Két hete olvastam a Moksha.hu oldalon Myreille bejegyzését arról, hogy igyekeznek és mivel megkedveltetni a 8 évesükkel az olvasást, kedvet kaptam én is valami hasonlóra. Mármint hogy megírni itt, az Olvasónaplóban, hogy nálunk hogy is megy az olvasás és mivel sikerült az áttörés, azaz az olvasás megszeretése.
Mivel nekem épp csak 2 évvel idősebb Zsombinál a nagyobbik fiam, én is mindig készültem rá és reménykedtem benne, hogy könyvszerető lesz belőle. Már megszületése előtt vásároltam gyerekkönyveket neki, alig volt egy éves és a polcán, megszámoltam, mert Librarything, ugye, volt 64 kötet. A meseolvasás az altatási menet részét képezte már nagyon korántól, s megfogadtuk Daniel Pennac tanácsát is, hogy amíg igénye van rá a gyereknek, még ha meg is tanul olvasni, mi akkor is felolvasunk neki. Babszem önálló olvasását amúgy nem erőltettük iskola előtt, érdeklődött a betűk iránt, de nem szaladt előre nagyon, haladt a többiekkel de egyre jobban ment neki az olvasás. Egyedül azonban csak elég későn kezdett el olvasni, második osztály végeztével nyáron vágott bele először magától könyvbe, s eleinte a már ismert meséket forgatta: Ruminit és Torzonborz kalandjait, majd később ezek újabb részeit, amik megjelentek már magának olvasta el és hamarosan az esti mesét nem igényelte tőlünk. Azért még néha odafigyelt, hogy mi az, amit én az öccsének olvasok, sőt néha csatlakozott és inkább azt hallgatta, mint maga olvasson. Tavaly nyáron pedig megtáltosodott. Sőt elfogadta a könyveket, amiket ajánlgattam már neki régóta, mert korábban inkább a saját feje után ment. Úgyhogy ő is elolvasta és szerette A barátságos Óriást és Matildát, meg a Szerencsére a tej-et és januárban kézbe vette Harry Pottert és két hónap alatt kiolvasta a hét részt.
Úgyhogy álljon itt egy lista azokról a könyvekről, amik bejöttek egy 10 éves, olvasást megszerető kisfiúnak:
- A Mi-Micsoda sorozatból ki szokta venni az iskolai könyvtárból és elolvasni az őt érdeklő köteteket, meg persze eleinte azokkal ismerkedett, amik nekünk is megvannak (Vasút, Energia, A bolygók és űrkutatás, Repülőgépek és léghajók), aztán most már maga válogat, hogy mit olvas ezek közül.
- Tavaly nyáron az egyik kedvence a Királyok könyve című kötet volt (ő vette ki a könyvtárból, aztán kiderült, hogy a nagyszülőknél is megvan, s azóta az ő polcán lakik), s esténként kérdezni kellett belőle tőle, hogy ki mikor uralkodott. Nagyon hamar megtanulta az évszámokat, úgy sejtem a történelemmel nem nagyon lesz majd gondja felső tagozatban 🙂
- Terry Pratchett: Manák trilógiája (Sofőrök, Földvájók, Szárnyalók) volt az egyik első azok közül, amiket az én ajánlásomra elolvasott. Ha már Gaiman-nel megismerkedett, akkor Pratchett se maradhatott ki, s a direkt gyerekeknek íródott könyveik az angol mestereknek remélem megalapozza, hogy később is bátran nyúl majd a nevükkel fémjelzett könyvek után.
- Nagyon szorgalmasan vásároltam és kapta meg folyamatosan mindenféle ünnepre Babszem Cressida Cowell: Így neveld a sárkányodat sorozatából a magyarul megjelent részeket. Az utolsó kettőt talán Karácsonyra és ezeket aztán már azonnal szinte egy nap alatt olvasta el. Nem zavarta, hogy kicsit más mint a filmsorozat, hanem imádta Hablaty kalandjait így is és várja a többi részt is.
- Elkezdte a Tom Gates sorozatot is, Liz Pchontól, valamit elolvasta a 75 Tuti tipp könyveket is, amelyek illusztrált, naplószerű kötetek, s inkább az ő korosztályának szólnak, mint az Egy Ropi naplója ciklus, de szerintem hamarosan ezekre is sor fog kerülni.
- Az ünnepek környékén ő is elolvasta Matt Haig: A fiú akit Karácsonynak hívnak történetét.
- Olvasott már krimit is: Klaus és Hilde Hagerup: Az elveszett gyémánt titokzatos esete-t.
- Véletlenül kapta kölcsönbe egy osztálytársától a Vad Banda sorozat egyik kötetét, úgyhogy egy időben azokat vettük ki a könyvtárból, mert hát focizik is, úgyhogy persze érdekelte egy focicsapat története.
- Mostanában a könyvtárból Minecraft regényeket vett ki (A Minecraft kézikönyveket már kiolvasta), de ezek már csak 1-1 délutánra kötik le. Azt mondta egyébként legutóbb, hogy sok könyvet nem is kell venni neki, mert majd inkább jár könyvtárba és elhozza onnan.
- Bepróbálkozott a Gesztenye a honalapítóval is, de azt félretette, mert túl sok volt neki. Legutóbb mondjuk azt mondta, ha már kiolvassa a Harry Pottert, visszatér az Adams könyvhöz, mert az “csak” 416 oldal.
S hogy ezek után még mik várnak rá? A következő kötetek már biztos ott vannak az olvasatlan polcán illetve az én gyűjteményemben, meg kölcsönbe kapva:
- Mikó Csaba: Veszélyben a Tölgy
- Caleb Krisp: Ivy Pocket és az óragyémánt
- Michael Ende: Momo, Végtelen történet
- C.S. Lewis: Narnia sorozat
- Louis Sachar: Stanley, a szerencse fia, Bradley, az osztály réme
- Madeline L’Engle: Időcsavar, Szélvarázs
- Diana Wynne-Jones: A vándorló palota
- Roald Dahl: Boszorkányok
- A.A. Milne: Holnemvolt, Micimackó
- Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
S persze közben kicsit büszke vagyok ám, mert oké, hogy nem 8 évesen olvasott Harry Pottert és ha úgy vesszük nem első nekifutásra szerette meg az önálló olvasást, de azért nem volt hiába a jó példa, a nagy választék amit biztosítottunk és a türelem, mert Babszem beérett. Remélem pár év múlva Zsebi, a kisebbik esetében is valami hasonlóról tudok beszámolni, de addig is még sok Thomas, Kippkopp, Maszat, Boribon és Bagyóca felolvasás vár rám 🙂
