Menu Close

Naomi Novik: Elefántcsont birodalom

Elefántcsont birodalomVannak sorozatok, amelyeknél bárhol be lehet kapcsolódni a történetbe, mert a kezdő is simán fogja, hogy ki kicsoda, mit csinál, milyen kalandjai voltak és mely jellemvonásokkal rendelkezik. Na Naomi Novik Temeraire sorozata nem ilyen. De egyébként is, mi tartja vissza az embert, hogy az elejétől olvassa? Semmi, mert ez egy kiváló fantasy, sárkányos, keverve alternatív történelemmel. S immár a negyedik résznél tart, ami konkrétan fél nappal azután folytatódik, ahol az előző véget ért.

Laurence és Temeraire visszatérnek a Szigetországba, magukkal hozva a sikeresen verbuvált csapatnyi vad sárkányt, és a frissen kikelt a kis tűzokádó Kazilikot is, a neveletlen Iskierkat. Otthon azonban rossz hír fogadja őket: rajtuk kívül szinte az egész hadtest beteg. A sárkányok hónapok óta szenvednek valami gyógyíthatatlan nátha szerűben, amelyből sokan nem tudnak felépülni, így az újonnan érkezettekre marad a járőrözés és a partok védelme is. Még szerencse, hogy Napóleon éppen Lengyelország felé terjeszkedik. Nincs könnyű dolguk Temeraire-éknek, mert a vad sárkányok nem igazán bírják a kötöttségeket és Iskierka se túl fegyelmezett, meg türelmetlen és mindent szeretne, ha lehet azonnal. Amúgy ő szolgáltatja a humorforrást (“Hol lehet vagyont szerezni? És hogy néz ki?” beszélgetése majd az ezt követő vagyonosodási akciója fergeteges). Aztán kiderül, hogy Temeraire nem betegszik meg, holott ki van téve a fertőzésnek és Laurence meg az orvosok úgy gondolják, hogy a hosszú, Kínába vezető úton valamikor Fokvárosban olyasmit ehetett, ami immúnissá tette a vírussal szemben. Ezért aztán jó pár beteg sárkánnyal elindulnak Afrikába, hogy megtalálják a gyógyszert. Ott pedig a kísérletezés mellett régi törzsi titkokra derül fény és úgy kerül veszélybe az életük, ahogy nem is számítanak rá.

Ebben a kötetben ismét csak fontos szerepet kap a rabszolgaság kérdése, s megint újabb típusú sárkányokkal és hozzájuk kapcsolódó különleges szerepekkel ismerkedünk meg. Úgy tűnik, szinte minden földrészen másképp viszonyulnak az állatokhoz és bizony az európai szinte a legellenszenvesebb, ahol csupán állatoknak tartják őket, akik nem többek lovaknál: csak nagyobbak. S hiába próbálkoznak Laurence-ék meggyőzni az embereket, hogy a sárkányok okos, érző, értelmes lények, akik sokkal jobb bánásmódot érdemelnének, mint amit kapnak, nem nagyon sikerül. Holott még az is kiderül, hogy nem csak Temeraire az egyetlen, aki kiemelkedően intelligens a sárkány hadtestből, hiszen barátaival nekilátnak egy újfajta geometria kialakításához.

Novik úgy építi fel a történetét és a szereplőket, jellemfejlődésüket, hogy Laurence és sárkányának utolsó lépése nem meglepő, hanem pontosan, hogy személyiségükből fakad. Ha nem így lenne, s nem így tennének, nem is ők lennének. S az izgalmas befejezés, amely rengeteg kérdést nyitva hagy a következő részre még szívszorító is. Bőven lehet izgulni a következő kötet megjelenése előtt, hogy vajon mi fog történni főhőseinkkel. Úgyhogy ha nem lett volna az utolsó negyed, kevesebb csillagot is kapott volna a könyv, de így most várom a folytatást.

Eredeti cím: Empire of Ivory
Kiadó: Agave
Fordító: Görgey Etelka
Megjelenés: 2010 (2007)
Terjedelem: 360 p.
ISBN: 9789639868724


 

Az előzmények:



3.5 Stars

1 Comment

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *