Menu Close

Selma Lagerlöf: A Halál kocsisa

könyvborítóMiután kellemesen csalódtam a skandináv irodalomban, úgy döntöttem, nem tiltakozom, ha netán szembejön velem egy újabb szerző, ami Selma Lagerlöf hétfőn meg is tett a könyvtárban. Épp ajánló polcon volt a Halál kocsisa. Nah ez pont az a könyv, amilyennek egy svéd regényt elképzeltem. Főleg, hogy a fülszövegben olvastam, több film is készült belőle, 1921-ben pedig a leghíresebb, egy némafilm Victor Sjöström rendezésében. Ismerve a skandináv némafilmek szuggesztív voltát hangulatba kerülni nem volt nehéz már a könyv első lapjainál se.
Egy fiatal apáca halálos ágyánál vagyunk Szilveszter éjjelén, akik életében szerették búcsúzkodnak tőle, a lánynak egy utolsó kérése van, hogy kerítsék elő neki David Holmot. A férfiről mindenki tudja, hogy részeges, megbízhatatlan alak, aki tönkreteszi mindenki életét akivel kapcsolatba kerül, de a haldokló Edit nővérnek senki se akar nemet mondani, s megpróbálják előkeríteni. David Holm közben alkalmi ivócimborákat éppen egy kísértettörténettel riogat a Halál kocsisáról, akinek helyét évente más veheti át, mindig az, aki pont Szilveszter éjfélkor leheli ki lelkét. Az állás jelenlegi betöltője nem ismeretlen David Holm számára se, aki a két világ közé kerül és fel kell készülnie, hogy átvegye a stafétát. A kocsis munkája közben olyan helyekre viszi a férfit, ahol átértékelheti eddigi életét.
Szerintem filmben jobb lehet a sztori, mert a regény nagyon moralizáló, szájbarágós és nem túl izgalmas volt. A koncepció jó, a megvalósítás kevésbé. Ha nem olvasom úgy, mint ahogy egy lebilincselő némafilmet néznék, mert azok meg aztán maihoz képest kezdetleges technikájukkal elementáris erővel tudnak hatni napjainkban is, nagyon szenvedtem volna vele. Tudom, Lagerlöf nagy nemzeti író (Nils Holgersson szerzője, plussz az ő könyveivel van tele az IKEÁban minden polc), ennek ellenére nem lopta bele magát a szívembe. Persze lehet, hosszabb lélegzetű műveknél jobban ki tudott bontakozni, mindenesetre egyelőre ezt nem fogom megtapasztalni. Szóval megint pihenőpolcra kerülnek a skandináv írók egy időre.

2 Stars

1 Comment

  1. Saron

    Most olvastam el ezt a regényt. Nem tudtam letenni. Talán azért sem, mert hívő vagyok és minden apró bibliai vagy lélektani rezdülést felismertem benne. Nagyon jó példázata a halál előtti életnek Isten nélkül és a halál előtti pillanatoknak. Edit nővér nem apáca, nem katolikus, nővér. Az Üdvhadsereg nem katolikusokból áll, hanem olyan hívőkből, akiknek .főleg a kezdetek kezdetén az iszákosok megmentése(is) volt a céljuk. Mivel Selma is keresztény írónő, ezt örökítette meg. Az írói stílusa is kiváló. Egyszerűen ír, de számomra lebilincselően. Nincs egy felesleges szó, felesleges mondat. Emiatt olyan, mint egy lakoma. Ez nem egy gyorsan lehajtható lötty, ez táplálék. Az irodalmi értéket innen is fel lehet ismerni.
    Az élet értelméről gondolkodtat el és a halál utáni életre készít fel.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *