Azt hiszem, most már elmondhatom, hogy Victoria Dahl neve is bekerült azok közé akiknek az új könyveire kíváncsi vagyok, mert jól ír, kiválóak a témái és mindenképpen azt a fajta szórakozást nyújtja kedvenc zsáneremben, ami jól elegyíti a megszokott sablonokat a fontosabb mondanivalóval. Eddig ez a harmadik kötete a Jacksoni csajok történetéből, amit olvastam és..
Sarah Morgan új sorozatot indított, ahol ezúttal a főszereplőket nem a családi kapcsolatok, hanem a helyszín köti össze. Méghozzá Puffin sziget az a hely, ami a szokásos összetartó kisvárosi környezetet adja, ahol a lakosok a turistáskodásból élnek és a hosszú telek alatt sokat segítenek egymáson, nyáron pedig élvezik a tengert és a csodás időt. Emily..
Mivel Victoria Dahl előző könyve a kisvárosi csajokról egészen kellemes volt, plusz ugye könyvtároskisasszony, kíváncsi voltam, hogy a Jacksonban élő barátnő trió harmadik tagja, a titokzatos művész, Isabelle milyen kalandokba keveredik. Isabelle West szeret Jacksonban élni, a város szélén, legközelebbi szomszédja is jó pár perc gyaloglásra van, de ő alakította így az életét. Leszámolt a..
Mivel a 2014-es várólistámat ugyan teljesítettem, de csak 5 könyvről írtam, kicsit sűrítve, de megemlítem a maradékot is. Úgyhogy jöjjön a maradékból először a romantikus szekció. Jennifer Crusie: Maybe This Time Jennifer Crusie nagy bummal robbant be a romantikus színpadra annak idején, sorra ontotta magából a kiváló regényeket én is élvezettel olvastam a sztorikat, mert..
Amikor a nyáron elolvastam Sarah Morgan O’Neill testvérek sorozatának második részét, mondtam is, hogy kíváncsi leszek a harmadikra, mert Taylor alakja mögött egész jó sztorit sejtettem. S nagyon úgy tűnt, hogy Sarah Morgan személyében jó kis modern románc író került a látóterembe. Tyler O’Neill a világ egyik legjobb műlesiklója volt, viszont egy baleset miatt vissza..
Az az igazság, hogy bár külön keresem a könyvtároskisasszonyokról szóló könyveket, románcokat, eléggé nehéz igazán jókat találni. De persze nem adom fel, mert ha nagyon beletrafál valaki, akkor igazán klassz történeteket olvashatok. Victoria Dahlt nagyon kedveltem modern romantikus regényei miatt, s bár a tavalyi trilógiáját elkerültem (mert annyira nem sikerült jó véleményeket olvasnom róla előzetesként),..
Miután jól szórakoztam Molly Harper Jane Jameson regényén, viszont nem akartam gyorsan a sorozat végére járni, körbenéztem, hogy mi mást lehetne még tőle olvasni, s megtudni, vajon ezen kívül mit tevékenykedett. Szerencsémre a Netgalleyn épp fent volt még a legújabb regénye, s kérésemet elfogadták, s már olvashattam is a Better Homes and Hauntings-ot. Igazi kísértetregénnyel..
Molly Harper Jane Jameson sorozatával még e-readerem hajnalán ismerkedtem meg, mert kb 1 dollárért lehetett megvenni az első részt. Ami kellőképpen szórakoztató volt ahhoz, hogy később, amikor az újabb részeket is leárazták (többnyire amikor a következő megjelenés volt várható az írónőtől) beszerezgessem a folytatásokat is, amik aztán eltűntek egyrészt az olvasóm, másrészt a Calibre könyvtáram..
Már tavaly télen felfigyeltem arra, hogy Sarah Morgan regényét mennyire pozitívan fogadta a románcközösség általam figyelt köre, úgyhogy felvettem a listára, hogy majd egyszer elolvasom a Sleigh Bells in the Snowt. Aztán megláttam, hogy máris jön a második rész ebből a sorozatból, s úgy gondoltam, ha már van rá lehetőség akkor lecsapok és megnézem, mennyire..
Évek óta nem nagyon olvastam Susan Elizabeth Phillipset, főleg magyarul nem, angolul is csak azért, mert épp rajta voltak a várólistámon. Pedig a legtöbb regénye még ma is ott a polcomon, papírkötésben, amerikai kiadásban. Mondhatnám, még azelőtt ismerkedtem meg vele és kedveltem meg, mielőtt menő lett volna itthon is. Márpedig miután jó rendesen felkarolták, normális..
Ugyan a regényről már beszéltem a Popkult, csajok, satöbbi 7. adásában, de azért írok is róla, mert annyira meghatározó élmény volt, hogy akik nem szeretik azt a fajta médiumot (miért is?:), azok is megismerhessék a könyvet. A The Rosie Projectet ugyan sokan románcként kategorizálják, de igazából sima szórakoztató irodalomként kéne olvasni, amiben persze a szerelem..
Persze én is szeretem a Büszkeség és balítéletet, erről már többször is szó volt, amint arról is, hogy nem vagyok egy kemény Jane Austen rajongó, de mindig is érdeklődve figyelem, hogy mit tudnak kezdeni az örökségével. Vannak dolgok, amik szórakoztatnak, mint például a Zombik vagy Miss Austen, mint vámpír, a feldolgozások, de igazán nem rajongok..
Igazából ez a duett közös címe, ami két könyvet takar, a The Lost Duke of Wyndham-et és a Mr. Cavendish I Presume-t, de muszáj egyszerre tárgyalni, főleg mert a két történet egymással párhuzamosan játszódik, vannak benne átfedések. Amúgy nagyon bírom ezt a megoldást, annak idején, még amikor angolul kezdtem tanulni és a romantikus regények voltak..
A romantikus regényeknek ritkán szokott főszereplője lenni súlyproblémákkal küzdő, sőt egyenesen kövérnek mondott nő. Az általában a chicklit vonalhoz tartozik. Persze van arról szó, hogy valaki éppen diétázik, meg ha ránéz egy csokis kekszre akkor máris számlálja, mennyit kéne futnia, de ez csak kicsit utal arra, hogy senki se tökéletes az adott regény világában, ám..
Marie Robinette Kowal Bűbájoló történet sorozatáról már olvasgattam itt-ott, legutóbb magyar oldalon pont megint az Sfmagon írt szokás szerint meggyőző ajánlót róla Kleinheincz Csilla, s mivel azok a könyvek, amik neki bejönnek, többnyire nekem is, a regény előbbre ugrott a várólistámon. Aztán pár héttel a cikk után kiderült, hogy megjelenik magyarul is, bár mindenki bizonytalanul..
