Íme a kendőzetlen igazság az olvasmányaimról. Mert ÉN legalább olvasok.
Mindig örülök, amikor olyan ifjúsági regényről olvashatok, ami nem illik be a szokásos ya történetekről bennünk élő elképzelésbe. Kimondottan keresem az ilyen sztorikat, a Lehull a lepel pont ebbe a körbe tartozónak tűnt és amikor azt olvastam valahol, hogy olyan, mintha a Nulladik órát (The Breakfast Club) keresztezték volna a Pletykafészekkel (Gossip Girl), jelentkeztem…Continue Reading
Mindig azzal szoktam kezdeni a képregényes értékeléseimet, hogy nem vagyok képregény olvasó, viszont szeretem a szuperhős filmeket, mert szórakoztatnak és én nem kérem rajtuk számon, mint sok rajongó, hogy bizonyos szereplők nem úgy jelennek meg, ahogy az eredetiben és vannak történetszálak, amelyek nyomtatva jól kijönnek, filmen meg nem és fordítva. Ennek ellenére mostanában egész…Continue Reading
Ugyan eleinte a hangoskönyvek olvasását az életrajzokkal kezdtem, de egy idő után azért átnyergeltem a regényekre is. Ráadásul sokszor előfordul, hogy az audible egyet fizet 2-t ad vagy 3-t, ilyenkor be szoktam ezekből is tárazni. Úgyhogy most megmutatom, ugyanúgy mint az ismeretterjesztőknél, hogy milyen fikciók kerültek az elmúlt hónapokban a fülesembe. Szokás szerint, Nora…Continue Reading
Néhány éve nagyon kedveltem Victoria Dahl regényeit, a szexi modern románcokat, főleg amikben könyvtárosok voltak! Aztán az utolsó sorozata valahogy félbehagyottnak tűnt, nem jöttek a folytatások és ő is elhallgatott. Illetve most már tudom, hogy nem, hanem átnyergelt másik műfajra álnéven. S a Jane Doe immár a harmadik regénye ezen a vonalon: általában pszicho…Continue Reading
Az úgy volt, hogy még amikor csak az osztrák meg a jugó tévén lehetett látni igazából, mit művelnek nyugaton a népek, a kedvenc filmsorozatom a Dinasztia volt. Tudom, itthon később a Dallas futott be, de igazán őket mindig parasztoknak tartottam, Carringtonék világához képest: ahol mindenki csodaszép, elegáns volt és megismertették velem a szappanoperák hihetetlen…Continue Reading
Annak idején az Így jártam anyátokkal sorozatot én nem Barney Stinson kedvéért néztem, ennek ellenére nagyon kedveltem a karaktert és persze az őt játszó színészt, Neil Patrick Harrist. Akinek úgy 3 éve jelent meg nálunk is önéletrajzi kötete, az Így jártam az életemmel, amely eléggé formabontóra sikerült. Annak idején már írtam is, hogy NPH…Continue Reading
Gyorsan itt az elején szeretném kijelenteni, hogy a Mágia árnyalatai trilógia befejező kötete non-stop sodor magával, letehetetlen olvasmány, az ember észre sem veszi és hopp elröpült 576 oldal. Az első regény (Egy sötétebb mágia) azzal fogott meg, hogy kaptunk egy jól felépített világot és olyan szereplőgárdát, akikért igazán lehetett izgulni. Ráadásul kerek egész történet…Continue Reading
Meséltem már párszor, hogy Elizabeth Wein: Fedőneve: Verity az egyik kedvenc könyvem az elmúlt évekből? Csak 100x? Oké akkor megint elmondom, hogy azóta keresek valami témájában hasonlót és amikor tavaly először hallottam Alice hálózatáról, úgy gondoltam, hogy ez pont olyan lesz. Csak felnőtteknek szól, meg jóval többen ismerik, hiszen Reese Witherspoon is könyvklubozott róla,…Continue Reading
Amikor 2016 decemberében hosszas rákészülések után először vettem kezembe Elizabeth Hoyt regényt, határozottan jó érzékkel történt, mert ugyan az már a Maiden Laine sorozatának a hatodik része volt épp egy újabb családdal ismertetett meg, hogy aztán folytathassam a hetedik résszel, ahol még többször feltűntek a Szívembe zárva szereplői és bizony itt is vannak olyan…Continue Reading
Pár éve indítottak kickstarter kampányt egy kimondottan lányoknak női történetekről szóló mesekönyvre, ami azóta magyarul is megjelent. Ez volt az Esti mesék lázadó lányoknak, amely 100 különleges nőt ismertetett meg a fiatalokkal. Sőt az eredeti könyvnek azóta már van folytatása, amit elvileg szintén ősszel hoznak magyarul is, újból még 100 különleges élettörténettel. S igen,…Continue Reading
Igazán nem szégyellem bevallani, hogy lánykoromban sokat fantáziáltam arról, jön majd valamelyik filmsztár, rámnéz és teljesen elveszti lába alól a talajt. Komolyan, nézzetek magatokba, ki nem tett ilyet? Sőt talán még fanficekekt is írtam a fiókomnak hasonló témákról, de szerencsére ez elmúlt. Mindenesetre a hollywoodi csillogás még mindig meg tudja dobogtatni a szívemet és…Continue Reading
Mivel tavaly teljesen elvarázsolt az Egy sötétebb mágia trilógia első két kötete, nagyon megörültem, amikor kiderült, hogy V.E. Schwabban látják a potenciált és megjelenik korábbi regénye is, amit ifjúsági irodalom után kimondottan a felnőtteknek írt. Ugyanis a párhuzamos Londonban játszódó történet előtt már próbálkozott azzal, hogy urban fantasyt írjon amelyet jól megpakolt antihősökkel, akik…Continue Reading
Sarah Andersennek a Macskapásztor immáron a harmadik gyűjteményes kötete, ami a nagy sikerre való tekintettel magyarul is igencsak gyorsan a márciusi eredeti megjelenés után a Könyvfesztiválon már a hazai rajongók kezébe is kerülhetett. Ebben biztos nagy szerepe van annak, hogy még amikor csak weben rajzolta és jelentette meg képregénykockáit Andersen már le lett fordítva…Continue Reading
Mivel az elmúlt pár évben hosszabb kihagyás után nagyon jól szórakoztam Nora Roberts regényein, gondoltam bepótolom amik kimaradtak úgy a 2010-es évektől, az egyedülálló regényeire vetettem szemet, különösen, hogy megint szembe jött velem egy audible akció, amiben szerepelt a The Collector (magyarul „A gyűjtő”) című regénye is. Nem tántorított el a közel 16 órás…Continue Reading
David Walliams-szal a „21. század Roald Dahljával” már nem először találkozom és bár még mindig nem ismerem teljes gyerekeknek szóló életművét, az eddig olvasott könyvei elég meggyőzőek ahhoz, hogy ne érezzem túlzásnak ezt a már-már eposzivá váló jelzőt. Legújabb jó vastag regényében például egy kórházi tartózkodást tesz felejthetetlenné. Főszereplőnk, Thomas azok után, hogy a…Continue Reading
