Katherine Grey, a Katherine könyvesblotja tulajdonosa mindig nagyon alapos munkát végez, amikor ráveti magát egy-egy témára és felkutat minden magyarul fellelhető irodalmat a kiválasztott szempont alapján. Vendégségbe a legjobb Sherlock Holmes regényekből hozott egy csokornyit.

Sherlock Holmes újra nyomoz – A legjobb folytatásregények

Az év csodásan kezdődött számomra: mindannyiunk blogger-példaképe, Lobo keresett meg azzal, hogy szeretne vendégül látni egy poszttal immár tízéves blogján, az Olvasónaplón. A bejegyzés meg is született: az alábbiakban összegyűjtöttem azokat a könyveket, melyeket Sir Arthur Conan Doyle sokak által szeretett hősének, Sherlock Holmesnak a kalandjairól írtak, már a nagy mester halála után. Ezzel szeretnék Lobonak gratulálni, további sok sikert, kitartást és energiát kívánni az Olvasónapló vezetéséhez! Azoknak pedig, akik egy kicsit is kedvelik a klasszikus nyomozó, Holmes alakját, néhány javaslatot tenni: ha még egy, sajnos Doyle által megírni elmulasztott sztorira vágynak a létező négy regényen és ötvenhat novellán kívül, ez a lista segíthet, hová nyúljanak a könyvespolcon.

Amióta világ a világ, születtek Sherlock Holmes-folytatások. Sokan mintázták saját nyomozójukat a pipázó tanácsadó detektívről, vagy idézték meg a nagy nyomozót egyik vagy főszereplőjükként. A legjobb magyar példa erre Barsi Ödön Egy lélek visszatér című 1947-es regénye, melyben számtalan nagy bűnüldöző gyűlik össze Poirot-tól Holmesig, hogy fényt derítsen egy gyilkosságra, amit talán el sem követtek. A kísérletező szépirodalom is felhasználta a nagy detektív figuráját, így találkozhatunk Holmesszal András Sándor Gyilkosság Alaszkában avagy Sherlock Holmes a tlingitek földjén című különös könyvében (2006) vagy a spanyol Rafel Marín polgárpukkasztó regényjátékában, a Sherlock Holmes és az Einstein-gyárban (Elemental, querido Chaplin, 2007 – annyira szép lett volna, ha a fordításban meghagyják a címet, a “Pofonegyszerű, kedves Chaplinem!”-et…). Számos rövidített átdolgozás, képregény és ifjúsági változat is napvilágot látott: a kamaszoknak íródott utánérzések közül nálunk leginkább A Baker Streeti Vagányok és Az ifjú Sherlock Holmes sorozat ismert.

Ám mi van akkor, ha egy valódi Sherlock Holmes-ot szeretnénk olvasni? Egy éppen olyan regényt vagy elbeszélést, amilyet Doyle írhatott volna, ha ír még? Ebben az esetben nyolc magyarul (is) megjelent könyv közül érdemes választani.

Anthony Horowitz: A Selyemház titka. Új Sherlock Holmes-regény

The House of Silk, 2011, Animus, Bp., 2012

Hárompipás probléma

SH SelyemházA legújabb és a legkiválóbb Sherlock Holmes-folytatás meglepő módon olyan író munkája, akitől Magyarországon csak (nagyon jó) gyerekkrimiket szokás ismerni. Horowitz azonban nemcsak az Alex Rider-könyvek szerzője, hanem a nálunk is ismert, remek Poirot-sorozat tizenegy epizódjának forgatókönyvírója is. Aki ismeri a David Suchet főszereplésével készült A sárga írisz, Halott ember tükre vagy Az ijedt szemű lány című epizódokat, s olvasta az eredeti novellát, regényt is, könnyedén megbizonyosodhat felőle, hogy Anthony Horowitz tökéletesen bele tud helyezkedni Agatha Christie történeteibe, s pontosan annyit tesz hozzájuk és vesz el belőlük, amitől a két példaként említett, szikár novella bőséges, érdekes, de eredetijéhez teljességgel hűséges filmmé, a rendkívül bonyolult cselekményű regény pedig korát fantasztikus részletességgel megidéző (híradófilm, kerékpárverseny stb.), mégis jól érthető forgatókönyvvé alakul.

