Jennifer Estep: Karma Girl

Kicsit átmentem Jennifer Estep fangirlbe, s Gin Blanco után nézegettem, hogy milyen művéhez tudok még olcsón hozzájutni, s kiderült, hogy a Bigtime Superhero sorozatának három kötetét lehet 9 dolcsiért letölteni, úgyhogy kattintottam is és megvettem a regényeket, amelyekkel az írónő pályája indult.

Amerikában minden városnak megvan a szuperhőse meg a szorosan hozzákapcsolódó főgonosza is. Persze minél nagyobb egy város mindkét csapatból annál többen vannak. Ezek a szuperemberek aztán teszik a dolgukat: mindenkit megmentenek illetve állandóan világhatalomra törnek a beállítottságuk szerint. Van azonban valaki, aki az életét tette fel arra, hogy leleplezi őket: Carmen Cole újságírót, egy keserű csalódást követően más sem hajtja, mint hogy minél több szuperemberről rántsa le a leplet. Aztán amikor akaratlanul is tragédiához vezet a mesterkedése az újságírónő meghúzza magát, s többé hallani se akar a szuperhősökről. Ez persze nem egyszerű Bigtime-ban, ahol dolgozik a Terrible Triade a három főgonosz, s ellenük nem kevés jó szuperhős próbálja menteni a várost és lakóit. A rosszfiúk elkapják Carment és arra kényszerítik, hogy találja meg az ellenséges csapat központi figuráját és leplezze le. A lány egy hónap haladékot kap, hogy teljesítse a feladatot. Carmen hiába igyekszik, nem sokra jut, ráadásul őt messzire kerülik a szuperhősök, mert rossz a renoméja. Bár az utóbbi időben a titokzatos Striker többször is feltűnik mellette, s a lány még álarcban is szörnyen vonzónak találja. De ennek ellenére pont őt kéne tálcán átnyújtani a rosszfiúknak. Ám amikor Carmen rájön, hogy ki rejtőzik az álarc alatt, úgy gondolja épp itt az ideje, hogy ő tegyen valamit a szuperhősökért, akiket korábban nagyon megbántott.

Roppant vicces egy regény volt, amiből kiderült, hogy Jennifer Estep egyrészt imádja a szuperhősöket, másrészt meg rájött arra is, hogy mennyire jól lehet őket kifigurázni. A visszatérő motívumok, amelyeket még az olyan, szuperhőst főleg csak moziból ismerő példány, mint én is ismerek, jó alapjai a finom iróniának. Például, hogy mennyire egyszerű is leleplezni a szuperhősöket, meg hogy mindenkinek ugyanazzal a betűvel kezdődik a vezeték és keresztneve (eléggé árulkodó szuperhős jellemző IMHO), hogy mindenkin a ruhája altt ott van a színes spandex, meg álarc a zsebben, hogy tudjon akcióba lépni, hogy szuper kütyükkel és fura képességekkel vannak megáldva ezek az emberfeletti lények. Jó, jó, voltak benne kis gyerekbetegségek, meg érezni lehetett, hogy ezt még nem egy kiforrott írónő hozta össze. Főleg, hogy úgy tűnt, Estepnek sokkal nagyobb a fantáziája, mint ahogy azt meg tudná valósítani 360 oldalban és kicsit kapkodós lett itt-ott. De a szórakoztató faktor eléggé háttérbe szorította ezeket a hibákat.

Nem is tudom, hova kategorizáljam ezt a regényt. Mert kicsit chick-lit, kicsit paranormális, kicsit urban fantasy, kicsit romantikus de főleg nagyon önirónikus. Ami biztos, hogy felettébb szórakoztató. Kiváló filmparódia alap lehetne, olyan, ami úgy néz ki, mintha komolyan venné magát, de igazából vicc az egész. Mert ez a könyv is olyan volt.

Kiadó: Jennifer Estep
Sorozat: Bigtime Superheroes #1
Megjelenés: 2010 (2005)
Terjedelem: 360 p. ebook,
ISBN: 2940012830791
Honnan: Vásárlás, saját példány, e-book