Már régóta tudható J.D. Robb sorozatából (27. kötet), hogy
bármennyit is fejlődött a technika, a bűnözés, az emberi természet nem
változik. Sőt, bár sok minden könnyíti a rendőrség munkáját alapjaiban az is
ugyanabból áll mint korábban is: sok sok lábmunka, kérdések, bürokrácia,
politika, média, csak éppen mondjuk nem kell legépelni a jelentést. A
sorozatgyilkosok pedig ugyanúgy működnek 2060-ban is.

Eve Dallas hadnagyot egy parkban talált fiatal nő testéhez
hívják, s neki elég egy pillantást vetni a helyszínre, hogy tudja, visszatért a
Vőlegény névvel illetett sorozatgyilkos (mivel az áldozatok ujjára egy ezüst
karikagyűrűt húz, így nevezték el), akivel New York lakossága 9 éve már
találkozott, de akkor 4 holttest után eltűnt. Mint kezdő nyomozó Eve is dolgozott
az ügyön, csakúgy, mint sokan mások a NYSPD-től, és az akkori kudarc mos még
inkább arra sarkallja őket, hogy mielőbb megtalálják a tettest. Főleg, hogy
tudják, a gyilkos amikor végez a megkínzott áldozattal már előkészíti az
újabbat, akin kiélheti beteges mániáját.

Mivel a halott lányról és a következő eltűntről kiderül,
hogy Roarkenak, Eve férjének dolgoztak, a milliárdos is részt
vesz civil szakértőként a nyomozásban. Bár megakadályozni nem tudják a harmadik lány eltűnését, de
megmentése mindenképp a cél, főleg, hogy arra elég korán rájönnek, a gyilkos
művére a koronát magának a hadnagynak az elfogásával és megkínzásával kívánja
feltenni.

Míg a sorozat utolsó 1-2 kötete nem volt olyan nagy
durranás, itt megint a nyomozás kerül a középpontba és fokozatosan egyre
izgalmasabbá és pörgősebbé válik a sztori a csúcspont felé közeledve. Persze
aki nem ismerős J.D. Robb világában, annak nem érdemes ezzel a kötettel
kezdeni, hisz a megszokott szereplők tömkelege bukkan fel különböző magyarázat
nélkül, mert bíznak a törzsolvasókban. Könnyű, gyors, szórakoztató, ahogy azt
már megszokhattuk. Ilyenkor mindig nyilvánvalóvá válik, hogy meg kell venni a
következő kötetet is. (Csak a borítókat kéne végre gatyába ráznia a kiadónak)

3.5 Stars
Oszd meg!