Kristin Hannah A nők című regénye hatalmas siker volt megjelenésekor és nekem is felkerült a radaromra. Nem is értettem miért nem olvastam a szerzőtől még, hiszen pont olyasmiket ír, amiket én is kedvelek: nők nehéz történelmi helyzetekben. Ráadásul ez a regénye azért is különleges, mert egy olyan háborúról szól női szemszögből, amiről még nem nagyon […]
Kristin Hannah: A nők Read Post »
Nem én vagyok az, aki könnyen felül a hype vonatra, elégszer égettem meg magamat ahhoz, hogy óvatosabban bánjak az olyan szerzőkkel és könyvekkel, akiknek / amiknek kismillió elvetemült rajongója van. Viszont azt kell mondanom, hogy az elmúlt években olvasott Taylor Jenkins Reid regények nagyon meggyőzőek voltak és úgy döntöttem, hogy ő abszolút autobuy lesz, főleg
Taylor Jenkins Reid: Atmosphere Read Post »
Daisy Wood-tól korábban a Párizs elfeledett könyvesboltja című regényt olvastam, mert engem könnyű olyan szinopszisokkal táncba vinni, mint második világháború, nők, könyvtárak és/vagy könyvesboltok, meg ellenállás. Ugyan akkor voltak fenntartásaim a regény modernebb részével, nem tudtam ellenállni A windsori kastély könyvtárosa fülszövegének sem. Hiszen megint ott voltak azok a bizonyos hívószavak. Sophie Klein Bécsben élt
Daisy Wood: A windsori kastély könyvtárosa Read Post »
Az ifjúsági (YA) fantasyk már rég nem az én műfajom, most mégis egy ilyen került a kezembe, méghozzá két okból. Először is, mert a szokásos angolszász szerző és főhős helyett dél-amerikaiakat kapunk és még mindig nagyon kellemes emlékeim vannak a legutóbbi ilyen párosról, másodszor pedig mert a fülszöveg a Múmia című filmhez hasonlította a regény
Isabel Ibañez: What the River Knows – A folyó tudása Read Post »
Sarah MacLean Kemény öklű gazfickók trilógiájának utolsó részében a főszereplő az előző két regényben csak a háttérben sündörgött, de most ő kerül a középpontba. Mivel igazából a regény szinte ott folytatódik ahol A Pimasz és a Fenevad befejeződött, érdemes azért kicsit felidézni olvasás előtt, hogy milyen viszonyok is vannak Devil, Whit, Dahlia és Marwick hercege
Sarah MacLean: A Bátor és a Herceg Read Post »
Még 2023 decemberében olvastam a trilógia első részét, a Csodálatos világosságot, ami meglepően kellemes olvasmány volt, s kíváncsi voltam, hogy folytatódik a titokzatos mágikus tárgyak utáni nyomozás és hogy kicsit jobban megismerjem a világot, ahol létezik katalógusbűbáj. A regény főszereplője Maude Blyth, aki a Csodálatos világosságban megismert Robin húga és akinek az lenne a feladata,
Freya Marske: Nyughatatlan igazság Read Post »
Rengetegszer fordult már elő, hogy találkoztam egy könyvvel, aminek a leírása érdekesnek tűnt de úgy gondoltam, sose fog magyarul megjelenni, erre nicsak: kiadja az I.P.C.. Akik nem igazán hirdetik magukat az általam sűrűbben látogatott közösségi médiában mégis van sok olyan főleg nők, nőkről, nőknek íródott kiadványaik, amelyek kimondottan izgalmasak. Pont ilyen volt Alison Goodman regénye
Alison Goodman: Vakmerő hölgyek nemes lelkű társasága Read Post »
Annabel Abbs regényének borítójára figyeltem fel először, még 2022-ben be is tettem a moly borítómánia zónájába, s most szerencsére a magyar kiadás mind a címet mind az angol külsőt tartotta meg (Amerikában Miss Eliza Angol konyhája címmel és jóval prózaibb külsővel: egy korabeli cseléd torzójával jelent meg). Márpedig Az ízek költészete tökéletes választás a történethez,
Annabel Abbs: Az ízek költészete Read Post »
Az az igazság, hogy mivel már jól kinőttek a gyerekeim a mesékből, korábban nem olvastam Zalka Csenge Virág kötetit. Bár rendszeresen beléjük lapozgattam a könyvtárban, mert annyira szépek. Viszont mindig nagyon izgalmasnak találtam a mesemondó hivatást, s főleg azt, ahogy ő műveli és nagyon izgalmas követni a közösségi médiában is a munkásságát a Tarkabarka Hölgynek
Zalka Csenge Virág: A néma istennő Read Post »
Az Időminisztérium, Kaliane Bradley bemutatkozó regénye az év első felének egyik izgalmas angol nyelvű megjelenése volt (Románc! Időutazás! Politika!), s nagyon megörültem, hogy nem sokkal azután, hogy beindult körülötte a felhajtás híre jött, hogy itthon is megjelenik. S én kivártam, amíg a General Press Kiadó ízléses külsőbe burkolta és magyarul is a polcokra tette. A
Kaliane Bradley: Időminisztérium Read Post »
