Az iskolai tananyagot majdnem mindenki nyűgnek érzi, főleg ha olyasmit oktatnak, ami akár érdekes is lehetne, de a tálalásmódja nagyon unalmas, mert meg kell tanulni szabályokat, évszámokat és neveket. Ezért aztán rengeteg próbálkozás van, hogy olyan módszert találjanak, amivel a mai gyerekekhez közelebb tuják hozni az irodalmat, történelmet, matematikát, fizikát. Pár éve találkoztam a Világtörténelem a facebook szerint című kötettel, ahol a szerző facebook üzenőfalként dolgozta fel a világtörténelem eseményeit. Sőt azóta szerintem mindenki látott már 1848-as szabadságharcos facebook üzenetfolyamot, sőt mostanában a twitteren nagyon hódítanak a Baradlay testvérekről, a Pál utcai fiúkról meg Aranyról és Petőfiről szóló paródia fiókok.
Csakhogy ezek amolyan random, amatőr és idősebb korosztálynak szóló kezdeményezések. Lőrinc László könyve viszont pont azoknak a magyar történelemmel éppen ismerkedő 10-12 évesekhez szól, akiket el lehet rettenteni a régi korok megismerésétől azzal, ha csak be kell biflázniuk a magyar királyok uralkodási évszámait. Ez a könyv viszont pont nem az évszámokkal igyekszik megragadni a fogékony elmét, hanem azzal, hogy közel hozza a manapság felnövő generációhoz a régi korokat. S lefordítja a mai világ nyelvére a történelmet azzal, hogy felveti: mi lett volna, ha már a Honfoglalás idején is ismerték volna a mobil telefonokat, a közösségi médiát, ami manapság a mindennapok velejárója. Hát az, hogy mondjuk élőben közvetítették volna Árpádék a Honfoglalást. De legalábbis pózoltak volna a szép új világ kapujában, kirakják a profiljukra, aztán a családok, barátok és üzletfelek mindenféle bejegyzéseire válaszolgatva kikerekedett volna belőle az egész sztori: ki mivel és hogyan érkezett meg a Kárpát medencébe, ott mit csinált, ki aludt el útközben stb. S ez csak az első fejezet.
Lőrinc László szépen végigmegy az Árpád koron: a történelmi alakok jelentős eseményeket egy szelfi és kommentfolyam során osztják meg az olvasókkal. Beszólogatnak híresebb meg kevésbé híres kortársak, utalgatnak eseményekre, szokásokra, s mindezt olyan közvetlen és modern stílusban meg szlengben, hogy könnyen érthető, pörgős és mindenképp humoros legyen. Ugyanakkor oktató jellegű is. A fejezeteket pedig a tanári magyarázat zárja le, lerántva a leplet a korábban olvasottakról: ki volt valós személy, mennyit és mit tudunk róla, a tetteiről, körülményeiről.
Meg voltam róla győződve, hogy a 25 szelfi mindegyike valami jelentős történelmi személyt ábrázol, de szerencsére nem. Mert vezérek, királyok, hercegek és szentek mellett kitalált személyek is kapnak fejezetet. Például ott vannak a parasztok, akik az étkezésről beszélgetnek, mert valaki egy jópofa tál kaját posztolt és recepteket cserél a követőivel. De kapott hangot a szerzetes, aki a Halotti beszédet írja, vagy egy keresztes lovag, aki angol haverokra tett szert a hadjáratok során, meg a kőfaragó aki Buda várának építkezésénél segédkezett. Úgyhogy utána előlép a történelem tanár és mesél arról, mit ettek, ittak, milyen állatokat tartottak akkoriban a magyarok, úgyhogy a korabeli hétköznapi élettel is megismerteti az olvasókat.
Részemről abszolút támogatom az ilyen típusú könyveket, kezdeményezéseket. Tetszik, amikor tanárok megteszik az első lépést és tényleg igyekeznek megszerettetni a történelmet a gyerekekkel. S persze jót tesz a könyvnek, hogy a humoros szövegeken túl az illusztrációk is betalálnak. Nagyon könnyen olvashatóan néz ki ez a stilizált közösségi média (minden hozzászólónak van profil képe, emojikat használnak stb.), a rajzok pedig színesek, élénkek és a fontos részletekben találóak. Mindez pedig a két illusztrátort dicséri, Bertóthy Ágnest és Rátkai Kornélt.
Nekem nagyon bejött a kötet, tök sok mindent idézhettem fel olvasásakor a tanulmányaimból és még több mindent tudtam meg erről a korról. Remélem folytatja Lőrinc László ezt a vonalat és a magyar történelem minden korszakán végigmegy.
S hogy mennyire felel meg a célközönség elvárásainak? Nos a fiam, akinek kedvenc olvasmánya volt ötödikes korában a Királyok könyve, ezt is lenyúlta előlem, többször vigyorogva elolvasta augusztusban és még a nyári olvasónaplójába is írt róla.
Blogturné
Vajon hogy fér meg egymás mellett a modern technológia és a történelem, a facebookozás és az Árpád-házi királyok? Nos, Lőrinc László történelemtanár rendhagyó ismeretterjesztő könyvéből kiderül, ahogy az is, hogy vajon milyen szelfiket posztoltak volna múltunk híres alakjai életük meghatározó eseményeiről. A Kolibri Kiadó gondozásában megjelent, alapvetően iskolásoknak készült kötet az idősebb generáció számára is nagyon szórakoztató lehet, a blogturné három állomásán bloggereink is megosztják veletek, mit szerettek benne. Játsszatok velünk, és nyerjetek egy példányt belőle!
Fülszöveg
Honfoglalás, csata, királyi esküvő – vajon milyen szelfiket posztoltak volna ezekről az eseményekről Árpád-kori eleink, ha íj, bárd és lúdtoll helyett okostelefont tartanak a kezükben? Merthogy lelkesen posztoltak és kommenteltek volna, az tuti.
Árpád vezér, István király, Gizella királyné, Szent Margit vagy épp Gellért püspök ezeken a rendhagyó történelemórákon hús-vér emberként jelennek meg: örülnek, sírnak, és persze húzzák egymást.
És hogy mi történhetett valójában – mi az, amit a történészek biztosan tudnak –, a fejezetek végén található összefoglalókból derül ki.
Kiadó: Kolibri, 2019
Oldalszám: 160 oldal
ISBN: 9789634373865
Illusztrálta: Bertóthy Ágnes, Rátkai Kornél
Megrendelés
Nyereményjáték
Mostani feladványunkban a könyv- és az Árpád-kor- egy-egy szereplőjét bújtattuk el az értékelések sorai közé. A feladatotok, hogy megtaláljátok a kiemelt betűket, és a helyes sorrendbe téve beírjátok őket a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A turné állomásai
09.16. Könyv és más
09.18. Spirit Bliss Sárga könyves út
09.20. Olvasónapló