Már nem is tudom hányszor fogadtam meg, hogy Nora Roberts korai, még a Harlequinnek írt szerelmes regényeit nem olvasom el magyarul. Néha angolul se egy nagy számok, de magyarul azt hiszem gyalázat amit művel a kiadó velük. Tudom, csomószor német nyelvről fordítják, nem az eredetiből, s a germánok már tesznek rajta egy kört a maguk szerkesztőivel és fordítóival.
Itt a két regényből szerintem az elsőt tuti lerövidítették, ráadásul a főszereplő nevét is megváltoztatták.
Fenn a csúcson így tényleg nem lett több, mint egy sablonos szerelmi történet. 0 jellem, 0 történet, 0 fejlődés stb. Pedig Nora Roberts már sima szerelmes regényeiben is azzal tűnt ki a 80-as években, hogy volt stílusa, kitűnő párbeszédeket és jellemeket, valós konfliktusokat írt. Na ez itt teljesen elveszett, nem szólt másról az egész, mint hogy (Eredeti cím: Blithe Images, főszereplők: Bret Bardoff, Hillary Baxter – itt: Burt és Harriett)
A második sztori, a Száguldó cirkusz már valamivel jobban sikerült, de szerintem itt meg nagyon akarták beadni az olvasóknak, hogy a Forma 1-ről van szó, holott nem hülyék az emberek, tudják, létezik másfajta autóverseny is, főleg az amerikaiak részesítik előnyben a NASCARt az F1-nél. De mi európaiak vagyunk, nekünk dőlt betűvel kell végig szedni a száguldó cirkusz kifejezést a kisregényben. (eredeti cím: The Heart’s Victory Főszereplők: Lane Matthews, Cynthia “Foxy” Fox itt: Lance Matthews és legalább a csaj nevét nem változtatták)
Na ezeken sikerült úgy felhúznom magamat, hogy megint megfogadtam: Nora Robertset soha többé magyarul. Amennyire szeretem angolul olvasni őt, annyira kiábrándítanak a magyar fordítások/szerkesztések. Most azonban még attól is elment a kedvem, hogy ezt a két kisregényt ha valaha látom, angolul elolvassam és rehabilitáljam.
Úgyhogy bocs Nora, de ez most csak ennyi:
