Menu Close

Szenvedély és csábítás

Jómagam nem vagyok az a blogger, aki össze szokta gyűjteni, meg kiposztolni a szép borítókat, amik szembejönnek vele. De vannak, akik igen, mint például Pupilla, akinek a blogján van is erre külön kategóriája, borítómánia címen. Most vendégbloggerként hozott egy csokor régi és új kedvencet, meg random szépségeket.

A könyvmoly alapvetően olyan ember, aki szenvedélyesen gyűjti a könyveket – ha nem is mindig vásárlással, és örökös megtartással, de hogy maga köré, az biztos. Kölcsönöz, könyvtáraz, antikvárból, könyvesboltból, akciókból szemezget. Begyűjti, raktározza, gondozza, rakosgatja, halmozza és olvassa is, persze sosem abban a tempóban, amiben szeretné.
Amikor Lobo megkért ennek a cikknek a megírására, az első ötletem kis sugalmazásra egy extra jellegű borítómánia volt, mindenféle kedvenc, csábítóan szép borítókról, de aztán nemrégiben jött a könyvgyűjtés témája is, ami nem újdonság persze, csak időről időre elnevezünk, felcímkézünk dolgokat az életünkben, amik már régóta ott vannak. Így aztán végül úgy döntöttem, ötvözöm a két dolgot, és ebből rittyentek egy remélhetőleg érdekes egyveleget.

Ugyan a gyűjtögetésre nem a külső ad elsősorban okot, azért azt mindenképp elmondhatjuk, hogy befolyásoló tényező. Sorozatok köteteinél főleg, mert bár nem a „legyen egy méternyi zöld könyv ezen a polcon” híve vagyok, azért szeretem, ha a sorozataim, vagy az egy szerzőtől meglevő művek nagyjából egyforma alakúak, méretűek legyenek, passzoljon az összkép. Ez mondhatni sosem sikerül, annyi változtatást eszközölnek a kiadók is néha a sorozatkötetek között, illetve a külföldi példányoknak – amikből szerencsére elég sokkal büszkélkedhetem -, rengeteg kiadása van. Ha frissen akarom megszerezni, esélyes egy large print, ami elég nagyméretű könyvet jelent, nyilván kicsit magasabb áron is, ha tudok várni, akkor jön a kicsi, a massmarket paperback, amit mostanában a magyar közönség is kezd megismerni, hiszen a Ready Player One, és az Ördögkatlan is, ahogy hallottam „aranyos pici formátumú”, kicsiben adták ki. Ez nekem, de mindenkinek aki olvas angol paperbacket, annyira nem volt furcsa, de mindenképp tetszetős, még akkor is, ha megtörik a gerince az óvatlanabb olvasásoknál.
Ezek az apró paparbackek jól mutatnak a polcon is, szeretem közülük a Hodder kiadványait például, amiben Jodi Picoult könyveit gyűjtögetem – leginkább csak gyűjtögetem, nem olvasom, mert valahogy mindig más csúszik a kezembe… 🙂 Ismerős érzés, mert ami már ott figyel, karnyújtásnyira, valamiért nem olyan csábító, mint az épp megszerezni vágyott új, esetleg régebbi, de még mindig kívánságlistás darabok.
Hogy aztán melyik kerül le előbb a várakozók közül azt a mindenféle – sokszor értelmetlen – tervezéseken kívül a kicmacskafülétől kezdve az aktuális hangulaton át a borítóig szerintem minden és bármi befolyásolhatja.
Amikor új könyvet kezdek, szinte mindig alaposan megnézem a borítót. Olvasás közben pedig vissza-visszatérek hozzá, és sokszor változnak közben az érzéseim egy-egy motívummal, rajzzal, arckifejezéssel, elrendezéssel kapcsolatban. Az e-bookok terjedésével és a ténnyel, hogy bizony jó ideje nekem is van már e-readerem – Kindle 3-as – kicsit háttérbe szorult ez a rituálém, és az interneten keresni egy nagyobb képet a borítóról nem egészen ugyanaz.
De térjünk is kicsit vissza a gyűjtéshez magához, és ezzel kapcsolatban hadd osszam meg veletek gyűjtőszenvedélyem, borítómániám, molyságom, és egész személyem néhány meghatározó könyvét. És itt már beszéljenek a képek is 🙂

Régi kedvencek. Ezek szerintem mindenkinél vagy ott sorakoznak már katonás rendben, vagy kiemelt helyen szerepelnek a kívánságlistákon.

Két gyermekkori drágaság:
Jean Webster: NyakiglábApó/Kedves ellenségem. A dupla kiadásunk van meg, és már akkor beleszerettem, amikor megkaptam ajándékba szüleimtől. Ennek ugyan nem extra a kinézetében semmi, mégis, ha ránézek erre a könyvre, eszembe jut az egész gyerekkorom. Látom magam előtt a régi polcon, ahogy a szőnyegen legózok, látom a szekrénynek támasztva, majd a paplan közt, esti olvasásra várva. Látom a társait, a Patty könyveket. És érzem a hangulatát. Mindezt egy, a borítóra vetett pillantásból.

Frances Hodgson Burnett: A padlásszoba kis hercegnője. Keretes kép, kopott, nyűttes apró könyvecske. Az egyik legkedvesebb mégis. Rajzos, illusztrált, szívnek kedves kiadás, ezerszer forgatva.

padlasszoba nyakiglabapo

Sorozatok
Harry Potter, mint fogalom. A Mary GrandPré illusztrációival fémjelzett borítók hozzák vissza legjobban az első megismerkedés érzéseit, de nagyon a szívemhez nőtt a későbbiekben a Bloomsbury angol, gyerekkiadása is, és titkos vágy, hogy egyszer meglegyen a felnőtt kiadás összes része is. 🙂
harry-potter-first-editions

img0703lo4
Szeretett szerzők
Joanne Harris – imádom a könyveit. Kedvenc borítóm, és kedvenc könyvem is tőle a The Lollipop Shoes, aminek sajnos épp a large print verzója az enyém. De nagyon ácsingózom az új novelláskötetére is, az A cat, a hat and a piece of stringre. Top 3-ba kerülhet a szerzőtől még a Gentlemen and Players borítója is, ami szinte világítóan zöldes-kék, megbabonáz. 🙂
lollipop

Gentlemen&Playersagain

A-Cat-A-Hat-and-a-Piece-of-String
Új felfedezések
Moning – áradozós posztjaim nyomán sokan tudják már, hogy nagy rajongója lettem a Fever sorozatnak (Tndérkrónikák). Nagyon várom, hogy egyik kedvenc sorozatom szépséges darabjait egy díszdobozos kiadásban birtokolhassam. 🙂 (de még sajnos semmi hír egy ilyen kiadásról…) A sorozatrészek közül szerintem az utolsó, ötödik rész a Shadowfever borítója a legszebb.
Shadowfever
Alexia Tarabotti és a steampunk – egy friss darabkája az olvasási élményeimnek, amit Lobonak köszönhetek, nála figyeltem fel először a Soullessre, néhány éve. Most ugyanott tartunk a sorozatban. 🙂
A viktoriánus steampunk sorozat nőcis, napernyős borítói nem mind szépek, de a az első és második kötet kifejezetten jól sikerült. 🙂
Changeless

Soulless_by_Gail_Carriger_1st_edition_cover
És egy kis random válogatás:

Friss, érdekes, Lobos is:
Emylia Hall: The Book of Summers
the-book-of-summers
Impresszív
Margaret Atwood: Guvat és Gazella
MAtwood
Örök
Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége – persze kizárólag a cipős, nem a kopasz nős, és nem is a zöld 🙂
idő
Random szép újdonságok
És még egy kis szemkápráztatás néhány számomra tetszetős borítóval, amiket egy abszolút random böngészés során találtam.
rosiethomas

paultorday

papervalentine

navigating

beforeeverafter

Beesbutterfly

tasteofapple

thingsworth

Hogy ebből a „gyűjtésből” milyen következtetést lehet összességében levonni? Természetesen azt, hogy én szeretem a pasztell borítót, a lányos borítót, a virágos borítót, a minimál borítót, a zsúfolt borítót, a rejtélyes borítót, az arcos borítót… A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a fehér csokoládét, a mogyorós csokoládét, az étcsokoládét… 🙂
Jó Gombóc Artútkodást mindenkinek borítók és könyvgyűjtés terén!
És ami még fontosabb, nagyon boldog születésnapot Lobonak és bloggerekedése jubileumi 10 évének! Köszönöm a felkérést, éljen az ősblogger, vagy ahogy nekem mindig eszembe jut: a pionír, és a mintakép, aki miatt én is a blogvilág palettáján szerepelek.

3 Comments

  1. Ilweran

    Azt bírom a borítóválogatásaidban, hogy ilyenkor az összes szép könyvet szeretném megfogdosni, hazavinni, gyönyörködni, még akkor is, ha nem tudom, miről szól 🙂
    És nekem is nagy vágyam, hogy meglegyen a HP felnőtt kiadás összese 😀

  2. PuPilla

    Nekem is vannak ilyen ingerenciáim a szép kiadásokkal, egyszerűen elcsábít a borító. 🙂
    Na igen, a HP-t gyakorlatilag bármilyen formájában elfogadnám, bár nem panaszkodhatom, mert elég tekintélyes gyűjteményem van belőle így is, majd lehet hogy készítek belőle egy összeállítást.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *