A Sacred sins is azok közé a Nora Roberts könyvek közé tartozott, ami megvolt magyarul, de képtelen voltam elolvasni. Én ezt egy az egyben a fordítás hibájának tudtam meg. Ugyanis a Titkos bűnök címmel megjelent kötetet Tandori Dezső fordította még 1993-ban. Vagyis inkább elmondta a történetet a saját stílusában, ami valljuk be, nem illik egy ponyvához. Mert elrontja azt. Úgyhogy a regény ott porosodott a polcomon, amíg aztán el nem adtam. De idén sikerült megszereznem az eredeti változatot és végre elolvashattam.
Washingtonban sorozatgyilkos kezdi meg működését, fiatal,szőke huszonéves nőket öl meg. A rendőrség bevon egy pszichiátert is a nyomozásba, akit nem fogadnak éppen tárt karokkal őrsön. Dr. Tessa Court szenátor nagyapja kérésére vállalja el a szakértőséget a Papnak elnevezett gyilkos ügyében, de aztán egyre jobban belebonyolódik a nyomozásba, főleg hogy úgy tűnik a gyilkos őt szemelte ki, mint a végső áldozatot. Ben Parish nyomozónak régi személyes okok miatt nincs bizalma a pszichiáterekhez, ezért aztán külön őrlődik azért, mert mostani szakértőjüket kimondottan vonzónak találja.
Nem szabad elfelejteni, hogy a regény 1987-ben keletkezett, ezért van benne egy csomó ma már nevetségesnek tűnő dolog (pl. az írógéppel pötyögött rendőri jelentések), de ezeken túl bizony benne van az, amiért Nora Roberts a világ egyik legolvasottabb írója. Kiváló stílus, izgalmas történet, meglepetéssel, jól megrajzolt karakterek (a legtöbb romantikus írónőtől eltérően Roberts nemcsak a nőket, de a férfiakat is sokoldalúan tudja bemutatni, itt például tökéletesen hihető Ben és Ed barátsága), elfogadható konfliktus a főszereplők között. És van benne egy nagyon jó epizód, Tess egyik betegéről, ami persze a végén kicsit túlságosan is jól jön ahhoz, hogy Ben és közte tisztázódjon a helyzet.
A regény “folytatása”, amelyben Ed Jacksonról, Ben partneréről van szó, Mámor címmel jelent meg magyarul még 1990-ben, azt akkor olvastam is és tetszett.
