Lassan kezdek rájönni, hogy mi a bajom az amerikai chick lit-ekkel, illetve azok egyik fajtájával, a glamour lit-tel, amelyben nagyon menő csajokról van szó, akik többnyire New York felső 10000-hez tartoznak, vagy legalábbis oda akarnak bejutni. Üresek. Üres az egész világuk és valahogy mindig úgy érzem, hogy még ha irónikus is próbálna lenni a szerző valahol a szíve mélyén inkább tényleg irigyli az életüket és ő maga is szeretne közéjük tartozni. Ezért utáltam annyira a Szex és New Yorkot, a könyvet előbb, aztán a sorozatból is csak vagy 3 részt tudtam megnézni, annyira felszínesnek, üresnek és hihetetlenül unszinpatikusnak találtam a szereplőket. Márpedig nekem kell legalább egy szereplő akit meg tudok kedveln.

A New York hercegnői is szatíra akar lenni, de azt hiszem az elbeszélővel van a gond. Bár ő a főszereplő, aki kicsit kívülálló ebben a hihetetlenül előkelő, divatbolond és szörnyen zárt társaságban, bár mindenáron oda akar tartozni, igazi amerikai lány akar lenni, szemben anyjával, aki meg az angolokhoz menekül. Először azt hittem, majd lesznek jópofa meglátásai és vicces helyzetekbe keveredik, s mindezt majd intelligens humorral kommentálja de ez elmaradt. Szörnyen szánalmasnak tűnt. Viszont a legjobb barátnője, aki igazi Bergdorf, szőke, gazdag örökösnő a kiváltságosok életének minden előnyével (elvégre az eredeti cím is a The Bergdorf Blondes volt) meglepően jó fejnek tűnt. Holott ő az elkényeztetett ezüstkanállal szájában született elkényeztetett nő, aki akár Paris Hilton is lehetne, mégis szimpatikus volt. Tisztában a saját határaival és megvolt a magához való esze, amit kiválóan használt. Szóval ahhoz képest, hogy eleinte valami antihősnőt vártam, sokkal jobb pontokat kapott tőlem.

Ja persze történet az nincs sok: csajok, élik az életüket, felszínes barátságok, rongyrázások, a pasik mind szemetek, kivéve az aki barátként mindig segít és titokban ő az, aki … De ez elég átlátszó trükk, nem is tartogat sok meglepetést a regény kimenetele.

Azért azt kell mondanom, hogy a könyvklubos résztől kifeküdtem. Úgyhogy azért kap vagy 2 csillaggal többet a könyv, mint amúgy adnék rá, mert határozottan hangosan felröhögtem amikor azt a részt olvastam, amikor ezek az übercsajok megpróbálkoznak elolvasni és megbeszélni egy díjnyertes regényt.

Szóval a New York hercegnői valahol ott helyezkedik el, ahol a Főnőknőm egy boszorkány (The Devil wears Prada – Az Ördög Pradat visel mint a mozikból ismerhetjük). Tucat főhősnő, semmi különleges stílus, viszont
van egy nagyon jó karakter, aki miatt nem érzem annyira idő pocsékolásnak az olvasást, mert szórakoztatott.

2.5 Stars
Oszd meg!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *