2013ban olvasott könyvek
Tavaly nyáron jelent meg ez a könyv és már az előzetesből, meg a borítóból úgy gondoltam, ez olyasmi, ami nekem való. Fiatal kutató aki antikváriumban kezd dolgozni és a munkatársak meg vásárlók lesznek a kiterjedt családja. Egyenesen ordított a kötetről, hogy ez Lobo könyve lehet. Esme Garland ösztöndíjjal kerül a Columbiára, ahol művészettörténetet tanul és […]
Deborah Meyler: The Bookstore Read Post »
2013 nagy felfedezettje számomra is Katie McGarry volt, akinek első két regénye, a Pushing the Limits és a Dare You To bizonyították, hogy tud valamit a csaj. A három barátról szóló “trilógia” befejező regénye, a Crash into You is előolvasásként került hozzám és gyorsan végeztem is vele, aztán szépen elfeledkeztem írni róla. De azért az,
Katie McGarry: Crash into You Read Post »
Nagyon kedvelem Jennifer Estep stílusát, ennek ellenére csak a Mítosz akadémiás sorozatával tartom a lépést (februárban jön az utolsó rész!), bár elolvastam az első részeket a Bigtime Superheroes és az Elemental Assasin-ből is, azokkal elmaradtam. Az utóbbival tudom, hogy azért, mert ráébredtem, hogy már vagy a 9. epizódnál tart, az előbbivel meg azért, mert megvásároltam a
Jennifer Estep: The Spider Read Post »
Annak idején én nem elsőre szerettem bele a Szívek szállodájába, mert ilyen címmel azt hittem, valami brazil szappanoperát nyomnak a tévében, de aztán A. barátnőm, miután rengeteget áradozott róla, rám tukmálta a DVDit én meg nem mondtam nemet. Éppen terhességem utolsó hónapjában voltam, aztán miután megszületett a fiam még akkor is néztük a sorozatot, majd
Lauren Graham: Egy nap talán Read Post »
Külföldi blogokat olvasgatva mindig ráakadok címekre, amikre úgy hivatkoznak, mint nagy klasszikusokra, gyerekkoruk meghatározó élményére, nálunk meg jobb híján mondjuk játszották a regényből készült filmet, onnan lehet ismerős a történet. Ez volt a hátterében annak is, hogy odafigyeltem, amikor híre jött, hogy megjelenik az Örök kaland is magyarul. Mert bár a filmet nem láttam, de
Natalie Babbitt: Örök kaland Read Post »
Neil Gaiman szeret kirándulgatni mindenféle műfajba, s miután megírta az év egyik legjobb regényét, levezetésként, a kisujjából kirázott még egy mesekönyvet is. Nagyon kíváncsi voltam rá, hogy mit írt, nézegettem, hogy angol és amerikai kiadás más-más illusztrátorral jelent meg és elgondolkoztam azon is, hogy milyen formátumban vegyem meg a meseregényt. Nyomtatva a könyv nem nagy,
Neil Gaiman: Fortunately, the Milk Read Post »
Annak idején nagy kedvencem volt Diane Setterfield: A tizenharmadik történet című regénye (s nem csak nekem, hisz bekerült az előkelő 6. helyre is a top50nél), s mégis 7 évet kellett várni, hogy az író újabb kötettel rukkoljon elő. Nem is csodálom, hogy akárcsak Niffenegger Setterfield is nehezen tudott valami olyasmivel megjelenni, ami méltó nyomába érhet
Diane Setterfield: Bellman & Black Read Post »
Pár hónapja, amikor először láttam a Majd újra lesz nyár című film trailerét valami megmozdult bennem, hogy ez mintha valami adaptáció lenne. Utána is kerestem és kiderült, hogy Meg Rosoff azonos című regénye az alapja, ami még nagyobb meglepetésemre már 2011-ben megjelent magyarul is. De persze szépen a radar alatt maradt, pedig olyasmi témájú ifjúsági
Meg Rosoff: Majd újra lesz nyár Read Post »
Mint könyves bloggert meg szoktak keresni azért ajánlásokkal arra nézve, hogy mit olvassak és miről írjak. Nos, eléggé válogatós vagyok, jól megnézem, hogy mit választok be olvasmányaim sorába. Ez főleg a bizalmatlanságom javára (?) írandó, mert nem vagyok kísérletező típus, szeretem, ha már van korábbi vélemény a szerzőről/műről, mielőtt nekifogok, nem árt, ha a témája
B. Lotterfeld: Armageddon Reality Show Read Post »
Christopher Moore egyike azon szerzőknek, akiknek ha megjelenik új kötete magyarul akkor én azt szívesen olvasom, mert még nagyot nem csalódtam. Mert ugyan néhol döcögősnek érzem a munkásságát, alapvetően mindig szórakoztat és még az összecsapottabb regényei is szereznek az embernek felejthetetlen pillanatokat. Mondjuk a Szent kék!-nél elég magasra helyezték a mércét, hiszen a Biff evangéliuma
Christopher Moore: Te szent kék! Read Post »
