Íme a kendőzetlen igazság az olvasmányaimról. Mert ÉN legalább olvasok.
Az az olvasó vagyok, aki ritkán választ random olvasnivalót, ahhoz túlságosan is érdekelnek a könyves infók, de ezzel teljesen ki vagyok békülve, sőt így tudom igazán megelőzni, hogy nagyon melléfogjak ami az olvasnivalókat illeti. De inkább szoktak érdekelni más olvasók véleményei, mint a kritikai visszhang meg a díjak. Éppen ezért ha csak az utóbbiakkal…Continue Reading
Barbara Cantini Halálka című könyve nagyon kedves sztori volt egy zombi kislányról, aki ugyanazt akarta, mint bárki más: barátokat. Az első rész végére szerzett is jó pár havert, akikkel végre nem fog unatkozni. Csakhogy az időjárás nem annyira kedvez a sok bandázásnak, éppen zuhog az eső, Halálka unatkozik, mert Bu Song békákra vadászik, Néhay…Continue Reading
Van az a korszaka a gyerekeknek, amikor szeretnek mindenféle kicsit ijesztőbb dolgokkal ismerkedni, ezért ők azok akik nagyon is kedvenc ünnepükké tudják tenni a Halloween-t és szívesen öltöznek be, meg ijesztgetik egymást. S ha jobban odafigyelünk, észrevehetjük, hogy milyen sok gyerekeknek szóló könyv, képregény, rajzfilm van, ami ezt a sötétebb oldalát mutatja meg a…Continue Reading
Az az igazság, hogy először nem nagyon akartam én elolvasni ezt a könyvet, bár a borítója megfogott: angol gyermek- és ifjúsági irodalomba tartozó fantasykat ugye kedveljük. Aztán elolvastam a fülszöveget, ami ha sokat nem is árul el, azzal kecsegtet, hogy valamiféle Sosehol sztori ez, csak tudjátok, srácoknak, úgyhogy beadtam a derekamat. S valóban, nem…Continue Reading
Mivel nagyon elégedett voltam McManus első regényével, a Lehull a lepel-lel, kíváncsi voltam, hogy mi lesz a szerző következő dobása. Már a fülszöveg is ígéretes volt, s talán egy kicsit komolyabb ügyet is sejtetett. S bár még a decemberi terveim között szerepelt, hogy elolvasom ezt a regényt, de aztán hipp-hopp január lett belőle. Ellery…Continue Reading
Még nem olvastam semmit Katherine Applegate-től, de tudtam róla, hogy Newbery medált már nyert, s ennek a könyvnek a fülszövege és külseje nagyon bejött, úgy gondoltam, érdemes megismerkedni akkor vele is. A történetet Vörös egy 2016 éves tölgyfa meséli, aki rengeteg állatnak ad otthont, legjobb barátja egy varjú és a környéken Kívánságfaként is üzemel.…Continue Reading
Nem vagyok ellenére a mesefeldolgozásoknak, sőt kimondottan szeretem őket. Főleg, ha a női szereplőkre koncentrálnak. De meg kell hagyni, hogy még olyat nem olvastam, ami az eredeti egyik nem éppen pozitív szereplőjét teszi a központba. Úgyhogy izgalmasnak ígérkezett Jennifer Donnelly regénye, akit már évek óta szeretnék olvasni (Északi Fény című könyve még az előző…Continue Reading
Igazából megint csak Elizabeth Wein: Fedőneve: Verity című regényéhez kell visszanyúlnom, hiszen ott olvastam először olyan kémnőkről, akiket hivatalosan is beszerveztek. Ugyanis a második világháború során fordul elő legelőször ilyen a történelemben, hogy a nőket kiképezték és feladatokkal bízták meg. Persze korábban is kémkedtek, de sose ennyien és ilyen hadászatilag, kiképzésekkel támogatott háttérrel. Mindig…Continue Reading
Már nem tudom miért alakult úgy, hogy a gyereknevelési könyvekre először mindig a párom figyel fel. Így volt ez a Szülői varázslat esetében is. Úgyhogy amikor elkértem olvasni, megegyeztünk, hogy ő fog róla beszámolni. Úgyhogy íme ismét visszatérő vendégbloggerem, D. értékelése a könyvről. Mindig elolvasom a Nők lapjában a Vekerdy rovatát. Néha egyetértek, néha…Continue Reading
Még gyerekkoromban volt egy korszakom, amikor faltam a második világháborús regényeket. Úgy gondoltam, hogy Alistair MacLean a legkirályabb és barátnőmmel idézgettünk egymásnak a Kémek a Sasfészekben című regényből. Csak jóval később jöttem rá, hogy mi hiányzott korábban mindig a narratívákból: a nők szerepe. Szerencsére az utóbbi években egyre több olyan regény akad a kezembe,…Continue Reading
Nem vagyok egy Elizabeth Gilbert rajongó, pedig igazán olyan író ő, akit a matek szerint szeretnem kellene. De sose támadt kedvem elolvasni az “Ízek, imák, szerelmek“-et, sőt még a filmet se láttam pedig Julia Roberts játszik benne, akivel kb. bármit hajlandó vagyok megnézni (mondjuk mostanában állandóan ajánlgatja a Netflix, úgyhogy lehet egyszer csak rászánom…Continue Reading
Sarah MacLean azok közé a történelmi romantikus regényírók közé tartozik, akinek a neve már évek óta a várólistámon van. Annyira, hogy pár éve vásárolgattam is tőle könyveket, sőt beválogattam VCS-be és még el is olvastam az egyik regényét (A Scot in the Dark) Magyarul már rátukmáltam anyósomra is az első trilógiáját amivel befutott, Twitteren…Continue Reading
Ennek a könyvnek már a címe is olyan lírai: A lány, aki holdfényt ivott éppen ezért nehezemre esik megemészteni, hogy a magyar változatot eldugják apró betűkkel a nagy angol felirat alá. Napokig vitatkoztam erről a moly-on, hogy pont ennél a könyvnél, ami igazi tündérmese és 10-14 éveseknek szól nincs értelme az eredeti cím meghagyására.…Continue Reading
Amy Myerson bemutatkozó könyvére már akkor felfigyeltem, amikor még csak külföldi oldalakon lehetett róla olvasni. Mert pont azokat a témákat emelték ki, amelyekről szeretek olvasgatni. Könyvesbolt, családi titkok, irodalom. A magyar kiadás pedig igazán szépre sikerült, maga a szerző is többször mutogatta lelkesen a borítót az instagram oldalán. Úgy tűnik, idén sikerült sok könyvmolyokról,…Continue Reading
Amikor én még kislány voltam a magyar tévében gyakran vetítettek régi filmeket a 30-as, 40-es évekből, s mivel nagy választék nem volt, hogy miket lehetett nézni, vasárnap délutánonként ott ült a család és nézte a Marlene Dietrich, Audrey Hepburn vagy éppen James Stewart sorozatokat, ami azt jelentette, hogy hetekig vasárnaponként az ő filmjeiket vetítette…Continue Reading
