Jodi Picoult regényében ismét morális kérdéseket boncolgat. Semmi se az, aminek gondoljuk, látjuk, hisszük, legalábbis a regény szereplőinek életében.

Delia Hopkins kutyájával elveszett emberek után nyomoz. Néha sikerrel, néha nem. Néha megtalál és visszavisz olyan embereket és gyerekeket is, akiknek talán jobb lenne elveszve. Lánya négy éves, vőlegénye, a gyerek apja pedig gyerekkori jó barátja, akihez annak alkoholizmusa miatt nem ment férjhez, viszont most már Eric évek óta AA gyűlésekre jár, nem iszik, hát lassan itt a kézfogó ideje. Az újságíró Fitz a gyerekkori triumvirátus harmadik tagja, aki szintén kamaszkoruk óta szerelmes Deliába, de elszalasztotta annak idején a lehetőségét. A nyugalmas élet akkor rázódik fel, mikor letartóztatják a lány imádott, özvegy apját gyerekrablás vádjával. Andrew annak idején saját gyermekét hozta el az anyja mellől, adott neki egy teljesen más életet, személyazonosságot.

Delia teljes eddigi élete megrendül, mikor kiderül, hogy anyja még él. A környezetében pedig mindenkinek szerep jut az ügy előmenetelében: Eric lesz Andrew védője, Fitzet pedig munkaadója tudósítőként küldi a bíróságra.

Picoult az előző regényében megismert formát használja itt is a történet vezetésére, azaz 5 szereplőn keresztül élhetjük át a pert.

3.5 Stars
Oszd meg!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *