Lia Habel: Dearly, Departed

Természetesen egy jó borító messzire viszi az embert. Meg a reklámszöveg, hogy “A szerelem sose halhat meg”. Ráadásul még azt is emlegették, hogy steampunk. Naná, hogy engem megvettek ennyivel. Amikor felfigyeltem rá, még sehol se szerepelt, hogy YA lesz, mondjuk az már igen, hogy egy sorozat első része, de még így is azt mondtam sebaj, még kellemes meglepetés is érhet.

Nora Dearly a karácsonyi szünetre tér haza a nevelőintézetből, s éppen leveti a feketét amit egy évig hordott apja, a híres tudós halálát követően. New Victoriában a társadalmi berendezkedés és az etikett Viktória királynő uralkodását idézi, csak éppen a technológia jóval fejlettebb, hisz 2195-t írnak. A jól határolt városok, föld alatti építmények és merev szabályokon kívül vannak renegádok a határ mentén, akik technika és általában rendszerellenesek,  ők a Punkok és rendszeresek arrafelé a villongások. A politika, a háború követése Nora egyik hobbija, ami persze egyáltalán nem illendő. Aztán egy este ott találja magát az egész konfliktus közepén. Zombik támadnak rá a hivatalosan jól védelmezett New Victoriában, s ő menekülne, de ha nem volna egy titokzatos, maszkos csapat, akkor bizony rossz véget érne. A lány egy katonai bázisra kerül, ahol kiderül, megmentője, Bram Griswold két éve katona, azután állt be a seregbe, hogy meghalt, mert ő is elkapta a “Lazarus” névre keresztelt vírust, amelynek ellenszerén Nora apja is dolgozott. A vírus felelős azért, hogy zombikká váltak az emberek. S arról, hogy mennyire elterjed a járvány, persze hallgat a vezetőség és az általuk irányított média. A lány egy olyan táborba kerül, ahol a hadsereg gerincét zombik adják, akiket egy jól képzett orvoscsoport tart kordában, mert azt felfedezték, hogy nem mindenkiből lesz emberevő mozgó hulla, hanem vannak akikben megmarad az emberiesség, s a bomlásuk is fékentartható. Nora eleinte fél és undorodik, aztán fokozatosan megkedveli Bram-et, majd a csapatát és végül még szerelmes is lesz a fess, de halott fiúba. Azonban ez az idill csalóka, mert míg ők a táborban ismerkednek egymással, New Victoriát megtámadják, a lány barátai csapdába kerülnek, s valaki azon dolgozik, hogy sose találják meg a Lazarus ellenszerét és ha lehet, semmisítsenek meg minden zombit inkább, akár jó akár rossz.

Nagyon sok minden lett összezsúfolva ebbe a könyvbe és ez a legnagyobb baja az egésznek. Rendben, hogy ez egy sorozat első része, alaposan be kell mutatni a környezetet és a szereplőket. Ahogy a történet elindul az nagyon jó és kiválóan a helyszínek, a történelem New Victoria fejlődésének és felépítésének a bemutatása is. Aztán Nora és Bram találkoznak, hihető az egész sztori, izgalmas a menekülésük a rossz zombik elől és jó nézni, ahogy ők ketten megismerkednek egymással és a lány fokozatosan egyre jobban megbízik a fiúban meg a többi kúrált élőhalottban. Aztán az írónő még vagy 3 nézőpontot is bevon a regénybe. Kettőt teljesen feleslegesen ők alig jutnak szóhoz, a harmadik pedig, Nora barátnője arra hivatott, hogy megmutassa, mi folyik New Victoriában mialatt a lány éppen szerelembe esik egy zombival. Na ezt a részt egy az egyben lehetett volna külön kötetbe tenni. Főleg mert amíg egy darabig nagyon részletes a bemutatása Pamnek és problémáinak, egy pont után hopp, elfeledkezünk róla, ledobjuk egy helyre a csajt és ott marad. S innentől kezdve aztán annyi minden van belezsúfolva a regénybe, hogy az egészből nem lesz más, csak kapkodás, zagyvaság. Pedig jól tud írni Lia Habel és a két főszereplőt igencsak megkedveltem, de a többieket már nem annyira (Pam például kifejezetten idegesítő csaj volt), ám valahogy egyre durvább történetvezetési hibákat követett el és olyan helyekre ment el, ahonnan már nem tudott normálisan visszakeveredni. Ráadásul a történet zárása egyrészt gyors volt, aztán meg még gyorsabban oda lett csapva az epilógus, hogy legyen miből folytatást írni.

Ami meg az ifjúsági vonalat illeti, rá kell jönnöm, hogy ha egy regény nem jó, akkor nagyon tudnak idegesíteni a YA marhaságok. Mint például itt is a totalitáriánus, kasztosodott államberendezkedés elment, sőt jól volt megcsinálva, viszont az, hogy mennyire nem tudott ezzel mit kezdeni a szereplőgárda az idegesített. Mindenki látta, hogy elhallgatnak valamit és falaznak, de a gyerekek nem kérdőjelezhetik meg a szüleiket, mindazt amit eddig beléjük neveltek, úgyhogy hiába láttak át a szitán, mentek mint a birkák a vágóhídra. Szinte szó szerint. Pam kalandja a zombikkal, meg a börtön, meg mindaz amit látott, tapasztalt ő is, meg a szülei is és mégis becsukják a szemüket, elfordulnak mintha mi se történne csak azt várják, mit mondanak be a hivatalos csatornákon, s még akkor se mozdulnak, amikor a halál szó szerint az ajtajukon kopogtat… Na ilyesmik felpaprikáztak rendesen.

Már megint a sokat akar a szarka esetével állunk szemben. Az írónő nagyot akart markolni és zagyvaság lett az eredménye. Sok a szereplő, sok az akció, sok a történés, s csak éppen a steampunk szorul háttérbe, például. Viszont az már világos ebből a könyvből is, hogy a YA regények most nekiállnak és a zombimítoszt is lerombolják. Világító vega vámpírok után jönnek az agyat nem evő, nem bomló, viszont fess és szerelmes zombik. Jaj nekünk!

Kiadó: Random House
Sorozat: Gone With the Respiration, #1
Megjelenés: 2011 október
Terjedelem: 384 p.
ISBN: 9780345523334
Honnan: Netgalley, recenziós e-book