Harry Potter ötödik évére készül a Roxfort Boszorkány és Varázslóképző Szakiskolában. Harry – társaival ellentétben – sosem örül a nyári szünetnek, ám ez a mostani még rosszabb, mint rendesen. Nem csak rokonai keserítik meg az életét; de – ami a legfájdalmasabb – mintha barátai is elfeledkeztek volna róla. Harry azon töri a fejét, hogyan törhetne ki lehetetlen helyzetéből, ám nyári szünidejének egy hirtelen, drámai fordulat vet véget. Hamarosan azt is megtudja, hogy Roxfortban sem számíthat békés tanulásra és kviddicsezésre…
Túl azon, hogy néha persze a hajamat téptem és azon gondolkoztam, nehogy má ennyire hülyének nézzen, azért figyelmeztetnem kellett magamat, hogy nem én vagyok a célközönség. Ugyanakkor pedig voltak benne olyan részek, amik nagyon is aktuálisnak tűntek. Politikailag. Persze lehet, hogy csak az elmúlt évek miatt tűnt fel nekem, hogy a Mágiaügyisek vakítása, hogy tagadják, Tudodki alakot öltött és Harryt őrültnek bélyegzi a mágus sajtó, és mindent elkövetnek, hogy struccpolitikát folytassanak igazán közelinek tűnt. Az izgalom megvolt, nem hiába nem bírtam letenni, s a célközönség miatt (ami ugye nem én vagyok)gyorsan is lehetett olvasni, a fordító pedig az első kötet óta nagyon bírja tartani a színvonalat.
Harry potter