Íme a kendőzetlen igazság az olvasmányaimról. Mert ÉN legalább olvasok.
Annak idején volt egy kedvenc könyvjelzőm, amit még egy régi antikváriumos könyvesbolt küldött. Egy kislány térdelt rajta, előtte nyitott könyv és elmélyülten olvasott. A könyvjelzőt benne hagytam egy könyvtári könyvben, addigra az olnine bolt már megszűnt és hiába keresgettem mindenféle kulccszóval a rajzot, nem találtam meg azóta se (még most is lefuttattam pár kombinációt,…Continue Reading
Ismét itt van kedvenc kibírhatatlan szobalányunk, Ivy Pocket, akinek immár harmadik alkalommal követhetjük a kalandjait. Caleb Krisp trilógiája (Ivy 1ről és Ivy 2ről is írtam) az elmúlt években mindig kellemes pillanatokat okozott, úgyhogy nem nagyon kételkedtem, hogy így harmadik nekifutásra is jót fogok szórakozni. S nem tévedtem, sőt még hatalmas meglepetés is ért a…Continue Reading
Az elmúlt időszakban amikor világháborús történeteket olvastam, vagy éppen láttam (s igen, a Wonder Womant is ide gondolom) főleg női szemszögből, azok eléggé bejöttek, úgyhogy az amerikai változatok után érdekelt egy angol történet is végre. Mary Nichols könyve pedig pont kapóra jött: elvégre van benne londoni bombázás, kitelepítés, kódfejtés, ellenállás. Sheila Phipps élete darabjaira…Continue Reading
Ugyan eleinte a hangoskönyvek olvasását az életrajzokkal kezdtem, de egy idő után azért átnyergeltem a regényekre is. Ráadásul sokszor előfordul, hogy az audible egyet fizet 2-t ad vagy 3-t, ilyenkor be szoktam ezekből is tárazni. Úgyhogy most megmutatom, ugyanúgy mint az ismeretterjesztőknél, hogy milyen fikciók kerültek az elmúlt hónapokban a fülesembe. Szokás szerint, Nora…Continue Reading
Néhány éve nagyon kedveltem Victoria Dahl regényeit, a szexi modern románcokat, főleg amikben könyvtárosok voltak! Aztán az utolsó sorozata valahogy félbehagyottnak tűnt, nem jöttek a folytatások és ő is elhallgatott. Illetve most már tudom, hogy nem, hanem átnyergelt másik műfajra álnéven. S a Jane Doe immár a harmadik regénye ezen a vonalon: általában pszicho…Continue Reading
Az úgy volt, hogy még amikor csak az osztrák meg a jugó tévén lehetett látni igazából, mit művelnek nyugaton a népek, a kedvenc filmsorozatom a Dinasztia volt. Tudom, itthon később a Dallas futott be, de igazán őket mindig parasztoknak tartottam, Carringtonék világához képest: ahol mindenki csodaszép, elegáns volt és megismertették velem a szappanoperák hihetetlen…Continue Reading
Keith Stuart regényére már akkor kíváncsi lettem, amikor a fülszöveget olvastam, aztán valahogy elfeledkeztem róla és akkor tűnt fel megint, hogy már megjelent amikor a könyvesboltban találkoztam vele. S tudom vannak nagy fülszöveg ellenzők, de én szeretem tudni, miről szól a regény, bár itt most a borító is egész jól visszaadta a történet lényegét:…Continue Reading
Kapcsolatom a hangos könyvekkel továbbra is töretlen és most néztem, hogy jó párról nem is írtam külön bejegyzést. De idén már annyi hallgatnivaló összejött, hogy érdemes egy összefoglalót is készíteni. Először is az első félévben meghallgatott memoárokról, esszégyűjteményekről. Amikor elkezdtem hangoskönyveket hallgatni, elsősorban a hírességek életrajzaival indítottam (Amy Poehler, Anna Kendrick, Lauren Graham, Eddie…Continue Reading
Decemberben úgy kezdtem az Alias Grace-ről szóló értékelésemet, hogy “Margaret Atwood a reneszánszát éli itthon is, s azt kell mondani, hogy éppen ideje volt.” A trend folytatódik, aminek ékes bizonyítéka, hogy újra megjelent A vak bérgyilkos is, ami a szerző Booker díjas regénye, s amelyet egyszer már kiadtak magyarul, még 2003-ban, de valahogy nagyon…Continue Reading
Annak idején az Így jártam anyátokkal sorozatot én nem Barney Stinson kedvéért néztem, ennek ellenére nagyon kedveltem a karaktert és persze az őt játszó színészt, Neil Patrick Harrist. Akinek úgy 3 éve jelent meg nálunk is önéletrajzi kötete, az Így jártam az életemmel, amely eléggé formabontóra sikerült. Annak idején már írtam is, hogy NPH…Continue Reading
Gyorsan itt az elején szeretném kijelenteni, hogy a Mágia árnyalatai trilógia befejező kötete non-stop sodor magával, letehetetlen olvasmány, az ember észre sem veszi és hopp elröpült 576 oldal. Az első regény (Egy sötétebb mágia) azzal fogott meg, hogy kaptunk egy jól felépített világot és olyan szereplőgárdát, akikért igazán lehetett izgulni. Ráadásul kerek egész történet…Continue Reading
Mivel tavaly is nagyon jól álltam az első félévben az olvasmányaimmal, kedvet kaptam, hogy félévi összegzést írjak. Úgyhogy ezt megint megteszem, ugyanis már a GoodReads is írt hogy az éves kihívásom 78%-t már teljesítettem (június végéig ez 47 könyvet jelent). Aminek örülök persze, de telhetetlen könyvmolyként arra tudok csak gondolni, hogy bárcsak a Várólista…Continue Reading
Utolsó állomásához érkezett a nyári könyvajánlóm, s mivel kicsit szerveztem a három etapot aránylag egymáshoz közel adom le, hogy később könnyebben visszakereshető legyen. Az első részben az ifjúságnak ajánlottam olvasnivalót ovis kortól az fiatal felnőttekig, a másodikban a szórakoztató irodalomra fókuszáltam (krimi, thriller, romantika, sci-fi és fantasy). Most pedig a harmadikban a vaskosabb dolgokra…Continue Reading
Meséltem már párszor, hogy Elizabeth Wein: Fedőneve: Verity az egyik kedvenc könyvem az elmúlt évekből? Csak 100x? Oké akkor megint elmondom, hogy azóta keresek valami témájában hasonlót és amikor tavaly először hallottam Alice hálózatáról, úgy gondoltam, hogy ez pont olyan lesz. Csak felnőtteknek szól, meg jóval többen ismerik, hiszen Reese Witherspoon is könyvklubozott róla,…Continue Reading
Úgy tűnik minden nyáron sikerül kifognom egy olyan krimit, ami teljesen váratlanul tud lebilincselni. Tavaly Jane Harpertől az Aszály volt ilyen, most egy másik angolszász országban játszódó történettel ismerkedtem meg. Patricia Gibney ugyanis hazájába, Írországba kalauzol, s bár az általa megrajzol közép-ír városka, Ragmullin kitalált hely, teljesen valóságosnak tűnt a történet. Az ír kisvárosban…Continue Reading