Egyéb

Jómagam nem vagyok az a blogger, aki össze szokta gyűjteni, meg kiposztolni a szép borítókat, amik szembejönnek vele. De vannak, akik igen, mint például Pupilla, akinek a blogján van is erre külön kategóriája, borítómánia címen. Most vendégbloggerként hozott egy csokor régi és új kedvencet, meg random szépségeket. A könyvmoly alapvetően olyan ember, aki szenvedélyesen gyűjti

Tegnap a könyvvizsgálók női oldalát olvashattuk a blogolásról, most pedig Shizoo mesél arról, hogy mégis mit és miért szeret olvasni. S egyáltalán van-e értelme az alapján ítélni meg valakit, hogy milyen könyveket olvas. Élhetnék másképp is a vendégség szabadságával – megköszönve Lobo kedves meghívását –, például úgy, hogy bemutatom egy kedvencem; de egy ideje már

Kleinheincz Csillát, aki az Ad Astra Kiadó irodalmi szerkesztője, író, műfordító és amatőr színjátszó, többek között, mindig szerettem faggatni arról, hogy mit is csinál éppen könyves berkekben. S a rengeteg felsorolt témából ő egy egészen személyeset választott ide az Olvasónapló 10 éves jubileumára. Az életem minden területén könyvek vesznek körül. Ha dolgozom, könyveket készítek, ha

Mai vendégblogger Nima, aki nem szokott romantikus regényeket olvasni, viszont ha már megtette, akkor pont jó helyen is fog megjelenni az írása, mert ugye a téma nem áll tőlem különösebben távol. Amúgy meg mindig öröm, ha valakinek, aki nem éppen a műfaj kedvelője lehet meglepetést okozni. Agatha Londonba költözik a vidéki Applebyből, két dolog miatt:

Szóval kis kitérő után folytatódjon a vendégbloggerek sora, akik azért járnak erre, mert megkértem őket, csináljanak úgy, mintha megünnepelnénk, 10 éves az Olvasónapló. Mai vendégünk Bridge, aki eleinte ugye olvasott, meg írt róla, amit én még mindig hiányolok, bár van pár titkos praktikám, amivel néha ki szoktam csikarni belőle legalább hosszú leveleket, mert nagyon szeretem

Annak idején, amikor csináltuk a Freeblogos könyves aloldalt, rengeteg olyan bloggerre nyílt ki a szemem, akikről nem is feltételeztem volna, hogy írnak könyvekről, mert nem a fő profiljuk. Így derült ki, hogy Phzs, az Ecet és Olaj gasztrobloggere olvasmányairól is rendszeresen beszámol. S ő aztán bennragadt az RSS olvasómban, mert gyakran olyasmiket vesz kezébe, ami

Mai vendégem Gigi, aki bár nagyon sokszor naprakész a legfrissebb trendi olvasmányokkal (főleg mert sokat olvas angolul), gyakran homlokegyenest ellentétes véleménnyel van a szövegekről, mint a tömegek. Mint például most is, amikor arról vall, hogy miért jók a gonoszok? Amikor Lobo felkért, hogy írjak bármiről vendégposztot, elkapott a pánik, hogy ugyan, miről tudnék én írni,

Kedves Olvasónapló! Jó pár éve biztos könyves iránytűként tartalak számon net böngészőm kedvencek mappájában. Kívánok még sok-sok nagyszerű olvasmányban bővelkedő esztendőt, neked, s veled együtt nekünk is! Előre szólok, hogy lesznek olyan vendégbloggerek is, akik nem átallottak szembedícsérni. Pedig nem kértem őket, tényleg (bár ezt úgyse hiszi el senki:), de nem mondom, hogy nem esett

Manapság már alig vannak régivágású énbloggerek, de Isoldet az egyik legbiztosabb pontként tartom számon. Bár mostanában már nem ír rendszeresen arról, hogy miket olvas, pedig szerettem azokat a bejegyzéseit is, amelyek szakmai könyvekről szóltak, most kicsit lehet nosztalgiázni. Ugyanis előállt egy könyvismertetéssel, ami izgalmas témával foglalkozik, a pszichiátria mai helyzetével. Nagyon örültem, amikor először hallottam,