Ennek a könyvnek már a címe is olyan lírai: A lány, aki holdfényt ivott éppen ezért nehezemre esik megemészteni, hogy a magyar változatot eldugják apró betűkkel a nagy angol felirat alá. Napokig vitatkoztam erről a moly-on, hogy pont ennél a könyvnél, ami igazi tündérmese és 10-14 éveseknek szól nincs értelme az eredeti cím meghagyására. De azt a magyarázatot kaptam, hogy mivel olyan kiadói sorozatba lett besorolva, ahol ez a szokás, így marad. Hát pedig Newbery medál nyertes regényről van szó, márpedig a Newbery díjat kimondottan MG (Middle Grade) azaz Gyermek és ifjúsági irodalom kategóriában kiemelkedőt alkotó szerzőnek ítélik oda. (Itt van a teljes lista az eddigi nyeretesekről a GoodReads-en) S az pont egy korosztállyal lejjebb van, mint a Vörös Pöttyös Young Adult olvasói. De itt szeretném akkor mindjárt eloszlatni a kétségeket: ez a csodás meseregény pontosan 10-14 éveseknek szól, vannak benne boszorkányok, varázslat, sárkányok és papírmadarak is. Szóval mindenképp olyanoknak ajánlott, akik szeretik az Elvarázsolt Ellát, Cincin lovag legendáját, Sajogi Stefániát vagy éppen A lány, aki körülhajózta Tündérföldet-et.
Címszereplőnk egy borongós városban születik, ahol a hagyomány szerint minden évben egy újszülöttet áldoznak fel a környező sötét erdőben élő gonosz boszorkánynak, hogy az békén hagyja a Protektorátust. S valóban az erdőben tényleg él egy boszorkány: Xan, méghozzá egy mocsári szörny és egy aprócska sárkány társaságában. Csakhogy ő nem gonosz, sőt, minden évben elmegy az áldozat helyére, ahol megmenti a magára hagyott kisbabát és magával viszi, hogy az erdő túloldalán a szabad városokban új családot, otthon találjon neki. Útközben a gyerekeket csillagfénnyel eteti, így lesznek belőlük különleges csillaggyermekek. Egyik évben különös kisbabát talál a szokásos helyen, akitől nehezen válik meg, s mikor véletlenül csillagfény helyett a jóval potensebb holdfénnyel eteti meg, amely bevarázsozza azt, akit táplál, tudja, csak ő nevelheti fel a kislányt. A gyermek a Luna nevet kapja. Xan tehát magához veszi és unokájaként neveli a kislányt, s izgatottan várja, vajon mi lesz, ha a varázslat ami a gyermekben van, kiteljesedik. Közben a Protektorátusban egy bátor pár megkérdőjelezi a szokásos áldozat létjogosultságát, egy anya beleőrül a tudatba, hogy gyermeke elveszett és Tigris szívvel portyázik az igazi szörnyeteg…
Kelly Barnhill története pont olyan, mint egy tündérmese, még lírai nyelvezete is ahhoz áll közel, ám egyáltalán nincsenek benne sztereotípiák és a szokásos trópusok is mind-mind különleges kanyart kapnak. Több szereplő szemszögéből is megismerhetjük a történetet: ott van Xan, a bölcs, öreg, jóságos boszorkány, akinek a szívét elrabolja egy kislány. S hiába figyelmezteti őt a nem várt nehézségekre az okos, költőlelkű mocsári szörny, Luna őt is magába bolondítja. Akárcsak a zsebméretű izgága sárkányt. A kislány ezzel a családdal nő fel, s miközben a felnőttek attól félnek, a mágia túlcsordul benne, ő csak ismerkedni akar a világgal. Szerencsére jó nevelést kap: mert amikor eljön az ideje, a szívére hallgatva nem kétséges, hogy képességeit a jó oldalára állítja. Ott van még Anton, a fiú, aki kezdettől fogva zsigereiben érzi, hogy van valami hátsó mozgatórugója a gyermekáldozatnak, mikor tanúja lesz, hogy egy anya eszét veszti a fájdalomtól, mert elválasszák a gyermekétől megszállottjává válik az őrült nőnek. S amikor eljön az idő magára vállalja a feladatot, hogy megszabadítja a várost a gonosz boszorkány fenyegetésétől: megmenti a gyerekeket. Szerencsére az anyai szeretet annyira erős, hogy az őrületből is előnyt kovácsol és amikor szükség van rá, még varázslatot is eredményez. A regény majdnem minden női szereplőjének van mágikus képessége, ami szükség esetén feltör belőlük és segít legyőzni a nehézségeket (hello feminista üzenet :).
