amerikaellenA fülszöveget elolvasva úgy gondoltam, ez a nekem való
könyv: alternatív történelem, ráadásul egy díjazott irodalmár tollából

Philip Roth a saját gyerekkorát írta meg, kicsit
megváltozott körülmények közé applikálva azt. Nevezetesen, hogy 1940-ben a
hezitáló amerikaiak hajlanak a béke felé, ezért aztán inkább válasszák a jobboldali,
náci barátnak titulált, de háborúmentes jövőt ígérő országos hőst, Charles A.
Lindhberget elnöknek, és nem Rooseveltet. Ezzel aztán a zsidók évezredes
paranoiája, főleg az európai hírek és a szélsőségesen jobboldal amerikai
hatalomszerzését követően kiújul. Philip szülei előtt ott a választás: bíznak a
demorkáciában, vagy inkább kivándorolnak Kanadába. De az apa második generációs
amerikai, becsületes ember révén marad hazájában, s ezzel végtelenül megkavarja
családja életét. Egy alig tízéves gyerek hirtelen felnőtt lesz, bár rengeteg
gyerekes dolgot követ el, mivel megzavarodik a hírek, a szülei, rokonai,
ismerősei viselkedése nyomán. Bátyját, az idősebb, könnyebben befolyásolható,
kamaszodó fiút elragadja a lelkesedés, ő bízik a propagandában, hogy a
zsidóknak nincs mitől félniük és rokonok révén a Lindhberg kormány programjának
lelkes népszerűsítője lesz. A nagynéni férjhez megy ahhoz a rabbihoz, aki az
elnök személyes tanácsadója, a forrófejű unokaöccs pedig Kanadába megy, hogy
Európában harcolhasson a németek ellen, s terve tragédiába torkollik.

Aztán úgy tűnik, valóra válnak a zsidó rémálmok a demokrácia
bölcsőjében is.

Végül nem teljesen az volt, ez a regény, mint amire
számítottam. Kevésbé volt pörgős a cselekmény, mint mondjuk a többi hasonló történet,
viszont jóval alaposabb (jó részletes idővonalak, életrajzok olvashatók a könyv
végén, hogy lehessen tudni, mi mi helyett történt), ezért lassabban is
olvastam. Bár a nyelvezettel tényleg nem volt probléma és a fordítás is
kiválóan sikerült. Mit nem tesz az, ha időt, energiát, pénzt fordít egy kiadó
az ilyen dolgokra. De hát egy Pulitzer díjas írónak ez alapból jár.

Oszd meg!