Úgy látszik, minden tavasszal eljön az az időszak, amikor olvasási válságban szenvedek. De szokás szerint csak utólag beszélek róla, mert közben megpróbálom követni a saját tanácsaimat meg egyébkén is ha négy fal között van a válság akkor nem zavarok senkit. Szerencsére ahogy azt reméltem, Seanan McGuire kisregénye tökéletesen alkalmasnak bizonyult arra, hogy kirángasson a gödörből. Rövid volt, olvasmányos és teljesen magával ragadó igazi gyöngyszem.
A Minden szív kaput nyit igazából olyan fura történet, ami ott kezdődik, ahol a legtöbb portal fantasy befejeződik. Portal fantasyknak nevezzük azokat a történeteket, ahol a főszereplők egy kapun, portálon át jutnak át egy fantasy világba. Na itt most arról van szó, hogy mi történik azokkal a gyerekekkel, akik visszatérnek egy-egy ilyen utazásról, amely változatos ideig tarthatott, különböző okokból fejeződhetett be, mindenesetre a legnehezebb, hogy utána nem tudnak beilleszkedni a mi világunkba. Amit nem tesznek könnyűvé számukra azok se, akik hátra maradtak (családtagok, barátok stb.), s bármennyire is igyekeznek segíteni ezeken a csellengő gyerekeken, nem igazán sikerül nekik. Ezért szoktak Eleanor West bentlakásos iskolájához fordulni, mert az igazgatónő megoldást kínál a szülőknek, hogy majd ő segít a gyerekeknek újra beilleszkedni. Csakhogy egészen mást kínál ez az otthon a felnőtteknek, mint amit a bekerülőknek ad.
Nancy a Holtak Csarnokaiban járt, ahol jól érezte magát, ami neki való volt és most nem tud mit kezdeni a világgal ahova visszatért. Arra vár, hogy egyszer talán újra megnyílik az ajtó, ami majd visszavezeti őt a Holtak Urának udvarába. Addig is megismerkedik új iskolájába járó, hozzá hasonlóan más világokat megjárt, mégis egészen különböző élményeket átélt tanulóival, ám amikor valaki kezdi eltenni láb alól a gyerekeket, a gyanú persze rögtön rá, az új lányra terelődik…
Visszamenni. A szó két igen különböző jelentéssel bírt az iskolában attól függően, hogy mondták. Jelenthette a legjobb dolgot, ami valakivel történhet. De jelenthette a legrosszabbat is. Visszamenni egy világba, amely olyan jól ismer, hogy a valóságokon át is kinyúl érted, az egyetlenért, a sajátjáért; visszamenni egy családhoz, akik szeretni akarnak, biztosnágban akarnak tudni, ahhoy azonban már nem ismernek eléggé, hogy mindezzel ne okozzanak fájdalmat. A szó kétértelműsége olyan volt, akár az ajtók két oldala: megváltoztatták és tönkretették az életüket, pedig ugyanúgy nyíltak. Lépj át, és meglátod.
A legtöbb fantasyt olvasó gyerek arra vágyik, hogy neki is megnyíljon valahol egy átjáró és elkerüljön egy izgalmas világba, aminek a legfontosabb eleme, hogy megtalálja a helyét. Hogy ez a világ mennyire mágikus, sötét, vagy gonosz, majdnem mindegy, a lényeg, hogy érezze: ide tartozik. Seanan McGuire csellengő gyerekei megjárták ezeket a világokat és valamiért kitessékelték onnan őket: mert túlkorosak lettek, mert másokká váltak, vagy mert elbizonytalanodtak, de mégis azok a hetek, hónapok vagy évek, amelyeket ezek a gyerekek ott töltöttek a másik világban nyomot hagytak rajtuk. S van akinek sikerül visszamenni, van aki nem akar visszatérni, mégse találja a helyét, nekik próbál segíteni Eleanor West és csapata. Mert bizony a valóság kemény: nagyon kevesen vannak, akiknek megadatik, hogy visszatérhessenek az ajtó másik oldalára, úgyhogy meg kell tanulniuk együtt élni ezzel a tudással itt, közöttünk. Helló felnőtté válás.
Igazi allegorikus, sötét történettel van dolgunk. A gyilkosságok meglehetősen durvák, bár nem annyira izgalmas, hogy ki meg miért követte el őket, a regény hangulata és a szereplők élményei, amelyeket a köztes világokban átéltek az izgalmasak és hogyan dolgozzák fel ezeket. Van aki őrült tudós segédje volt, de jó páran elcserélt gyerekekként élek Tündérek (jók és gonoszok) világában, voltak akik a halottakhoz kerültek igazán közel, egyszerűen végtelen a lehetőségek száma, hogy ki merre járt. Nem is csoda, hogy sorozat lett ebből a történetből (a harmadik rész jelent meg januárban és még kettőt biztos tervez a szerző).
Az első oldalaktól beszippantott a történet és roppant izgalmasnak találtam a felvezetést, a megoldást és a hangulatteremtést, amit alig 200 oldalban is hihetetlen profizmussal kezelt a szerző. S utána is jó darabig törtem még a fejem a felvetett kérdéseken, hogy mennyire a gyerekek jelleméhez alkalmazkodik a világ, ahova kerülnek, mi az, ami megváltozik bennük és miképpen lehet, hogy igazából a szenvedések ellenére is mindenki úgy érzi az az otthona, ahova talán nem jutnak el soha többé.
Remélem, hogy még további csellengő gyerekekkel is megismerkedhetünk. Addig is még biztos párszor le fogom venni a könyve a polcról és rászánok pár órát az újraolvasására.
Blogturné
Seanan McGuire csodás kisregénye arról, hogy mi történik azokkal, akik megjárták a varázslatos világokat, mindenféle díjat nyert már és a Fumax Kiadó jóvoltából el lehet végre olvasni magyarul is. Sőt, ha követitek a Blogturné Klub bloggereit, még nyerhettek is egy példányt és ti is megtudhatjátok, milyen kaput nyitnak a szívek.
Fülszöveg
Eleanor West otthona csellengő gyerekek számára.
Házalók, látogatók, vizsgálók kíméljenek!
A gyerekek hajlamosak eltünedezni, ha adja magát a lehetőség. Átlépnek a szekrény hátulján, becsusszannak egy tükörbe, beesnek a nyúl üregébe, vagy egy vén kútba, hogy aztán egy merőben más helyen bukkanjanak elő.
De a mágikus vidékek már semmi hasznát nem látják azoknak a gyerekeknek, akikből kifacsarták a csodát.
Nancy is utazott egyszer, aztán visszaküldték. Viszont mindaz, amit átélt a túloldalon… az ilyesmi megváltoztatja az embert. A West kisasszony gondjaira bízott gyerekek nagyon is meg tudják ezt érteni. Ugyanis mindnyájan keresik a visszautat saját fantasztikus világukba.
Nancy érkezése azonban komoly változást hoz az Otthonba. Valamiféle sötétség ólálkodik a sarkok mögött, és amikor elszabadul a pokol, Nancy és újdonsült iskolatársai lesznek azok, akiknek a rejtély végére kell járnia.
Kerül, amibe kerül.
“Seanan McGuire már jó ideje a legokosabb írók egyike, ez a kisregény pedig egyértelműen megmutatja, hogy a szíve ugyanolyan hatalmas, mint az agya. Tudjuk, hogy ez a történet nem igaz, de igazságból van szőve.” – Charlaine Harris, a True Blood New York Times-bestseller szerzője
“Seanan McGuire Minden szív kaput nyit című kisregénye az egyik legkülönlegesebb történet, amit valaha olvastam!” – V. E. Schwab, az Egy sötétebb mágia New York Times-bestseller szerzője
“Seanan McGuire ebben a veszteségről, vágyakozásról és sérült gyermekekről szóló történetben ismét megmutatja, milyen bensőségesen ismeri az emberi szívet.” – Paul Cornell
“Annyira agyeldobósan jó, hogy már fáj!” – io9
“A Minden szív kaput nyittal McGuire megteremtette a saját portal fantasy mini-remekművét: egy olyan könyv gyöngyszemet, ami megérdemli a helyet Lewis Carroll és C. S. Lewis klasszikusai mellett, tíz körömmel vájja ki magának.” – NPR
Fordította: Miks-Rédai Viktória
ISBN: 9789634700227
Kiadó: Fumax
Megjelenés: 2018
Terjedelem: 176 old.
Megrendelés
Nyereményjáték
A világirodalom tele van csellengő gyerekekkel, most őket keressük meg. Minden blogon találtok egy idézetet ami olyan könyvből van, ahol a főszereplők más világokba látogattak el. Megfejtésként annak a könyvnek a szerzőjét és címét kérjük, amelyből a blogon található idézet származik. A nyertesek közöt egy könyvet fogunk kisorsolni!
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Feladványom:
A turné állomásai:
05.08 Olvasónapló
05.10 Spirit Bliss
05.12 Always love a good book
05.14 Zakkant olvas
Na, ez eddig nem érdekelt, de most már igen. 🙂
Ezt jólesik hallani 🙂