Vonneguttól eddig talán ha 3 könyvet olvastam és pont ez, a leghíresebb, a legismertebb maradt ki. De most pótoltam, már én is mondhatom “Így megy ez.”

Önéletrajzi ihletésű regény, ahogy az ki is derül már az elején, hisz Vonnegut ott volt fogságban Drezdában a II. világháború végén a bombázásokat és ami azt követte átélte. Eleinte úgy tűnik ő maga lesz a főszereplő, aztán egy Billy Pilgrim nevű férfi életében ugrálunk előre-hátra, mert őt elvitték az idegenek Tralfamadore bolygójára, ahol egészen különleges idő-koncepciót ismert meg, amit az olvasó is követ. Billy kiesik az időből és hol a nászéjszakáján, hol hadifogságban, hol kórházban jelenik meg és éli meg újra és újra az eseményeket. A csetlő-boltó nem éppen katonának született bohócon keresztül láthatjuk mennyire értelmetlen dolog a háború.

Könnyen olvasható egy könyv, melankólius, irónikus, elgondolkodtató. S eszembe jutott, mennyire megdöbbentett, amikor 12 évesen Drezdában jártam az elüszkösödött épületmaradványok, a mementó egy értelmetlen bombázásról egy hihetetlenül varázslatos városban.

4 Stars
Oszd meg!