Nem tetszett. Pedig biroma fantasyt, Raoul Reinert is, de ez a könyv nagyon nem tudott lekötni. Eleve nem bírom a keleti középkorra, berendezkedésre hasonlító fantasykat. Éjfél kapitány esetében pedig nagyon elveszett az író a részletekben, a rengeteg szereplőben és bár az utolsó 30 oldalat csak úgy átlapoztam…nem értem mi lett a vége.
Raoul Reiner: Éjfél Kapitány Read Post »
Régi elmaradás volt, de végre elolvastam és nagyon nem bántam meg. Gaiman történeteivel, amelyek egyszerűek és mégis megdöbbentőek, elgondolkodtatóak, néhol durvák de mindig hatalmas fantáziára utalnak, azokat a sztorikat juttatta eszembe, amelyek miatt megkedveltem a fantasyt. kísértettörténetek, mesék, Edgar Allan Poe és Wilde történetei. Jó lenne, ha még jelenne meg tőle novelláskötet. S talán sikerül
Neil Gaiman : Tükör és füst Read Post »
Elolvastam a könyvet is, miután láttam a filmet (azért nem a filmes borítót teszem ide, pedig a nagy sikerre való tekintettel Ulpiusék azzal is kiadták, mert az én kezemben ez a változat volt). Nem bántam, hogy utána olvastam és tudtam embereket képzelni a nevekhez, a főszereplőkhöz. A filmben ugyan Virginia Woolf-ot hozták ki főszereplőnek, de
Michael Cunningham: Az órák Read Post »
William Goldman több sikeres forgatókönyet, regényt írt, még Oscar díjat is kapott. A Mit is hazudtam nem az első könyve arról, hogy milyen élete van egy hollywoodi filmekkel dolgozó írónak. Sőt az előző írása miatt, amelyben a hetvenes évek álomgyári praktikáit leplezte le, bizony indexre került és évekig nem foglalkoztatták, pedig olyan filmeket tudhatott már
William Goldman: Mit is hazudtam? Read Post »
Orson Scott Card: A hetedik fiú cimű regénye egy hosszabb folyam első könyve, amely egy hetedik fiú hetedik fiáról szól egy alternatív Amerikában, ahol a kor nagy varázslója Benjamin Franklin volt, aki életének legfontosabb momentumaként az amerikai szó kitalálását tartotta. Jó stílusban íródott, s bár Cardtól eddig sci-fik jelentek meg itthon, ez az alternatív történelmi
Orson Scott Card: A hetedik fiú Read Post »
Mennyivel nehezebb erről írni, mint a ponyvákról. Ezt meg kell fontolnom. Nem vagyok egy nagy Vonnegut olvasó, ez talán a második könyve, a Macskabölcsőt olvastam és láttam az Éj anyánkat. De tetszik a fekete humora. Meg a stílusa, az igazán mesélés, az is, hogy itt is például úgy tudta leírni a történelmi eseményeket, hogy elhittem,
Kurt Vonnegut: Börtöntöltelék Read Post »
További olvasmányok: Végre megint egy olyan szingli könyv, amit érdemes volt elolvasni. Persze persze ott voltak benne a szokásos Bridget Jones elemek: a hülye fasz pasi meg a régi ismerős, aki aztán a végén kiderül, hogy az IGAZI. De azért voltak benne érdekes pl. tabu témák is, mint amilyen a barátnőm pasija off-limit. Üdítően jó
Jenny Colgan: Amanda esküvője Read Post »
Nagyobb lélegzetű könyvek, miatt akkor most előveszek egy régebbi olvasmányt január elejéről. Karácsonyra, mivel már egy csomószor gondoltam/tunk rá, megvettem páromnak a könyvet. A véleményünk nagyjából egyforma volt. Nevezetesen, hogy sajnálatra méltónak találtuk a nőt. Azóta olvasgattam más kritikákat róla és interjút vele, meghallgattuk a sógor véleményét (mint francia irodalmárét), de még mindig ott tartok,
Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete Read Post »
Nekiálltam az újonnan megjelent Goodkind regénynek. Mostanában kevés fantasyt olvastam, és kicsit idegenkedtem ettől is, mert az Idő kerekével is le vagyok maradva a Káosz ura óta, ugyanis elkapott a hiábavalóság érzése, hogy semmi értelme így az egésznek, mert sose lesz vége Rand kalandjainak. Richarddal is ugyanez lehet a helyzet. Elnyúlik a történet és sose
Terry Goodkind: Falka vére Read Post »
Az A mint alibit olvastam az év elején, mert már kíváncsi voltam Sue Graftonra és sorozatára. Pláne a csajra benne, az egyedül élő magánnyomozóra, Kinsey Millhone-ra.. Valamikor volt egy gyenge kísérlet, hogy a Holtponttal elindítják a V.I. Warshawski sorozatot is, Sarah Paretskytől, de nem lett belőle semmi. Angol nyelvterületen elég nagy hagyománya van – talán
Sue Grafton: A mint alibi Read Post »
Nora Roberts nagy kedvencem. Most éppen tőle olvasok, mivel a Night Tales is megjelenik magyarul. A Hold árnyéka I. Az első kötetben az Éjszakai műszak (Night Shift, 1991) és az Oltalmazó árnyék (Night Shadow, 1991) van benne, s várható még három sztori ebből a körből. Romantikus sztorikat, regényeket ír a csaj és mindig van új
Nora Roberts: A hold árnyéka Read Post »
Nagyon jó könyv volt, anya-gyerek kapcsolatról, életre szóló barátságról, nõk közt, a család fontosságáról, de leginkább arról, hogy bármekkora hibákat is követünk el egymással szemben, akár akaratlanul is a szeretet a legfontosabb, mert ha az nem bújik meg valahol tetteinkben, akkor régen rossz a helyzet. Amíg pedig ott van, addig van remény mindenre. Ahogy Sidda
Rebecca Wells: Vagány nők klubja Read Post »
Az Állítsátok meg Terézanyut! – ról nekem se jut sokkal több jó az eszembe, mint Orsós László Jakabnak. Talán Még annyi, hogy valahogy nem sikerült a szívembe zárni őt. Persze itt ott véresen komoly, főleg ami az öccsét és a rákját illeti. Na meg a nagy magyar valóságot. De annyira idegen, és távoli maradt nekem
Rácz Zsuzsa. Állítsátok meg Terézanyut Read Post »
Karácsony előtt a húgaim lenyúlták előlem a Lucy Sullivan férjhez megyet, amelyen jókat derültek, kijelentették milyen jó és végre visszaszereztem tőlük, s gondoltam jó kikapcsolódás lesz. Hát nagyon hamar elkezdett nyilogatni a bicska a zsebemben, és legszívesebben fölképelném azt az ostoba Lucyt. Komolyan, még Kéki Kata se váltott ki belőlem ilyen heves reakciókat. A Kedvesem
Marian Keyes: Lucy Sullivan férjhezmegy Read Post »