Majd most megint biztos úgy lesz, hogy a szokásos keddi kitekintő után holnap megint sok újdonság lesz. De ez most már bármelyik könyvkiadóra igaz, mert mindjárt itt a Könyvhét (idén június 2-6), amire mindenki mindent időzít. Az Agave például már előállt a farbával, s amire sokan kíváncsiak vagyunk, az persze A türkizkék hegedű, amiben folytatódnak […]
A legtöbben titkolják, kevesen vannak akik nyilvánosan elismerik, hogy olvassák és kedvelik a romantikus regényeket. Pedig ez a műfaj, amit a legjobban el lehet adni mind a mai napig. Szóval miért is van ez a nagy szégyen? Hogy is keletkeznek a sztereotípiák, hogy aki romantikus könyvet olvas, az mind érzelmeit elfojtó háziasszony, tragikus kapcsolatban él,
Tudom, tudom azt mondtam, hogy visszafogom magam és nem olvasom el Julie James utolsó regényét, nehogy aztán jövő évig ne legyen tőle semmi a várópolcomon (s igen, azóta kiderült, 2012 áprilisában várható a következő regénye), de nem bírtam magammal és mivel tudtam, hogy mire számíthatok: gyors, szórakoztató olvasmányra, hát megadtam magam. S ezzel megint lett
Julie James: A Lot Like Love Read Post »
Ez a kisregény is időutazásos sztorit taglal, úgy látszik mostanában akaratlanul is ilyesmikbe botlottam. A borítója, a címe és a fülszövege volt, ami először felkeltette a figyelmemet. Stormy Gale időkalóz, aki ide-oda ugrál az időben és próbál apróbb dolgokat rendbe hozni.1810-ben született, de most már igazi 21. századi lány, s csak a legközelebbi családtagjai tudják,
Christine Bell: The Twisted Tale of Stormy Gale Read Post »
Jane Austen ugyebár reneszánszát éli és rengetegen imádják. De mégis, milyen lenne 21. századi fejjel a 19. század elején élni és magunkévá tenni azt az erkölcsi normát, amiben a szerző élt? Képesek lennénk rá? Meg tudnánk állni a helyünket? Nos Laurie Viera Rigler regényében ezt próbálta meg feltérképezni. Courtney Stone igazi modern csaj, Los Angelesben
Laurie Viera Rigler: Confessions of a Jane Austen Addict Read Post »
Mindig felüdülés olyan ifjúsági könyvet kézbe venni, ami bizonyítja, hogy nem csak urban fantasy, mágikus lények, varázslatos események alkotják a műfaj gerincét. Hanem hús vér emberek és problémáik. Meg az élet nagy kérdései, hiszen ahogy a főhős is megfogalmazza, “meghalni könnyű. Élni nehéz.” A 17 éves Mia élete szinte tökéletes, szerető családja van, pasija, legjobb
Gayle Forman: Ha maradnék Read Post »
Annak idején, amikor Carol Shields ismeretterjesztő életrajzát olvastam Jane Austen-ről, megjegyeztem, hogy az írónő életéről elég nehéz vastag kötetet kihozni. Mert ugyan műveiről lehet rengeteget írni meg elemezgetni, arról a 41 évről, amit ő a földön töltött annyira már nem könnyű vállalkozás. De Claire Tomalin, aki már írt Thomas Hardyról, Samuel Pepysről, Mary Wollstonecraft-ról (így
Claire Tomalin: Jane Austen élete Read Post »
Megboldogult ifjúkoromban, miután lemondtam arról, hogy színésznő legyek és írónak készültem, remekeimet leginkább fan-fictionnek tudtam volna nevezni (csak akkoriban még nem létezett ez a szó, illetve nem ismertem). Vavyan Fable epigonság mellett imádtam sci-fiket írni. Persze az én sci-fijimben eléggé fontos szerepet kapott a szerelem (pl. kerítettem Luke Skywalkernek párt és rendesen összehoztam Ellen Ripleyt
Zoe Archer: Collision Course Read Post »
Mikor kiderült 2010 végén, hogy az évet a kiadó a 3. Sandman kötettel fogja zárni, eléggé belelkesültem. Főleg, amikor előrendelésben az előzőekhez képest jóval olcsóbban lehetett hozzájutni. Úgyhogy gyorsan megvettem. Most én jártam úgy, hogy amikor kézbe vettem, kicsit csalódtam. Ugyanis a kötet jóval vékonyabb, mint az előző kettő, ráadásul csak 4 történetet tartalmaz. A
Neil Gaiman: Sandman – Az álmok fejedelme 3 : Álomország Read Post »
Julie James gyorsan kedvenc romantikus szerzőmmé vált az elmúlt évben és mindjárt KÉM is lesz belőle, hisz csak 4 regényt írt eddig és ezzel a kötettel már én is az utolsó előttinél tartok. Bár a “Gyakorlat teszi a mestert” igazából a második regénye volt, s eleinte a tartalma miatt úgy gondoltam, hogy nem fog az
Julie James: Practice Makes Perfect Read Post »
Talán kevesen tudják, hogy az Olvasónapló előtt volt még egy másik irodalmibb blogom is, amit 5 évig üzemeltettem: a Versblog (szeretem azt hinni, hogy abból is első itthon, úgyhogy ne romboljátok le a hitemet, kösz), azaz a költészet nem áll túl messze tőlem. Úgyhogy most egy kis lírára szeretném felhívni a figyelmeteket. Egy csupa huszonéves
Költészet napja, 2011 Read Post »
Mindig kihívás olyan köteteket összeszedni és ajánlgatni, amik még nem unalmasak, mert már az összes könyves blogger, előjelezte őket. De ez benne igazán az izgalmas, hogy tudjak újat mutatni. Pár könyvnél talán már megint sikerült. S meglehet, majd a következő alkalommal, amikor meg már lezajlott a Könyvfesztivál, s a kiadók már a Könyvhétre készülnek, meg
Tim Powers nevével a legújabb szerelmem, a steampunk körüli tapogatózás során találkoztam komolyabban. Bár annak idején szemezgettem az Anubisz kapuival, de végül valahogy kimaradt a fantasys korszakomból. De most kölcsön kaptam és elolvastam, mert kíváncsi voltam rá. Brendan Doyle amerikai professzor és életrajzíró kutatási területe a XIX. század első részének költészete, Coleridge és kortársa, William
Tim Powers: Anubisz kapui Read Post »
Lezárult a Csúcshatás könyvért és filmért hirdetett játék, amit a Partvonal Kiadó szponzorált, s amire tegnap éjfélig vártam a megfejtéseket. Még a nyertesek kihirdetése előtt pár hibára hívnám fel a figyelmet, amibe többen belefutottak. A port.hu oldalán Robert de Niro adatlapján azok a filmek is fel vannak ám sorolva, amelyekben nem mint színész szerepelt, hanem
Csúcshatás – Eredményhirdetés Read Post »
Mivel nálunk igazából a Nyugathoz képest késve durrant be a paranormális romantika, meg az urban fantasy divatja, s gyakran előbb találkozunk egy-egy író friss regényével, aztán jelennek meg magyarul a korábbiak is, amelyek színvonala esetleg elmarad a megszokottól, mert ugye mindenki kezdi valahol. Hogy klasszikust idézzek: Először mindenki béna, Aztán másodszor már nem papírtapéta, Hiszen
Nalini Singh: Vonzódás Read Post »
A héten az Olvasónapló és a Partvonal Kiadó közös játékot hirdet, amelyben megint sikerül ötvözni a könyvek melletti másik kedvenc szórakozásomat a mozit. Ugyanis most jelenik meg a Alan Glynn Csúcshatás című regénye, amellyel majdnem egy időben a mozik is bemutatják a könyvből készült filmet A regény egy olyan alternatív jelenben játszódik, ahol a dizájner
Csúcshatás – JÁTÉK! Read Post »
Ezzel a regényről egy elsősorban romantikus és nem fantasy könyvekkel foglalkozó oldalon találkoztam, ahol nagyon jókat írtak róla. Ráadásul steampunk-nak sorolták be, amire mostanában odafigyelek, úgyhogy megrendeltem, elolvastam. Közben pedig akkora sikere lett a regénynek, hogy még Nebula díjra is jelölték. Az idei Nebula díjra jelöltek között van M.K. Hobson debütáló regénye is, a The
M.K. Hobson: The Native Star Read Post »
A Kötve fűzve oldalon jelent meg egy cikk, ahol mindenféle véleményeket gyűjtöttek össze, hogy miért utálják a szülők Bartos Erika meséit. Eléggé változatos vélemények vannak mindenféle laikustól és szakembertől egyaránt. Jó pár nagyon meglepett (pl. az irodalomkritikus aki felülbírálja a gyerekei tanítóit, azzal, hogy azt mondja a gyerekének, ne tanulja meg a feladott verset, meg
Anna, Peti és Gergő problémája Read Post »
Steampunk az új divat. S istenemre mondom, ha ilyen regények születnek nők tollából nőknek, mint ez, meg a Soulless én behódolok, teljesen. A steampunk igazából a sci-fi, az alternatív történelem és a spekulatív irodalom egyik alfajának számít, ami az 1980-as években ütötte fel a fejét. Itthon még kevés ilyen regényt jelentettek meg, bár az egyik
Meljean Brook: The Iron Duke Read Post »
Amikor az Agave Kiadó meghirdette, hogy idén elindítanak egy új sorozatot, amelynek hősnője felveheti a versenyt Anita Blake-kel, kicsit szkeptikus voltam. Mert én úgy indítottam, hogy kedveltem L.K. Hamilton hősnőjét, az alapkiadást, aki aztán valahogy nagyon elváltozott és már abszolút nem is érdekel jó ideje. Viszont belevaló urban fantasys hősnőkre azért még kíváncsi vagyok. S
Patricia Briggs: Megszólít a Hold Read Post »