredeti cím meghagyására.…Continue Reading
