Elképesztő, hogy 8 éve volt utoljára Boltkóros könyv a kezemben. Márpedig ez a kötet is évek óta megvan már, s mivel az utóbbi időkben Kinsellának inkább minden egyéb történeteivel foglalkoztam, feltettem a Várólistámra, hogy majd csak sorra kerül. Végül nem is a papírformátumot választottam, hanem a hangoskönyvet* és azt hiszem ebből a szempontból jól jártam. De majd kifejtem miért is. De még belegondolni is sok, hogy maga a könyv is 2010-ben íródott, sőt 2005/2006 fordulóján játszódik…

Persze megint nem történik sok újdonság, csak az eddigiek ismétlődnek: Becky nehezen tud ellenállni annak, hogy vásárolgasson, most éppen a lánya, Minnie a jó kifogás, elvégre az ő nevében vándorolnak újabbnál újabb holmik haza, amikor bevállalja, hogy nem vesz magának új ruhát. Aztán meg a fejébe veszi, hogy gazdasági válság ide, vagy oda márpedig ő meglepetésbulit fog szervezni a férjének. Akár fillérek nélkül is tud grandiózus lenni. Ezen felül pedig bevezet egy olyan újítást a munkahelyén, amelyre nem kap fentről jóváhagyást és erősen kétséges erkölcsi kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban. Legalábbis én teljesen megértettem, hogy miért is akadt ki a legtöbb vezető, amikor minden kiderült és bármennyire is jó fej Becky meg a vásárlói élményét nézi csak, azért amire rávette őket és ahogy azt kivitelezték bizony valóban a legrosszabbat vonhatja maga után. Úgyhogy persze van egy pont, ahol minden összeomlással fenyeget, mert a jóindulatúnak indult hazugságok spiráljából nem lehet kiszabadulni és önfejűségből, meg mert nem mer szembenézni a saját hibáival és felvállalni azokat. Mindez oda vezet, hogy még a legrégebbi segítőit, barátait, sőt az eddig mindig is támogatásukról és elnézésükről híres szüleit is elmarja maga mellől. Persze aztán a végére még utolsó nekifutásokkal is nagyjából rendeződnek az erőviszonyok és a helyzetek és nyitva marad a kérdés, hogy mi is lesz most? Hová lép tovább Becky, s mivel azóta még 2 kötet lett a sorozatban, már tudjuk, hogy ismét Amerikába, sőt Hollywoodba készül.
Mindezek ellenére miért is olvasom, hallgatom, kedvelem még mindig Beckyt? Vagyis pont nem őt, hanem Sophie Kinsellát, mert főszereplője minden idegesítő vonását meg tudja úgy írni, hogy az szórakoztasson. S itt jön a hangoskönyv szerepe, hogy amikor a könyvet már rég a sarokba hajítottam volna, a narrátor Emily Gray tökéletes hangsúlyaival átlendített a mélyponton.

Amúgy lehet, hogy ha nem lennék már két gyerekes anya kicsit elnézőbben viseltettem volna Becky dolgaival szemben, főleg ami a Minnie-t illeti, ugyanis majd mindenbe bele tudtam volna kötni ennél a motívumnál. Karácsonytól tavaszig a 2 éves gyerek szinte semmit se fejlődik, ugyanolyan dolgai vannak végig, nem is nő, nem okosodik, ez nem igaz, ebben az időszakban is pontosan, hogy elképesztő módon szinte napról napra változnak a gyerekek. Ráadásul a regény cselekményének megfelelően hol kellett vele foglalkozni, hol meg nem (előjött, amikor szerepe volt, aztán a háttérben eltűnt, amikor nem), szóval úgy gondolom, ezt a részt annyira nem gondolta át Kinsella 🙂 De ezen felül is a sorozat eddigi leggyengébb darabja, mert valóban Becky néhol annyira, de annyira bután és logikátlanul viselkedik és a hazugságai egyre gátlástalanabbak lesznek, hogy kezdtem kiábrándulni az egészből. Ugyanakkor megint csak azt tudom mondani, hogy Kinsella és Gray megmentették a napot, mert végülis kíváncsivá tettek, hogy az egész szarkupac alól hogy tud majd hősnőnk kilábalni.
Plusz valahol azért ami Becky fejében folyik néhol magamra emlékeztetett, főleg amikor kap valami hírt, s rögtön elkezd fantáziálni a lehetőségekről és már látja magát, amint ezt v. azt csinál… na az kicsit azért én is vagyok 🙂 Úgyhogy ezért nézek el sok mindent Kinsellának és neki. S még mindig nem adom fel azért a sorozatot, ráadásul ha minden igaz a következő rész új környezetbe és emberek közé viszi hősnőnket, s hátha kicsit változik a dinamika meg a cselekményfelépítés.

* Várólista szabályzat ezt engedélyezi 🙂

Kiadó: Whole Story Audiobooks
Megjelenés: 2011
ISBN: 9781407440125
Honnan: Vásárlás, saját példány

3.5 Stars
Oszd meg!