Jane Austen leghíresebb regényének, a Büszkeség és balítéletnek feldolgozásával, folytatásával, újraértelmezésével ugye Dunát lehetne rekeszteni, s valljuk be, nem mindig minden sikerül igazán jóra. Éppen ezért válogatós vagyok és mindig igyekszem informálódni, hogy mennyire sikeres a próbálkozás mielőtt kezembe veszek valamit. Ha valaki jó és igényes Büszkeség és balítélet értelmezést, újramesélést keresett rajtam, eddig mindig
Janice Hadlow: A másik Bennet lány Read Post »
Miután véget ért Elizabeth Hoyt Maiden Lane sorozata, nagyon izgatottan vártam a következő történelmi romantikus regényeit egy új intrikával ami több köteten át húzódik. Az első rész, amit tavaly olvastam kicsit zavarosra sikerült, úgy emlékeztem, hogy rengeteg volt benne a különböző eseményszál, némelyik nem is lett elvarrva, a legizgalmasabb háttértörténetre, a Bölcs Nőkre meg nagyon
Elizabeth Hoyt: Színlelt szerelem Read Post »
A.M Howellnek a Száz óra háza című ifjúsági regénye a harmadik ami magyarul is megjelent, s mivel az előző kettőt (Az elveszett titkok kertje és A titkos csillagvizsgáló ) is nagyon kedveltem, nem volt kétséges, hogy ezt is elolvasom. Szerettem a szerző 20. század első évtizedeibe helyezett történeteit, amelyek titokzatosnak és misztikusnak tűnnek, de közben
A.M. Howell: A száz óra háza Read Post »
Bár Beatrice Hyde-Clare kisasszony előző kalandjával kapcsolatban voltak kifogásaim, de úgy gondoltam, hogy adok neki egy második esélyt. Elvégre régensség idején játszódó cozy mystery, a szerző nagyon jól használta nemcsak a könnyed krimik de a történelmi romantikus regények stílusjegyeit is, s hátha most már a magyar kiadás is jobban idomult a stílushoz és gördülékenyebbre sikerül
Lynn Messina: Gyalázatos megtévesztés Read Post »
Elismerem, egyik gyengeségem, ha valamelyik történelmi regényben emlegetik, hogy nők, második világháború és könyvesbolt/könyvtár akkor én arra roppant kíváncsi leszek. Az elmúlt években jó pár kellemes könyvélményem fűződik az ilyen történetekhez (lásd a tavalyi év nagy kedvencét a A remény könyvtárát), szóval nem volt kérdés, hogy mindenféle elfeledett párizsi könyvesboltok emlegetésével engem meg lehetett venni
Daisy Wood: Párizs elfeledett könyvesboltja Read Post »
Még 2023 elején voltam vendége a Csütörtöki könyvklub podcastnak, az akkori adásban olyan könyvekről beszélgettünk, amelyek a könyvészetről, könyvtárakról stb. szólnak. A műsorvezető, Nina épp akkoriban kezdte el olvasni Irene Vallejo könyvét, a Papiruszt, ami az én kívánságlistámon is szerepelt. Akkoriban feltételeztem, hogy amolyan ismeretterjesztő kézikönyv ez, mint amilyeneket könyvtár szakon szoktak feladni kötelező olvasmánynak.
Irene Vallejo: Papirusz Read Post »
Úgy tűnik, mostanában olyan könyveket veszek a kezembe, amelyek igazából azzal kaptak máris jó pontot, hogy olvastam a szerző előző kötetét. Abszolút ez a helyzet Genevieve Gornichec A vér szövetsége című regényével is, hiszen tavaly eléggé kedveltem tőle A boszorkány szívét, ami az északi mitológia egyik alakja köré épült. Ehhez képest ez a második könyv
Genevieve Gornichec: A vér szövetsége Read Post »
Marie Benedict regényeiben mindig valami érdekes nőalakot helyez a középpontba és mutatja be az ő életüket. Ebben a regényében azonban nem egy, hanem rögtön három lányról van szó, de még többet is válogathatott volna, hiszen a Mitford nővérek hatan voltak és jelentős szerepet játszottak a két világháború közötti angol társasági életben. Jómagam is olvastam már
Marie Benedict: Nancy választása Read Post »
Mint minden könyvmolynak nekem is a kedvenc trópusom, amikor arról van szó, hogy a könyvek, az olvasás mennyire fontos részei tudnak lenni az emberi történeteknek, ezért aztán direkt keresem is az ilyen regényeket. Külön megdobogtatja a szívemet, ha még a könyvtárat is belekeverik ebbe a felállásba, s pont ezért akartam mindenképpen elolvasni Kate Thompson: A
Kate Thompson: A remény könyvtára Read Post »
Az, hogy párhuzamosan jelenteti meg a Könyvmolyképző Kiadó Sarah MacLean két sorozatát is, ráadásul én hangoskönyvben belekezdtem a legújabba (Hell’s Belles-be) nem könnyíti meg a dolgomat, hogy szétválasszam olvasásaim közben a szereplőket és motivációikat. Főleg, hogy a szerző szereti megkutyulni az embereket és itt-ott feltünedeznek más könyvekből sőt sorozatokból is vendégek az épp aktuális páros
Sarah MacLean: A számkivetett herceg Read Post »