A Hárfásház trilógia második kötete onnan folytatódik, ahol az első befejeződött. Menolli megérkezik Hárfásházba Robinton hárfásmester szárnyai alatt. A lánynak nehezen megy a beilleszkedés. Egyrészt meg kell küzdenie az előítéletekkel, nemcsak másokéval, de a saját beidegződéseivel is. Elsősorban azzal, hogy nő nem lehet hárfás, amit még a szülei belé is neveltek és jó páran vannak még a Hárfásházban is, akik ezeket a maradi elveket vallják. Pedig Menolli tehetséges, tehetségében is bíznia kell, s nem törődni az irígységgel ami körbeveszi, főleg a lányok részéről, akik csak tanulni vannak a zenészek közt. De hamarosan a lány barátokra talál, s tudása nélkülözhetetlenné válik a Hárfásházban. Hiszen másik nagy előnye a többiekkel szemben, hogy van 9 tűzgyíkja, akiket annak idején megigézett, s akik mindig reagálnak a lány lelkiállapotára, érzéseire, ezért aztán Menolli is sokat tud segíteni az új tűzgyík tulajdonosoknak a saját tapasztalataival.
Menolli fokozatosan megtanul bízni magában és elfoglalja a helyét a Hárfásházban.
