Azt hiszem, ezt a regényt már nem is lehet nagyon a chick-litek közé sorolni. Hanem inkább nőirodalom, bár a főszereplő igazi szingli és nem is szégyenli, de ennél többről van szó. Tessa King, a főhős is szeretne persze családot, gyerekeket és még férjet is magának, de valahogy ez még nem jött össze, úgyhogykiéli magát abban, […]
Carrie Adams: A keresztanya Read Post »
Nos íme az élő példa, amikor befürdök egy könyvvel, aminél jóra számítok. De legalábbis szórakoztatóra, izgalmasra. Úgy gondoltam, nyaralásra pont jó olvasmány lesz. Pedig izgalmas történetnek ígérkezett: sorozatgyilkos, főszereplő, modellvilág, nyomozás. Csakhogy az egész klisék tömege. A főszereplők csak papírmasé figurák: a modell lány, aki nemcsak szép, de okos is, mert egyetemre jár, ennek ellenére
A könyves/olvasónaplós blogokat írók között eléggé egyedül vagyok azzal, hogy szeretem Nora Robertset. Aminek egyértelműen azt tudom be, hogy itthon nagyon lekezelik a romantikus regényeket és úgy bánnak vele, mint a szeméttel. Nem mondom, hogy nincs közöttük sok szörnyűség, jómagam is nem egyszer nyúltam mellé e témában. Nem hinném, hogy véletlen lenne az, angolszászoknál mennyire
Nora Roberts: The Pagan Stone Read Post »
A második rész persze majdnem ott folytatja ahol az előző befejeződött: összeállt a csapat, a démon ellen még egy kisebb csatát is nyertek hőseink. De nem lehet a babérokon megpihenni, mert tovább kell kutatni, hogyan is lehetne legyőzni a Hawkins Hollowt fenyegető veszélyt. Ugyanis az világossá vált, hogy ez év hetedik hónapjának hetedike körüli hetében
Nora Roberts: The Hollow Read Post »
Nora Roberts trilógiáit szeretem egyben elolvasni, de legalábbis max 1-2 könyvet engedve közéjük. Úgyhogy a Sign of Seven esetében is megvártam, míg decemberben megkaptam az utolsó kötetet is, s azóta vártam, hogy hangulatom legyen hozzá. Mert van úgy, hogy egy darabig, ha már megvan a könyv nem is érdekel, hogy elolvassam, hisz tudom, megvár a
Nora Roberts: Blood brothers Read Post »
A Coraline-t prá óra alatt el lehet olvasni és a végén jó kis szívdobogást kapni. Ahogy azt Gaimantől elvárja az ember. Coraline szünideje elég unalmasan telik, de legalább új házba költöznek, amit felfedezhet, megismerkedhet a szomszédokkal és ahol talál egy titokzatos ajtót, ami nem vezet sehová. Csakhogy a látszat persze csal, s a kislány hamarosan
Neil Gaiman: Coraline Read Post »
Úgy emlékeztem, hogy olvastam én már az Édes gyermekemet, mert megvan majdnem az egész Vénusz sorozat otthon, de kiderült, hogy ez valahogy kimaradt. Mind a gyűjteményből, mind az olvasásból, úgyhogy most, amíg Carrie Fisher lázban égtem, gyorsan megvettem (320 kemény forintért az antikvarium.hu segítségével) és elolvastam. Kicsit lassabban, mint gondoltam. A könyvben, a forgatókönyveket kozmetikázó,
Carrie Fisher: Édes gyermekem Read Post »
Íme egy igazi meseregény, méghozzá a javából. Az a fajta, amit felnőtt fejjel is nagyon meg lehet kedvelni. Gyerekként meg szerintem rögtön ott lehet a top 10ben. Mondjuk a címét nem értem, miért változtathatták meg, mert A Suttogóból kicsit sok van már a könyvpiacon, s ez zavaró is lehet. Anyósjelöltem is rábámult a könyvemre és
Shannon Hale: A suttogó Read Post »
Most már tényleg felhagyok a vámpírokkal, de ez a könyv még nagyon ide kívánkozott. Főleg mert Christopher Moore regénye, ahogy azt már megszokhattuk egészen más, mint a többi témába vágó kötet. Jody egész véletlenül lesz vámpír, fogalma sincs ki és miért harapja meg. Megpróbálja feldolgozni a sokkot, valamint azt, hogy a barátja már le is
Christopher Moore: Vérszívó démonok Read Post »
Az elmúlt hetek könnyű, szinte gyermeki olvasmányai után elővettem a pár hete könyvtárból kivett vámpíros-magándetektíves könyvet, hogy kicsit visszarázódjak a keményebb világba. Mit ne mondjak, a Félholtak 11. oldalán már ott van a vízválasztó, ha bírja a gyomrod, akkor mehecc tovább. S érdekes mód, bár én Dextert feladtam, pedig még nem is gyilkolt a könyv
Charlie Huston: Félholtak Read Post »
Paddingtonnal, a medvével én még a 90-es években angliai bébisintérkedésem alkalmával találkoztam. Igazából könyvet talán nem is olvastam ott a gyerekeknek, de a kis mackóval játékboltban meg a tévében össze-össze futottam. Aztán A. barátnőm kisfiának lett védjegye a mackó, egyszer még én mentem el szerezni neki egy igazit: piros sapka, kék kabát, ahogy azt kell.
Michael Bond: A medve akit Paddingtonnak hívnak Read Post »
Nem láttam elégszer ahhoz a Szerelem hálójában-t, hogy emlékezzek ennyire egy ott említett regényre, viszont nagyon hálás voltam Borostyánnak, hogy felhívta rá a figyelmet, s elég részletes elemzést írt. Ráadásul szembejött a kötet a könyvtárban, úgy gondoltam, teszek vele egy próbát. S nem bántam meg. A sztori három kislányról szól, akiket úgy fogadott örökbe egy
Noel Streatfeild: Balettcipők Read Post »
Lexi Smart egyszerű kis aktakukac, a maga családi problémáival, lúzer pasijával, de legalább van három jó barátnője akik mellett feloldódhat és kikapcsolódhat. Aztán egy buli után beveri a fejét és amikor magához tér a kórházban egy egész más világban találja magát. Nem csak egy kisbuci van a fején, hanem nagy kötés, az ápoló személyzet állítja,
Sophie Kinsella: Emlékszel rám? Read Post »
A Walsh családdal a Watermelon (Görögdinnye) lapjain találkoztam először, a Rachel’s holiday is nagyon tetszett, az Angelst nem olvastam végig, de most újból beszippantott ez az ír család. Anne eddig csak mellékszereplő volt, de ez most az ő regénye. Ő a negyedig lány, az álmodozó, aki a fellegekben járt, aztán felnőtt az élethez, New Yorkba
Marian Keyes: Anybody out there? Read Post »
Mivel minden hype-olt könyvet elolvasok előbb utóbb a híres Twilight se volt kivétel és bár elég régóta megkaptam már, mindig csak pakolgattam, mert annyira meg nem érdekelt, hogy rávessem magamat. De aztán megtörtént a dolog és ha lassan is, de elolvastam. Szóval máris látszik, hogy engem nem sikerült beszippantania a könyvnek, sorozatnak, filmnek. Nem utálom,
Stephenie Meyer: Alkonyat Read Post »
Azon a címen, hogy tájékozódom milyen mesekönyvekkel teljen meg Babszem polca elkezdtem mindenféle meseregényekkel, gyerekkönyvekkel ismerkedni. Egyelőre a könyvtárban csemegézek, hogy tájékozódjam, mert nem győzöm hangsúlyozni, hogy lányregényekből tudom a frankót, de például összesen 3 db indiános-cowboyos regényt ha olvastam ifjú fejjel. Cincin lovag legendája tehát ezen törekvésemnek köszönhetően jött velem haza múltkor a helyi
Kate diCamillo: Cincin lovag legendája Read Post »
Naomi Novik regénye, az Őfelsége sárkánya a tavalyi év egyik kedvence volt. Most hát itt a második könyv, s szinte azonnal onnan folytatódik, ahol az előző részben elbúcsúztunk a hősöktől. Egy alternatív világban, a Napóleoni háborúk idején az emberek nem csak földön, vízen de levegőben is harcolnak, méghozzá sárkányok segítségével. William Laurence egy szerencsés véletlennek
Naomi Novik: A jádeköves trón Read Post »
Úgy látszik, nagyon Jane Eyre-sre vette ez az év a kezdetet, ráadásul könyvklubunk következő penzuma a Shirley lesz, szóval nem menekülök Charlotte Brontë-tól. De ilyen könyvek mellett, mint a Széles Sargasso tenger meg az Eyre eset nem is akarok, sőt inkább felé hajlok. Thursday Next egy alternatív Angliában – ahol már vagy 150 éve tart
Jasper Fforde: A Jane Eyre eset Read Post »
Az ember lánya úgy kapja kézbe ezt a könyvet, hogy a Jane Eyre-hez kapcsolódik, mert Rocherster őrült feleségének előtörténete. Sajnos ilyen bevezetők után (s ezt mindenhol lelövik) kicsit nehéz azon elmélkedni, hogy akkor én most amúgy rájöttem-e volna hogy kikről is van szó? Hogy a két elbeszélő közül az egyik az a bizonyos őrült nő
Jean Rhys: Széles Sargasso tenger Read Post »
Az ember gyakran tűnődik el azon, hogy a szerzőpárosok vajon hogyan dolgoznak. Mi az amit egyikük ír, mi az, amit a másik? Egyáltalán milyen a munkabeosztásuk? Egyik gépel, másik meg diktál? Aztán helycsere? Mindenesetre Jennifer Crusie-nak nagyon bejött, hogy egy másik ráadásul férfi szerzővel szűrte össze a levet. A regény vicces, kedves és még a
Jennifer Crusie and Bob Mayer: Agnes and the hitman Read Post »