juniornaploAmikor pár hónapja megláttam a Time legjobb 100 ifjúsági könyv listáját, s körbenéztem a molyon, elsőre úgy tűnt, hogy az egyik legelsőnek említett könyv, Sherman Alexie: The Absolutely True Diary of a Part-Time Indian, ami évek óta benne van a tiltott könyvek listájában is (sőt tavaly ez lett, amit a legtöbbször kérdőjeleztek meg, hogy tényleg helye van-e az iskolákban) nem jelent meg magyarul*. Aztán kedvesen rámutattak, hogy de igen, csak éppen a hosszú cím helyett egyszerűen Juniorra hallgat. Úgyhogy siettem a könyvtárba, hogy kivegyem és megtudjam, miért is szeretik ezt a könyvet a bigott szülők távol tartani a gyerekeiktől.

Junior 14 éves, indián és rezervátumban él. De még ennél is hátrányosabb helyzetű, mert már születésekor voltak vele gondok, fizikailag elmarad az indiánoktól elvárttól, viszont roppant okos és kiválóan rajzol. Karikatúrákban örökíti meg a vele történő dolgokat. Teljesen frusztrálja, hogy úgy látja, nincs más lehetősége, mint beállni a sorba és hagyni, hogy a pia meg a szegénység megtegye a dolgát, s belőle is csak egy legyen a rezervátumban vegetáló indiánok között, mint amilyenek a szülei, ismerősei. Csakhogy ő gondol egy merészet és jelentkezik a szomszéd város középiskolájába, s oda kezd el járni. S ettől az élete teljesen felborul, mert két kultúra között találja magát: meg akar maradni indiánnak, de szeretne élni azokkal a lehetőségekkel, amik a fehérek számára adottak. De rá kell jönnie, s fel kell dolgoznia, hogy se ide (rezervátum) nem tartozik többé, se oda (középiskola) …

Sherman Alexei aki maga is ugye indián származású, tuti a saját élményeit írta meg a regényben. A nyelvezete tökéletesen illik egy 14 éves fiúéhoz, akinek a kamaszkori gondokon kívül még meg kell küzdenie egy csomó mindennel. Juniornak nem csak a hormonok nehezítik az életét, hanem az is, hogy tud helytállni és erős maradni, s kitartani az elhatározása mellett. S persze kap érte hideget-meleget: van aki árulónak tekinti, hogy kilép a rezervátumból, de nagyon sokan, ha titokban is, csodálják a merészségét. A fehérek között pedig meg kell tanulnia, hogy egészen másképp viselkednek az emberek, mint ahogy ő eddig hozzászokott: másképp lehet barátokat szerezni, s már eleve jelenlétével ő nem valami szörnyűség az iskolában, hanem látják rajta, hogy nehéz és becsülendő dolgot csinál.

Egyébként olvasás közben tökéletesen elszorult a szívem, amikor arról volt szó, hogyan élnek az indiánok a rezervátumban. A regény tökéletesen rávilágít arra, hogyan bánnak az amerikaiak vagy akár bármelyik nép is a kisebbséggel, akik aztán nem látnak kiutat és szépen lassan hagyják, hogy a kívülről rájuk erőltetett képet magukévá teszik és úgy kezdenek viselkedni (ld. pia és lustaság). S azt hiszem már csak azért is érdemes lenne ezt általános iskolában itthon is olvastatni, mert igazán lehet párhuzamot találni Magyarországon is.

Pontosan azért fontos, hogy Alexei nem kertel és szó van benne az ivásról, az értelmetlen tragédiákról, a bántalmazásról és Junior néha nem válogatja meg a szavait, meg ír a maszturbációról, mert így válik teljesen hitelessé a történet. Márpedig ezek azok a pontok, amik elől a szülők legszívesebben elzárnák a gyerekeket, holott nem, pontosan egy 12-14 éves fiúnak (vagy lánynak) mindezekre szüksége van, kapjon képet a való világról.  S szerintem jó is, hogy ilyen formában találkozik vele, mert azt azért meg kell mondjam, hogy a nehézségek ellenére Junior története keserédesen végződik: ő megtalálja a helyét, lesz jövőképe és az egyén szempontjából, főleg 14 évesen, ez nagyon fontos. Ráadásul Junior stílusa nagyon autentikus, pontosan így viszonyul egy kamasz a körülötte lévő dolgokhoz: még a legkeményebb történéseket is tudja fekete humorral szemlélni.

A kiadás persze igényes, mert Európa, (kemény kötés, jó fordítás), viszont a fekete borítón fekete-fehér, meg nem túl élénk rajzok szerintem ehhez a történethez nem igazán olvasócsalogató. Főleg nem annak a korosztálynak, aki a célközönség. Márpedig, ahogy fentebb írtam, ebből itthon is nyugodtan lehetne kötelező vagy legalább ajánlott olvasmány.

 

* Készítettem anno egy Moly listát is azokról a könyvekről, amik szerepelnek ezen a listán, itt lehet látni, hogy a nagyja végülis olvasható magyarul is.

Eredeti cím: Absolutely True Diary of a Part-Time Indian.
Fordította: 9789630788250
Kiadó: Európa
Megjelenés: 2009 (2007)
Terjedelem: 238 p.
ISBN: 9789630788250
Honnan: Könyvtárból

4.5 Stars
Oszd meg!