Courtney Summers: Sadie

Courtney Summers számomra az az ifjúsági regényíró, akinek nagyon markáns a stílusa: mindenféle mellébeszélés nélkül tud érdekfeszítő lenni és úgy helyezni középpontba nem túl szimpatikus embereket, hogy valahogy magával ragadnak a problémáik és szurkolok nekik, remélve hogy találnak valami megnyugtató megoldást, még ha a múltat már nem is nagyon tudják megváltoztatni. Már az első regénye amit olvastam tőle, a zombiapokalipszisbe ágyazott családi dráma megvett magának, s elolvastam tőle még több kötetet is, például még a Sadie-hez is volt szerencsém angolul. Nem is gondoltam, hogy újból ki fogják adni őt magyarul, mert mintha kevésbé lenne itthon kereslet arra a nyers, határozott stílusra meg a kemény, kényelmetlen, elsősorban lányok helyzetével foglalkozó témákra, amiknek a feldolgozásában ő annyira menő. De íme itt van hát a Sadie, ami egyrészt nem tér el attól, amit Courtney Summers-től megszoktam, vártam, ugyanakkor azért egészen más is, főleg a formáját tekintve.

Sadie számára az utolsó csepp a pohárban, amikor húgát, Mattie-t holtan találják egy kigyulladt épület mögötti tisztáson. Az élete eddig is kemény volt, hiszen egy elmaradott kisvárosban él, drogfüggő anyja magára hagyta gyerekeit, ráadásul dadogásáért állandóan piszkálták, most pedig az egyetlen ember, akit szeretett brutális gyilkosság áldozata lett és a rendőrséget nem igazán izgatja, hogy energiát öljenek a tettes megtalálásába. Mivel már nincs vesztenivalója, Sadie úgy dönt, hogy saját kezébe veszi a dolgot és elindul, hogy megtalálja az embert, aki szerinte felelős Mattie haláláért. Eltűnése azonban felkelti egy riporter figyelmét, s a new yorki rádiós újságíró, West McCray nyomozni kezd a történet nyomán: interjúkat készít Sadie ismerősivel, s közben követi az utat, amit a lány bejárhatott. hátha még azelőtt a nyomára bukkan, mielőtt egy újabb halott lány kerülne elő.

A regény kettős narratívával dolgozik. Egyrészt West podcastjának, a Lányoknak a szövegkönyvét olvashatjuk, az interjúkat, telefonbeszélgetéseket a riporter gondolatait, másrészt pedig majdnem párhuzamosan követhetjük Sadie-t is, hogy merre jár éppen. Végig izgalomban tud tartani a könyv, hogy vajon utoléri-e a podcast a tárgyát mielőtt valóban újabb tragédia történik, vagy sem …
Sadie megint csak egyike azon hősnőknek akiket Summers annyira jól tud írni: igazi tüskés, öntörvényű, magának való ember, aki hamar megtanulja, hogy csak saját magára számíthat, az élete sivár, lehetőségei nincsenek és egyedül a húga iránti végtelen mély szeretete az, ami életben tartja. Jellemét látva teljesen logikus amit Mattie halála után tesz, mert úgy érzi csak őt érdekli, érinti annyira az eset, hogy nincs más feladata: pontot tegyen a végére. Miközben követjük a lépéseit, egyre több dolgot tudhatunk meg a múltjáról: egyrészt West interjúiból kiderül környezete hogyan látta őt, mit tudott róla, de amikor csak vele vagyunk még tovább csupaszodik a lelke és megláthatjuk micsoda mély sebeket kapott ő már.

Hozzá képest a riporter csak kívülálló és a felszínt kapargatja, csak körítést ad nekünk, ha csak a podcast részt kapnánk meg a regényben, kevésbé lenne ütős, csupán egyike volna a halott lány történeteknek, amikkel teli van manapság a média. De mivel Sadie is a narrátorunk sokkal árnyaltabbá válik a sztori. Ezért aztán kimondottan ütős a vége, ami senkinek se olvasónak, se szereplőnek nem ad feloldozást, megnyugvást, hanem ott marad bennünk tüskeként és arra késztet, hogy gondolkozzunk róla.
Summers stílusa itt is lényegretörő, egyszerű de roppant olvasmányos, biztos kézzel váltogat a kétféle narráció között. Ráadásul elég nyilvánvalóan, finomkodás mentesen ott van benne a társadalmi kommentár is: arról, hogy vajon mennyi kallódó gyerek van még, mint Sadie és Mattie, akikre senki se vigyáz, éppen ezért lesznek annyira könnyen sebezhetők, mert se életük se haláluk nem mozgatja meg az igazságszolgáltatást.

Amikor a könyv megjelent magát a podcastot is elkészítették, 6 része még mindig ingyenesen meghallgatható, sőt a hangoskönyv változat is teljes szereplős előadás, hogy még jobban átjöjjön a műfaj. Jómagam sok podcastot hallgatok, pont a true crime sztorikat nem kedvelem, de az oknyomozói podcast stílus így is nagyon jól jelenik meg a regényben.
Courtney Summers Sadie-je nem habos-babos ifjúsági regény, hanem nagyon is kemény, gyomorszájon vágós fullasztó olvasmány. Pont olyan, mint amit vártam tőle és amiért nagyon kedvelem az írásait.

Blogturné

Szereted a krimit? Gyakran hallgatsz podcasteket? Akkor ez a könyv neked való! Courtney Summers Sadie című regényében a címszereplő nagy port kavar azzal, hogy megszökik a szülővárosából, és nyomozásba kezd, a húga gyilkosát kutatva. A történetet pedig részben úgy olvashatjuk, mintha egy újságíró oknyomozásának vagy dokumentumfilmjének podcast-formátumú feldolgozását hallgatnánk. Tartsatok velünk, ha érdekel, mit gondolunk a könyvről!

Fülszöveg

Sadie-nek nem egyszerű élet jutott. Egymaga nevelte a húgát egy elszigetelt kisvárosban – holott ő is szinte egyedül nőtt fel –, és próbált normális életet biztosítani neki, miközben mindent megtett azért, hogy talpon tudjanak maradni.

Ám amikor Mattie-t holtan találják, Sadie egész világa romba dől. A felszínes és félresiklott rendőri nyomozást követően Sadie elhatározza, hogy maga keríti kézre a húga gyilkosát, így néhány bizonytalan nyomra támaszkodva nekivág az országútnak, hogy megtalálja a tettest.

Amikor West McCray – egy rádiós újságíró, aki Amerika elfeledett kisvárosairól vezet műsort – véletlenül fültanúja lesz Sadie történetének egy helyi benzinkúton, megszállott kutatásba kezd, hogy a nyomára bukkanjon. Podcastet indít arról, ahogy lépésről lépésre felgöngyölíti Sadie történetének mozzanatait, és próbálja kideríteni, mi történt, reménykedve, hogy még azelőtt talál rá a lányra, hogy túl késő lenne.

Izgalmas szerkezetű, megrázó történet testvérekről, erőszakról, igazságkeresésről.

Ha tetszett a 13 okom volt, neked való. Ha még megrázóbbat is elbírsz, mindenképp vidd magaddal!

Kiadó: Könyvmolyképző
Év: 2022
Oldalszám: 384
Fordította: Radosits Magdolna
Megrendelés

Nyereményjáték

Játékunkban olyan, nagyrészt ifjúsági regények szerepelnek, amelyeket – a Sadie-hoz hasonlóan – Edgar Allan Poe-díjjal jutalmaztak. A feladatotok, hogy az idézetek alapján kitaláljátok, mely könyvekre gondoltunk, és a címét beírjátok a Rafi megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladványom

A hívások után elmegyek a házához. Késő novemberi vasárnap délután van, páran elhajtanak mellettem, intézik a dolgaikat. El sem hiszem, hogy azt tervezem, túlélem Rachel halálát, hogy az életem tovább folyik nélküle. A házához vezető út, a fekete makadámszalag, ott nyúlik el előttem.

a Rafflecopter giveaway