Nem csoda, hogy amint elolvastam, kedvenc Sherlock Holmes folytatásommá vált A Selyemház titka. Az első perctől kezdve úgy éreztem, hogy a fikció igaz: tényleg az elaggott, de szellemileg teljesen friss Watson doktor emlékezéseit olvasom a Holmes által kinyomozott legsötétebb bűnügyről. Bár a történetről nem szabad elárulni semmit, aki végigolvassa, rájön, hogy Watson nem túloz. Horowitz olyan megoldást talált a Selyemház rejtélyének, amely teljességgel jellemző Holmes és Doyle korára, ugyanakkor nagyon modern is. A könyv szövege is borzasztóan élvezetes. Rengeteg utalást találhatunk más Holmes által kinyomozott bűnesetekre, sok ismerős szereplő is feltűnik. Mindez azonban nem nyögvenyelős, kényszerített teher a történeten, amivel az író Doyle elbeszéléseihez kapcsolja a sajátját, hanem a regény szerves része, s egyes ismerős dolgokat még át is értelmeznek néhol a cselekmény új fordulatai (pl. Holmesnak a kábítószerhez menekülését, a Baker Streeti Szabadcsapat működését). A kiváló fordításnak – Tóth Tamás Boldizsáré – köszönhetően Holmes világában minden a helyén van, így akár egy valódi Doyle-novella után is kézbe vehetjük a kötetet, nem érződik majd sem stílustörés, sem komoly változás a történetszövésben A pompás szórakozás biztosított..

A Selyemház titkát bizalommal ajánlom minden Holmes-rajongónak, krimikedvelőnek, s azoknak is, akik valami érdekeset akarnak olvasni a 19. századi Angliáról.

Jamyang Norbu: Sherlock Holmes Tibetben. Az elveszett évek nyomában

The Mandala of Sherlock Holmes, 1999, Írás, Bp., 2006

Hárompipás probléma

SH TibetbenKevésen múlott, hogy nemez vált a kedvenc Sherlock Holmes-folytatásommá. csakis a fordításon múlott, hogy nem előzte meg még A Selyemház titkát is ez a regény. Szerzője az egyik leghíresebb tibeti író, a könyv pedig sokkal több, mint játék Sir Arthur Conan Doyle világával és hőseivel: önmagában is érvényes szépirodalom, posztmodern játék, egyszerre szabályos krimi és filozófiai regény.

Mielőtt valaki azt hinné, fikciója azzal veszi kezdetét, hogy találnak egy újabb Watson-kéziratot, máris téved.Épp ellenkezőleg, kezdőmondata így hangzik: “Az utóbbi években túl sok dr. John Watsonnak tulajdonított kézirat került elő, legtöbbször ütött-kopott fémdobozokból...” A Sherlock Holmes Tibetben kerettörténetének írója épp ezért maga a szerző, akinek egyik lhászai barátja talál rá egy hatalmas kéziratcsomóra, melynek szerzője Huree Chunder Mookherjee, a 19. századi tudós, felfedező és brit kém – akinek kalandjait Rudyard Kipling örökítette meg fantasztikus India-regényében, a Kimben. Kipling és Doyle két képzelt világa fonódik össze a történetben elképesztően költőien, eredetien és állandó meglepetéseket okozva a z olvasónak. A Sherlock Holmes visszatér című kötet A lakatlan ház című elbeszélésében Holmes beszámol róla Watsonnak, hogy miután az egész világ halottnak hitte a Moriarty professzorral folytatott utolsó harca után, két évig utazgatott Tibetben Sigerson néven. Ezt az információt használja fel Norbu, hogy elindítsa könyvét, amely ezeknek a hiányzó éveknek a története. Holmes találkozik a bengáli kémmel, aki afféle Watsonként védelmezi és kíséri át Indián, el Tibetbe majd a titokzatos Sambala Jégtemplomába. Közben állandóan keveredik a valóság és a fikció: egyformán szereplője a könyvnek Kipling másik, brit kém hőse, az okos Strickland (kalandjai java magyarul az Indiai történetek című Kipling-novelláskötetben olvasható) és a valóban létezett tizenharmadik dalai láma. Ráadsul Norbu, hűen ahhoz, hogy Holmes inkább rövidebb terjedelmű elbeszélésekben mutathatta meg képességeit, három bűnesetet kapcsol össze a regény három részében.

Az állandó élvezetet egyedül az egyébként szépszavú fordítás gondatlansága rontja csak le. A könyvet teljesen Kipling-szemszögből magyarították: a Kim-idézetek pontosak, még egy indiai szószedet is került a könyv végére (feleslegesen, mert Norbu minden a főszövegben használt idegen szót meg is magyaráz azonnal). A fordítónak, Narancsik Gábornak azonban a Sherlock Holmes-világ teljesen idegen volt és az is maradt. Minden jegyzet, amelyben a fikció szerint Huree hivatkozik Watson “tévedéseire”, korábbi esetekre, ismerős szereplőkre, élvezhetetlenül van fordítva… Minden cím rossz, vagy angolul hagyták, vagy értelmetlenné fordították, az elbeszéléseket pedig “kötet“-ként emlegetik. Csak egy példát említenék: Norbu egy óriás vörös piócát is belekever a történetbe, hogy narrátora megjegyezhesse: “Vajon lehet-e ennek valamilyen kapcsolata A nagy pióca undorító történetével, amelyet dr. Watson említ a The Golden Prince című kalandhoz írt bevezetésében?” Ezzel csak az a baj, hogy a bevezetés “a vörös pióca undorító esetét” emlegeti (nem véletlenül erről írt Norbu), nem külön bevezető, mindössze egy bekezdés Az aranycsíptető című novellában, az angol címe pedig nem Prince, hanem The Golden Pince-Nez…. Aki ezt a magyar mondatot lefordította, életében nem nyitott ki egy Sherlock Holmes-kötetet sem… Kár, mert ezzel majdnem sikerült tönkretennie Norbu egyik mulatságos megjegyzését. Szerencsére csak majdnem.

Minden Kipling-rajongóan ajánlom a kötetet, a Holmes-tudósok pedig tegyék félre a precizitásukat, s akkor ők is élvezni fogják a Sherlock Holmes Tibetbent.

 

Stefan Winges: A negyedik király. Sherlock Holmes titokzatos esete

Der vierte König, 2000, Opus, Pécs, 2006

Kétpipás probléma

SH Negyedik királyNagy érdeklődéssel vettem kézbe, kis csalódással tettem le a német szerző Holmes-folytatását. Be kell valljam, a kötet elejét sokkal jobban élveztem, mint a befejezését. A fikció szerint ismét kéziratot találnak, egy jezsuita szerzetes hagy hátra egy ládányi iratot, benne Watson egy újabb elbeszélésével. Ami benne sajátos, hogy az események a könyv elején idézett Sherlock Holmes-kutató szerint titokzatos évnek nyilvánított 1895-96-os esztendőkbe vezetnek, s Holmes nem Angliában nyomoz, hanem Kölnben.

Rettenetes rablás történik a kölni székesegyházban, ellopják a nagy tiszteletben tartott ereklyéket, a háromkirályok maradványait. Jezsuiták, szabadkőművesség, pogány rítusok és egy titokzatos hölgy megjelenése színesíti a történetet. A fordítás, melyet Váróczi Zsuzsa készített kellemes, a történet jól megidézi a Holmes-elbeszélések hangulatát, stílusát. Azonban ahogy Doyle is sokkal sűrítettebb, izgalmasabb sztorikat dolgozott ki novellaformában, mint regényként, Winges könyvének is jót tett volna, ha a felére rövidíti a szövegét.

Ennek ellenére minden Holmes-rajongónak ajánlott, kellemes nyomozás, jó krimi a könyv.

 

Michael és Mollie Hardwick: Sherlock Holmes magánélete

The Private Life of Sherlock Holmes, 1970, Pallas-Attraktor, Bp., Klasszikus detektívregények, 1997

Kétpipás probléma

SH magánéleteEz a kis könyvecske eredetileg “filmkönyvnek” íródott, Billy Wilder nálunk is nagy sikert aratott filmjének I. A. L. Diamond által írt forgatókönyvét dúsította regénnyé a szerzőpáros. Mégis sokkal több és jobb lett, mint egy megkönyvesített filmtörténet.

Fikciója szerint ötven évvel Watson doktor halála után megnyílik egy londoni bank páncélterme: egy széfből csodás tárgyak kerülnek elő. Pipa, sapka, daguerrotípiák a világ legnagyobb detektívjéről, egy hegedűdarab partitúrája Holmestól, ráadásul egy titokzatos hölgynek dedikálva… S kiderül, létezik még egy kézirat, amelyben Watson megörökítette Holmes egy esetét. Egy olyat, ami más, mint minden addigi: többek közt elvezet egy hercegnőhöz, a Loch Ness-i tóhoz, Viktória királynőhöz, s talán Holmes örök szerelméhez is.

A remek szövegű, szellemes és a Doyle-féle legendához mindvégig hűen ragaszkodó történet újra elvis z az összes olyan helyre, melyeket szívesen felkeresnénk Watsonnal karöltve: szerepel a Diogenész Klub, a Baker Street 221/B. Újra találkozhatunk Holmes szállásadónőjével, Mrs. Hudsonnal, hallhatjuk hegedülni a mestert, s kinyomozhatunk vele egy titokzatos kémügyet. A könyv magyar fordítása – László G. András munkája – is figyelemre méltó: szerencsére tökéletesen követi a jól ismert eredeti történetek fordulatait, így mindaz, amit a kötet fel szeretne idézni a valódi Holmes-történetekből, bizton eszünkbe juthat.

Érdemes beleolvasni a kisregénybe, biztosan nem okoz csalódást.

