Elérkeztünk hát az Olvasás 7 hete esemény utolsó fordulójához, a 7. héthez, ahol a kérdések inkább az olvasást fizikai mint lelki oldaláról közelítik meg.
Olvasási szokások változása
Évszakok és könyvek, avagy milyen könyvet olvas tavasszal, nyáron, ősszel, télen?
Olvasási szokások: hol, mikor olvas szívesen? (otthon, tömegközlekedésen, parkban, erkélyen, reggel, délben, este, stb.)
Az olvasási szokásaim nagyon sokat változtak a kezdetektől. Amikor betűfaló lettem, akkor kb. mindent szívesen forgattam, kevésbé voltam kritikus és számolatlanul olvastam újra a nagy kedvenceket. Az újraolvasás az utóbbi időkben nagyon a háttérbe szorult, ritkán fordul elő, mert annyi új és még régi könyv is van, amit szeretnék megismerni, hogy egyszerűen a régi kedvencekre alig marad idő. Sokan mondják, hogy azóta változtak meg az olvasási szokásaik meg azóta fognak kézbe olyan köteteket is, amiket korábban eszükbe se jutott volna, amióta a blogok, molyok általában az internet olyan sok mindenről tud nyálcsorgatóan írni. Aztán sorra belefutnak rossz élményekbe. Azt kell mondanom, hogy engem ez a gépszíj nem kapott el. Továbbra is többnyire tartom magam az általam kedvelt témákhoz és műfajokhoz, történetekhez stb., csak esetleg ha valami felkelti az érdeklődésemet de bizonytalan vagyok, akkor van az, hogy bizonyos bloggerek, molyok random nickek stb. véleménye – akiknek az ízlésében megbízom mert vagy hasonlít az enyémhez vagy tök más és én pont erre lennék kíváncsi – segít eldönteni, hogy most akkor bejönne e nekem valami, vagy sem. Ritkán szoktam így tévedni. S igen, még annyi változott amióta komolyabban blogolok (azaz nem csak a fülszövegeket másolom ide, hanem a véleményemet is), hogy néha olvasás közben már fogalmazódik fejemben gondolat, hogy mit kéne megírni a könyvről. Ami annyira jól hangzik akkor és ott az agyamba, hogy aztán vagy elfeledkezzem róla vagy leírva már nem is tűnik annyira frappánsnak, mint ahogy én azt először kigondoltam. De ez engem az olvasás közben nem zavar, sőt inkább örülök neki, mert sokkal tudatosabban és figyelmesebben olvasok, nem csak falom a sorokat, hogy aztán később semmire se emlékezzek belőle. Mert volt egy szakasza az életemnek, amikor így ment minden. Mert olvastam, olvastam és gyakran nem tudtam megbeszélni az élményeimet senkivel, úgyhogy kiestek a könyvek az emlékezetemből. Ezért jó az internet, a blog a könyves közösségi oldalak stb. Úgyhogy nekem pozitívan változtak az olvasási szokásaim mindezek hatására.
Az évszakok közül talán a tavasz az, amire nem tudnám azt mondani, hogy találnék hozzá jó olvasnivalót. Ott inkább az a szuper, amikor az ember kiülhet a szabadba egy könyvvel, bármilyennel, de az évben először végre szabad levegőn olvashat órákat és friss illatok, napsütés van és nincs fázás. Nyaralásra én is szeretem a könnyebb olvasmányokat, vagy pont olyat, amit mindig nagyon nehéznek gondoltam de ha üdülésre mást nem visz magával az ember, akkor kénytelen ahhoz fordulni és kiolvasni. Mivel én a nyarakat a Balaton mellett töltöttem számolatlanul főiskola végéig, nem volt kétséges, hogy oda pl. a kötelezőket vittem, meg a Gyűrűk urát (a személyes mumusomat) és rendszerint jobb híján el is olvastam őket mind. Ősszel meg télen az ember szeretne valami kellemeset, melengetőt olvasni. Legalábbis úgy képzelem, hogy forró teával bevackolódni az olvasó fotelbe és kézbe venni valami olyat, ami nem csak fizikailag de lelkileg is felmelegít. Évek óta tervezem, hogy pl. karácsony környékén újraolvasom az Elfújta a szelet, mert azt odavalónak érzem. De emlékszem, hogy pl. a Büszkeség és balítéletet is egy karácsonykor hazavivő vonatúton olvastam el újra és azt hiszem végig idült vigyor volt az arcomon.
Az elmúlt években legtöbbet BKVn olvastam, terhességeim idején a sok orvosi rendelőben, vizsgálatokra várás alatt mindig volt nálam könyv, sőt volt, hogy 2 is, mert tudtam, végzek az egyikkel, akkor bizony ne maradjak olvasás nélkül ha még fél órával az után kerülök sorra, hogy befejeztem a történetet. Miután megszülettek a gyerekek a szoptatás ideje alatt olvastam a legtöbbet, most is ez megy és meg kell mondanom, az e-reader nagyon megkönnyíti a dolgomat, mert aztán többezer oldalt is tudok lazán fél kézzel tartani és lapozni, nem kell ügyeskedni, nehogy a gyerek fejére ejtsek valami vaskosabb kötetet. Pre család meg legjobban a hétvégi reggeli olvasást szerettem. Reggeli után még egy kávéval visszabújni az ágyba és akár délig ki se jönni onnan. Sokáig az esti olvasás is nagyon menő volt nálam, bebújni az ágyba és olvasni és sose aludtam el könyvön, csak mióta anya lettem, azóta van az, hogy a legizgalmasabbon is képes vagyok bealudni. De szeretek szabadban is olvasni, Balatonnál, kertben, tengerparton stb. S igen még a wcn is szoktam olvasni, de kádban olvasást se vetem meg. Bárhol olvasok, s az elmúlt években inkább szabadidő, mint hely kérdése volt ez.
Búcsúzóul annyit, hogy jól esett ennyit írni az olvasásról, remélem aki vette a fáradtságot és elolvasta szintén jól szórakozott. De ha az én véleményemre nem kíváncsi, a többieké megtalálható a molyon összeszedve.
Én csak most csöppentem bele az Olvasás 7 hetébe, de nagyon kó ötletnek hangzik, utána is nézek majd milyen más postokat írtál még 🙂
És annyira együttérzek veled! Ezt a postot olvasva nagyban bólogattam végig: én is hényszor cipeltem 2 könyvet, tartva attól, hogy nehogy ha végeztem egy könyvvel olvasnivaló nélkül maradjak, így inkább cipeltem a kilókat 😀
Én is 95%ban BKVn olvasok, hasznosítom a sok utazással eltöltött időt, ezért se szorgalmazom, hogy vezessek, akkor mennyi olvasó időtől fosztaném meg magamat! 🙁
ui: és teljesen egyetértek, B&B nekem is karácsonyi olvasmány! Egyszer pont karácsonyra kaptam meg új kiadásban, és emlékszem 24 éjjel/hajnalban újra elolvastam, 25én hajnali 4ig fent voltam 🙂