A lány, aki holdfényt ivott tehát tényleg igazi tündérmese: elvarázsol, magával ragad, izgalmat ad (az utolsó harmada tényleg körömrágósra sikerült), s a végén egy elégedett olvasó teheti le a könyvet: a jó győzedelmeskedik, lehet pár könnycseppet elmorzsolni és később visszagondolva a történetre még az is kiderül, hogy nem kevés tanulság is volt benne. De mindez rejtve, semmi szájbarágás pedig arról van ám itt szó, hogy milyen elnyomásban élni, mi kell ahhoz, hogy a gonosz hatalom ellen forduljunk és milyen az, amikor az embert örökbe fogadják és hogyan találja meg a helyét a világban.
Kelly Barnhill regénye méltán nyert díjakat és tuti emlékezetes olvasmányélményt nyújt, jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik szeretik az igazán különleges, varázslatos történeteket.
Blogturné
Egy vének által uralt faluban évente elválasztanak egy kisbabát az édesanyjától, hogy az erdő boszorkányának adják. Történetünk főszereplője, Luna egy ilyen baba, ám valami miatt a boszorkány úgy dönt, hogy felneveli őt, amiben egy pici sárkány és egy mocsári szörny lesz a segítsége. Hogy megtudjátok, mit szólnak bloggereink a holdfénytől varázserőre kapott kislány történetéhez, tartsatok velük a regény blogturnéján. Ne feledjétek, hogy meg is nyerhetitek a Könyvmolyképző kiadó által felajánlott nyeremény példányok egyikét!
Fülszöveg
“A holdfény maga a varázslat.
Erről bárkit megkérdezhetsz.”
A Protektorátus lakói minden évben egy csecsemőt hagynak az erdőben, áldozatként az ott élő boszorkánynak. Ám Xan valójában jó boszorkány. Megmenti a kisbabákat, és az erdőn keresztül elviszi őket egy szerető családhoz, és hogy útközben ne éhezzenek, csillagfényt ad nekik táplálékul.
Az egyikükkel azonban csillagfény helyett holdfényt itat, ezzel pedig rendkívüli varázserővel ruházza fel a gyermeket. Xan elhatározza, hogy magához veszi a kislányt, és a Luna nevet adja neki. Luna tizenharmadik születésnapjának közeledtével a varázsereje lassan a felszínre tör, ami számos veszélyes és izgalmas következménnyel jár.
Bámulatos képzelőerővel megrajzolt világ, mely a szereplői mellett témaválasztásával nyerte el az olvasók és a kritikusok rajongását. A történet főhősére nem kisebb feladat és felelősség hárul, mint felszabadítani egy várost és lakóit egy velejéig romlott hatalom zsarnoksága alól.
A halhatatlan klasszikusok sorát gyarapítja.
Gyönyörűen megírt történet varázslatról, cselszövésről és az élet értelméről, csodálatosan erős karakterekkel. Keresni fogom az írónő egyéb könyveit is.
Robin Abbate, amazon.com
Hagyd, hogy elvarázsoljon!
Kiadó: Könyvmolyképző
Műfaj: fantasy, MG-YA
Terjedelem: 352 oldal
ISBN: 9789634575863
Fordította: Pulai Veronika
Megjelenés időpontja: 2019. október 29.
Megrendelés
Nyereményjáték
Lunát egy boszorkány fogadja örökbe, ezért úgy döntöttünk, hogy ki kell találnotok a borítórészletek alapján, hogy melyik örökbefogadást vagy boszorkányt tartalmazó Könyvmolyképző kiadó által kiadott könyv CÍMÉT keressük az egyes blogokon.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladványom:
Állomás lista
10/25 – Olvasónapló
10/27 – Sorok között
10/29 – Hagyjatok! Olvasok! (extra)
10/31 – A Szofisztikált Macska
11/02 – Hagyjatok! Olvasok!
11/04 – Könyv és más
Pingback:Könyvkritika: Kelly Barnhill: The Girl Who Drank the Moon – A lány, aki holdfényt ivott