 

Raymond Smullyan: Sherlock Holmes sakkrejtélyei. Ötven izgalmas sakknyomozás

Chess Mysteries of Sherlock Holmes. Fifty Tantalizing Problems of Chess Direction, 1979, Typotex, Bp., A logika világa, 2002, 2005, 2007, 2009, 2011

Kétpipás probléma 

SH sakkrejtélyeiA híres feladványszerző rendhagyó, de nagyon szerethető Holmes-regényt kerekített ötven sakkprobléma kör. Mivel sajnos nem tudok sakkozni (eddig négyszer tanultam meg, de mindig elfelejtem a lépések javát…), a sakkfeladványok megfejtésében nem jutottam túl az első néhányon. Közben azonban Smullyan egy izgalmas, fordulatos kalandregényt is elmesél, somolyogva, megidézve mindent, ami tipikusan Holmes, s a barátokat és ellenfeleket is. E világban azonban mindent a sakktábla irányít. Igazi, posztmodern nyomozati rejtély kerekedik ki a kis könyvből, ami – annak ellenére, hogy Tandori Dezső fordította – igazán kellemesen olvasható. Azok a példányok pedig, amelyeknek a címlapjára a kiadó véletlenül a sakkrelytélyei szót nyomtatta, még Holmesnak is tetszenének…

 

Allan Sharp: Sherlock Holmes megoldatlan esete

The Unsolved Case of Sherlock Holmes, 1984 , Rakéta, Bp., Nyomkereső angol-magyar játékkönyv-sorozat, 1990

Kétpipás probléma 

SH megoldatlan eseteEz volt a rendszerváltás idején az első kétnyelvű és “lapozgatós” (de még nem Kaland-Játék-Kockázat) könyvek egyike. Már gyerekként is szerettem. Megoldani elképesztően nehéz, csak felnőttként sikerült eljutnom a valódi, Holmes-hoz méltó megoldáshoz, amiből mindössze egy van. A rejtélyes történet az üres Baker Street-i lakásban játszódik, akkor, amikor Holmes és Watson A sátán kutyája ügyét nyomozzák, távol Londontól. A történet okos elbeszélője, egy fiatal fiú lehet az, aki távollétében megmenti Watson ellenségei ármánykodásától. A Ladányi Katalin fordította, stílusos elbeszélés jó játék a nagy nyomozó világával – tulajdonképpen Holmes nélkül.

 

Endrei Walter: Sherlock Holmes furcsa esete a feltalálóval

Népszava, Bp., 13 Ft-sorozat, 1990

Hárompipás probléma 

SH esete a feltalálóvalMeglepetésre ez a pici, csúf külsejű füzetke egy nagyon jó Sherlock Holmes-történet, ennek a sárga ponyvasorozatnak talán az egyetlen olvasható darabja. Ráadásul valódi esetnek talált ki a szerző megoldást, ami a valóságban megfejtetlen maradt… Vajon mi történt a feltalálóval, dr. Rudolf Diesellel? Hová tűnt 1913-ban, átkelőben a La Manche-csatornán? Talán vízbe ölte magát, s ha egyáltalán valaki is megtalálta a holttestét, visszadobta azt a tengerbe? Vagy? Fiát nyugtalanítja a hagyaték, amit kapott, és a dokumentumok, melyek apja után maradtak. Sherlock Holmes-hoz fordul, ő pedig nekikezd a nyomozásnak. De vajon nyilvánosságra hozhatja-e, amire jutott? A szellemes, jegyzetekkel ellátott, egyszerre valós és fikciós törénet igazi, Doyle-féle stílusban adja meg a választ a kérdésekre. A híres magyar technikatörténész kis könyvét minden rajongónak érdemes ismerni!

 

Kísértetek a Baker Streeten. Sherlock Holmes tanítványai

The Ghosts of Baker Street, 2005 (novellagyűjtemény), Partvonal, Bp., 2006

Kétpipás problémák

SH Baker StreetenVégül egy érdekes kötetet szerepel a listámon, amelyben ezúttal nem hoszab történet, hanem válogatott elbeszélések szerepelnek. Ez az egyetlen magyarra fordított kötet a sokszáz külföldi közül, amelyikben a neves szerzők, különböző Holmes-rajongó társaságok tagjai újabb és újabb novelláikat gyűjtötték egybe. Érdekessége, hogy benne épp olyan elbeszélések szerepelnek, amelyekben Holmes valamilyen (látszólagos) természetfelettivel kerül szembe. Létezik-e a hullaevő? Kísérthet-e egy orángután? Hát egy könyvtáros? Mire képes egy eb hűsége? Sikerül-e Holmesnak és Watsonnak minden szellemjárásra racionális magyarázatot találni? Miközben szabályos, stílusos Holmes-novellákat olvashatunk olyan mai szerzők tollából, mint Loren D. Estleman vagy Caleb Carr (ő esszével szerepel), mellesleg kedvünkre borzonghatunk is – talán mert a londoni sűrű köd olyan… ködös. Aki azt kívánta, bárcsak Doyle írt volna még 10-15 történetet, biztosan élvezni fogja ezt az irodalmi csemegét.

Oszd meg!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *