Nagyon izgultam, hogy kivételesen ne járjak úgy, hogy vért izzadva összeszedem a nyári uborkaszezonban a figyelmemet felkeltő megjelenések listáját, aztán másnap állnak elő a kiadók az őszi tervekkel. De most szerencsém volt, mert akiknek a terveire nagyon vártam, az Agavésok tegnap kitették őket és máris van köztük 3 olyan könyv is, amit nagyon várok. Ja […]
Előzetes júliusban Read Post »
Ez után a regény után csorgott a nyálam, mióta Bridge olyan jót írt róla, szerepelt mindenféle kívánságlistámon, de aztán valahogy mindig akadt valami más, ami fontosabbnak tűnt. Aztán mikor találkoztunk, könyvet cseréltünk és én megkaptam olvasásra Az ügynökség-et, s ugyan az átvételhez képest még mindig tologattam kicsit, hogy belekezdjek – mindig van frissebb, ha már
Y.S. Lee: A Spy in the House – The Agency 1 Read Post »
Szép csöndben én azért Neil Gaiman rajongó vagyok. Nem az a kemény vonalas fajta, aki már akkor Sandmant olvasott amikor még senki se hallott róla itthon, de a Tükör és Füst első magyar kiadását megvettem és onnantól datálnám, hogy egyik nagy kedvencem ő. Még ha nem is mindig minden műve varázsol el teljesen, azért alapvetően
Neil Gaiman: Farkasok a falban Read Post »
Vannak olyan könyvek, amikről sokáig azt hiszem, hogy már olvastam őket aztán kiderül, hogy mégsem. Pedig láttam különböző feldolgozásait, kettő maradt meg igazán bennem, az egyik Leslie Howard-os, ami igazából Modern Pimpernel címen futott és a második világháború alatt játszódik és náciktól üldözötteket menekítenek Angliába, aztán meg a legutóbbi, 1999-es tévésorozat, mert abban meg Richard
Orczy Emma bárónő: A Vörös Pimpernel Read Post »
Firmin, a patkány kalandjaira véletlenül bukkantam még tavasszal, s végül kivettem a könyvtárból, mert kicsit sokalltam az árát. Nagyon félreérthető módon, bár én is arra számítottam, hogy végig kacagni fogok a köteten, a Vidám könyvek között találtam meg. De ez nem egy vicces, hangosan nevetős regény ám. Sőt. Firmin patkány, a sors meg úgy hozza,
Sam Savage: Firmin, egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban Read Post »
Shannon Stacey nevével találkozgattam mostanában és csupa jókat olvastam róla, meg a regényeiről. Gondoltam kipróbálom, milyen is, egyrészt mert kíváncsi lettem rá, másrészt azt szerettem volna tudni, hogy bár ez már harmadik része egy sorozatnak, vajon érthető és élvezhető-e anélkül. Ráadásul ez a regény egyelőre csak e-bookban elérhető, szóval még a readeremet is tudtam kamatoztatni,
Shannon Stacey: Yours to Keep Read Post »
Mivel Kelley Armstrong Bitten című regényével meggyőzött, kíváncsi voltam, hogy mikor fog magyarul is megjelenni tőle bármi is. S miért is ne pont a Könyvmolyképző csapott le rá, s miért is ne egy ifjúsági regényhármast kezdjen el kiadni? Úgyhogy bár mostanában kicsit húzódzkodtam a műfajtól, az írónő neve és a mindenhol máshol olvasott jó vélemények
Kelley Armstrong: A szellemidéző Read Post »
Azt hiszem, hogy A fekete zongorát kb. a helyén kezeltem. Nem voltam teljesen elájulva tőle, de nagyon megkedveltem a szereplőket, a hangulatot és az írónő stílusát. Úgyhogy izgatottan figyeltem, hogy alakul a következő rész sorsa, vártam a folytatást, ami a könyvhétre meg is érkezett. S az Agave kiadó nagyon jó kis csindradattával körítette a megjelenést.
Baráth Katalin: Türkizkék hegedű Read Post »
Pont egy éves fennállását ünnepli a Keddi kitekintő rovat, ahol minden hónap első keddjén körbenézek és a könyvpiac várható újdonságai közül válogatok. S mit ne mondjak, mindig a nyári hónapok a nehezek, főleg így Könyvhét után, amikor már túl vagyunk a nagy megjelenéseken, el lehetett vásárolni az egész havi apanázsát az embernek. A kiadók is
A régi szép időkben évente 2 Fable regénnyel lehetett számolni. Egy jött ki tavasszal, többnyire április-május környékén, szóval mindig tutira meg tudtam lepni magam a születésnapomra, egy meg ősszel jött, amikor már beborult az ég és az ember a képzeletbeli kandallója mellett jólesően vonult el egy ismerős világba. De a Habospite szinte pontosan egy évvel
Vavyan Fable: Habospite Read Post »
Elég csehül állok a várólistámmal, s eddig egész visszafogott voltam, de most benevezek egy nyári olvasásos versenyre. Méghozzá romantikus regényesre. Ugyanis ránézve a polcomra, ahol várnak rám az elolvasandó könyvek, a többségük bizony angol és romantikus. Szóval nem ártana kicsit apasztani belőlük, s úgy gondoltam, ez a verseny talán erőt ad. Főleg, hogy nemzetközi a
2011 Summer Romance challenge Read Post »
Mielőtt valaki meglepődne, hogy egy ilyen stílusú könyvvel foglalkozom a blogon, előre bocsátom, hogy a könyvet a pasim olvasta el és véleményezte. Úgyhogy ezennel megalapítottuk a vendégblogger státuszt és át is adom a szót. Börtön. Kemény tetovált fazonok. Izomszag. A túléles feltétele, hogy fegyvert csinálj a testedből. Kell? Igen! A cím, a borító, a légkör
Paul “Coach” Wade: Fegyencedzés Read Post »
Az úgy volt, hogy nagyon belelkesedtem az Agavé Kiadó által meghirdetett dupla könyvbemutatóra, ahol könyvhétre megjelenő két fiatal magyar szerző művét reklámozták. Amint híre ment, azonnal szerveztem a bébiszittert és még a molyon is csináltam hozzá eseményt, szóval eléggé határozottan terveztem, hogy jelenlétemmel emelem az est fényét. Sőt még A fekete zongorát is megvettem (anno
Ez a regény igazából két dolog miatt keltette fel a figyelmemet: steampunk na meg a csodás borító. Az előbbiből ugyan még sokat nem olvastam, de ugye egyrészt nagyon felkapott téma, divatos s eddig kellemes élményeim voltak vele kapcsolatban, az utóbbi pedig a fülszöveggel együtt azt ígérte, hogy valami izgalmas, új dologgal fogok találkozni. Finley Jayne
Kady Cross: The Girl in the Steel Corset Read Post »
Terézanyu elbúcsúzik, méghozzá egy olyan kötettel, amiben igazából csak a cím idézi fel a nevét, mert egyébként nem szerepel benne se Kéki Kata, se Terézanyuság se fikció. Vagyis csak nagyon kevés az utóbbiból. De a kötet szerzője ugyanaz a Rácz Zsuzsa, aki sikerre vitte a fent említetteket. Lehet azt mondani, hogy egy korszak lezárult és
Elérkeztünk tehát a történet végéhez: van saját e-könyv olvasóm. Már rég elhatároztam ugye, hogy márpedig én szeretnék egy ilyet. S ki is választottam a két befutót. Aztán volt szerencsém tartósan bérelni egy Kindle3-t, ami csak megerősített abban, hogy márpedig saját kütyü is kell nekem. Csakhogy nem voltam az a megalkuvó típus, s mivel már egy
Sony PRS-950: Drágaszágom! Read Post »
Vajon lehet túl sok Pratchettet olvasni? Eddig még nem mertem kipróbálni, mert mindig attól tartottam, hogy megunom, de most megint tartogattam két könyvét is tavaly óta, főleg mert szinte egymás után jelent meg az Agyaglábak és a Vadkanapó, sőt hamarosan megint jön a következő etap, a Hazafiak (amit még Jingo néven valamikor olvastam angolul és
Terry Pratchett: Agyaglábak Read Post »
Hogy nem ismeritek? Pedig igazán mindenkinek van Terézanyu ismerőse. Nálunk mindjárt az anyukám. Legalábbis rá szoktuk legtöbbször mondani, hogy Terézanyuskodik. De ezt valószínűleg örökölte, már a nagymamámnak is voltak erre utaló villanásai, csak akkor még nem volt köztudatban az elnevezés. Persze azóta kiderült, hogy ez a vonás bizony bennünk is megvan. Mindenesetre a húgom már
Hogy kicsoda Terézanyu? Read Post »
Nah végül úgy döntöttem, hogy bár itt-ott már beírtam a véleményemet másoknál a sorozatokról, azért szentelek nekik én is egy külön bejegyzést. Mert manapság már majdnem minden könyv sorozat és lassan ez engem is kezd idegesíteni. Kérnék végre egyedülálló regényeket, ha szabad. Amúgy én az olyan sorozatokat szeretem, ahol látható a történet vége, esetleg úgy
A legfrissebb keddi kitekintőben írtam már Stephen Fry-ról és kebelbarátjáról meg közös múltjukról, s közben párhuzamosan éppen olvastam is tőle első regényét, a Hazudozót. Valószínűleg azért is emeltem be oda, mert ő igazán olyan ember, akire érdemes odafigyelni. A Hazudozó főhőse Adrian Healey igazi angol középosztálybeli fiatalember. Bentlakásos iskolákból indul, hogy aztán Cambrdige-ben kössön ki.
Stephen Fry: Hazudozó Read Post »