Számomra az év egyik legjobban várt könyve természetesen Helen Fielding Bridget Jones sorozatának folytatása volt. Annyi helyen beszéltem, meg írtam már róla, hogy miért is szerettem és kedveltem meg általa a chick-litet, hogy most nem is térnék el erre. De ha valakit érdekelne még a téma, akkor ajánlom magamat🙂 Úgyhogy természetesen úgy terveztem, hogy a
Helen Fielding: Mad About the Boy Read Post »
Jennifer Crusie és Bob Mayer közösen három regényt írt. Az elsőt közepesen kedveltem, a másodikat eléggé nagyon, ezért aztán beszereztem, amikor papírkötésben is megjelent a harmadikat is. Hogy aztán tologassam magam előtt, mert ugye a könyv megvan, bármikor elolvashatom, de mégse teszem körbe került, de aztán úgy döntöttem, hogy a várólistás játékba is beveszem, hátha
Jennifer Crusie – Bob Mayer: Wild Ride Read Post »
Igazából ez a duett közös címe, ami két könyvet takar, a The Lost Duke of Wyndham-et és a Mr. Cavendish I Presume-t, de muszáj egyszerre tárgyalni, főleg mert a két történet egymással párhuzamosan játszódik, vannak benne átfedések. Amúgy nagyon bírom ezt a megoldást, annak idején, még amikor angolul kezdtem tanulni és a romantikus regények voltak
Julia Quinn: The Two Dukes of Wyndham Read Post »
Az az igazság, hogy én inkább a jó kis belevaló csajos urban fantasykat szeretem, ahol a főhősnő nagyon szétrúgja mindenki hátsóját. Ennek ellenére valahogy kíváncsi voltam a Vasdruida krónikákra, úgy hallottam, hogy legalább annyira jó kis sorozat, mint a Dresden akták (ami sajnos úgy tűnik, magyarul nem fog folytatódni), de itt legalább egymás után gyorsan
Kevin Hearne: Üldöztetve – Hounded Read Post »
Még az év elején olvastam Aguirre Razorland trilógiájának első részét, a Menedéket, ami elég meggyőző posztapokaliptikus ifjusági regény volt ahhoz, hogy várjam a folytatást. Ami most meg is jelent, s előre szólok, hogy bizony az ismertetőben lesznek SPOILERek, úgyhogy mindenki csak a saját felelősségére olvasson tovább. Amúgy az utolsó bekezdést ajánlom bárkinek, aki csak arra
Ann Aguirre: Helyőrség – Outpost Read Post »
A romantikus regényeknek ritkán szokott főszereplője lenni súlyproblémákkal küzdő, sőt egyenesen kövérnek mondott nő. Az általában a chicklit vonalhoz tartozik. Persze van arról szó, hogy valaki éppen diétázik, meg ha ránéz egy csokis kekszre akkor máris számlálja, mennyit kéne futnia, de ez csak kicsit utal arra, hogy senki se tökéletes az adott regény világában, ám
Sugar Jamison: Dangerous Curves Ahead Read Post »
Marie Robinette Kowal Bűbájoló történet sorozatáról már olvasgattam itt-ott, legutóbb magyar oldalon pont megint az Sfmagon írt szokás szerint meggyőző ajánlót róla Kleinheincz Csilla, s mivel azok a könyvek, amik neki bejönnek, többnyire nekem is, a regény előbbre ugrott a várólistámon. Aztán pár héttel a cikk után kiderült, hogy megjelenik magyarul is, bár mindenki bizonytalanul
Mary Robinette Kowal: Tünékeny illúziók Read Post »
Mi, akik olvasunk mindig is tudtuk, hogy a könyvek varázslatos dolgok: elrepítenek minket egzotikus helyekre, különleges emberekkel és fantasztikus történetekkel ismerkedhetünk meg, míg elmerülünk bennük. S milyen jó is volna, ha azok a helyek, tárgyak, emberek, események amelyekről olvasunk esetleg valóságossá válnának, hogy kipróbálhassuk őket, hogy működnének. Na Jim C. Hines zseniális regényében pont erről
Jim C. Hines: Libriomancer Read Post »
Shannon Hale igazából gyerekkönyveket ír, magyarul is megjelent tőle A suttogó, ami nagyon klassz meseregény, de sajnos a folytatásai azok nem. Felnőtteknek írt regénye, az Austenland és folytatása, a Midnight in Austenland már jó ideje kívánságlistán szerepelt nálam, de most, hogy jön a film is, úgy gondoltam épp itt az ideje, hogy kicsit előolvassak. Amúgy
Shannon Hale: Austenland Read Post »
Már lassan olyan régóta írok blogot, hogy rengeteg témában tudok arra hivatkozni, erről már itt és itt szó volt az Olvasónaplóban. Mint ahogy a kötelező olvasmányokról is értekeztem egyszer, ha röviden is, mert ugye én is korai könyvmolyként nem igazán tiltakoztam a rendszer ellen, hanem mindent elolvastam, volt amit többször is. Viszont az átlagember nem
Kötelező szeleburdiság Read Post »