Persze nyugodtan fogjátok rám, hogy olyan könyvesbloggerekkel készítek interjút, akiknek az ízlése hasonlít az enyémhez. Mert Nikire akkor kezdtem főleg odafigyelni, amikor írogatott arról, hogy miket olvas a kisfiának. S jó volt látni, hogy más gyakorló anyuka is beszámol arról, hogy mi jön be a gyereknek. Függetlenül attól, hogy mi az, amit reklámoznak és mi az, amit a kritika egekik magasztal, tényleg van olyan, hogy a gyerek inkább választ magának valami egészen mást. Azt hiszem ha összehasonlítanánk a csemetéink könyvespolcát nagyon sok hasonlóságot találnánk. Szóval olvassatok bele egy kicsit Niki, azaz picuranyu, mint könyvesblogger (azajtom.blogspot.com) hátterébe.

– Miért kezdtél el könyves bogot írni?

2010 februárjában született meg a Könyvesem blog. Kezdetben csak szerettem volna egy helyet, ahol megörökíthetem magamnak az olvasmányélményeimet, aztán ahogy egyre többen találtak el az oldalra, jött a vágy, hogy olvasásra ösztönözzek másokat, ill. tájékoztassam őket a könyves hírekről, várható megjelenésekről, akciókról.

– A környezeted tisztában van azzal, hogy blogolsz?

Igen, a legközelebbi rokonok, ismerősök, barátok tisztában vannak vele.

– Tagja vagy valami offline könyves klubnak is?

Nem.

– Emlékszel még, mi volt a legelső könyv amit elolvastál?

Ó, igen! A Vuk volt 3.-ban a kötelező olvasmányunk és ez volt az első olyan könyv is, amit teljesen egyedül olvastam el. Nagyon büszke voltam magamra, amikor végeztem vele és onnantól kezdve nem is volt megállás.

– Milyen olvasónak tartod magad?

Olvasás tekintetében mindig egyfajta korszakaim voltak, amikor hosszú hónapokig rákattantam egy adott műfajra vagy szerző könyveire. Olyankor csak az adott írótól olvastam vagy az adott műfajt bújtam, aztán egyszer csak jött az újabb váltás, az újabb rákattanásom valamire. Mióta a blogot vezetem teljesen új korszakom kezdődött, ez pedig a „mindenevő”. Műfajtól és szerzőtől függetlenül olvasok könyveket. Ilyen nem volt még eddig, de ez a vegyes időszakom lassan 3 éve eltart már.

– Van olyan műfaj ami különösen kedves számodra? S olyan, amit sose olvasnál?

Nagyon kedvelem a manapság népszerű ifjúsági irodalmat illetve a fantasyt. Bátran jöhetnek az angyalok, vámpírok, alakváltók és társaik, imádom őket. Ugyanakkor a romantikus irodalom és a szórakoztató irodalom is a szívem csücske, de egy jó krimi is magával tud ragadni rendesen. A másik nagy favorit nálam, a történelmi regények.

Amit sose olvasnék? Olyan nincs, mindennel megpróbálkozom, ami egy kicsit is felkeltette az érdeklődésemet. A sci-fi, a nagyon távoli jövőben játszódó történetek távol állnak tőlem, de ettől függetlenül még ilyen könyveket is szoktam olvasni.

– Gyakran írsz gyerekkönyvekről is. Honnan jött az ötlet?

Nagyon fontosnak tartom, hogy minél korábban olvasni kezdjünk a gyermekeinknek. Gyerkőcöm 3 és fél éves, hála az égnek nagyon szereti a meséket, így nálunk minden nap megfordul valamilyen mesekönyv a kezünkben. Így adott volt, hogy gyermekkönyvekről is írjak, hátha sikerül tippeket adnom más szülőknek, hogy mikre ruházzanak be, miket keressenek a gyerekeknek a könyvtárban.

– Változtak az olvasási szokásaid, ízlésed, amióta könyves blogot írsz?

Igazán nem, max. annyiban, mint ahogy említettem, a mindenevő korszakomat élem és a blogoknak köszönhetően tán olyan könyvekre is felhívták a többiek a figyelmemet, amik mellett lehet, hogy elsétáltam volna, ha nem olvastam volna róluk valahol.

– Mi alapján választod ki a következő olvasmányodat?

Leginkább a hangulatomtól függően és attól, hogy mely könyv érdekel a legjobban. Van a könyvespolcaink közt egy olyan rész, amiken a még nem olvasott könyveket tárolom. Így amikor befejeztem egy könyvet, leülök a polc elé és elkezdem végignézni, melyik is legyen a következő áldozatom. Ha épp romantikus kedvemben vagyok, akkor jöhet a romantikus irodalom. Ha valami könnyedre, fiatalosra vágyom, akkor az ifjúsági irodalom. Ha borzongani akarok, nyomozni, akkor a krimi és így tovább.

– Van kedvenc könyves vesszőparipád amiről rengeteget tudsz beszélni/írni? Mi az?

Nem nagyon van nünükém, viszont tény és való, hogy nem szeretem, ha bántják a romantikus, erotikus könyvek kedvelőit vagy épp leszólják azokat, akik a velősebb műfajú történetek helyett a könnyedebbeket részesítik előnyben. Ugyanakkor nem vagyok az az ember, aki szeret veszekedni, meggyőzni másokat az igazáról. Elfogadom, hogy nem vagyunk egyformák, ami nekem tetszik, másnak lehet, hogy nem, de ettől függetlenül nem szeretem, ha bántják az ilyen olvasókat és ez alapján ítélik meg őket. Úgy gondolom, hogy az olvasás az szórakozás és pihenés. Mindenki az alapján választja ki az olvasmányát, ami kikapcsolja, pihenteti és senkinek nincs joga emiatt belé kötni vagy lenézni.

– Mostanában észrevettem, hogy leszoktál arról, hogy csillagozd az olvasmányélményeidet. Miért váltottál?

Voltak olyan könyvek, amiknél nagyon nehéz volt döntenem, hogy pl. 3 vagy 3 és fél csillagot kapjon és azért nem mindegy. Úgy érzem, hogy szavakkal jobban ki tudom fejezni a véleményemet róla, mint osztályozással. Így elhagytam a csillagokat, de aztán kaptam olyan e-mailt, amiben ezt nehezményezték, így átalakítva, de visszahoztam az értékelések alapján a kategorizálást.

– Könyvtárazás vagy könyvboltozás párti-e vagy?

Könyvtárpárti vagyok. Nagyon megválogatom, hogy mire adok ki pénzt és így nem is nagyon szoktam csalódni.

– Szoktál kölcsön adni könyvet? S visszakéred?

Igen, az esetek 90%-ban anyukámnak szoktam kölcsönözni, de szerencsére ha másnak is adtam kölcsön, eddig még sose volt negatív tapasztalatom. Megválogatom, hogy kinek adom oda a könyvemet, tudom, hogy ugyanúgy fog rá vigyázni, mintha a sajátja lenne, így aggódnom se kell ezen.

– Mi a véleményed az e-könyvekről, olvasókról? Szoktál e-könyveket olvasni?

Ha ezt pár hónappal ezelőtt kérdezted volna, akkor nagy eséllyel eléggé elzárkóztam volna a témától, de azóta lett egy Tablet PC-nk, amin van E-book olvasó is. Pár könyv van rajta, de annyira nem mélyedtem bele. Úgy gondolom, hogy a jövő mindenképp az e-könyveké és vannak olyan szituációk, amikor nagyon praktikus lehet. Pl. egy nyaralás során, amikor nem kell 10 könyvet becsomagolni külön bőröndbe, hanem elég csak vinni az E-book olvasót, rajta egy teljes könyvtárnyi állománnyal.

– Mi a jó a könyvesblog írásban? És a rossz?

Szeretem, hogy felhívják olyan könyvekre a figyelmemet, amikre amúgy máshol nem, amikről lehet, hogy sose tudtam volna. Szeretem olvasni mások véleményét, gondolatait, érzelmeit az olvasmányaival kapcsolatban. És tetszik, hogy megszűnnek az országhatárok.

Rossz? … Szerintem ilyen nincs. Vagy kérdezd meg 3 év múlva. :o)

– Szerinted meddig lehet folytatni a könyvesblogolást?

Akármeddig. Amíg tudunk olvasni, vannak könyvek és könyvszerető emberek, van számítógép és internet, addig lesz könyvesblogolás is, nincs határ.

– Mi volt a legkellemesebb élményed, amit a blogodnak köszönhetsz?

Minden pozitív visszajelzést nagy kincsnek tartok. Repes a kis szívem amikor kapok egy kommentet, hogy a bejegyzésem hatására elolvasta az illető a könyvet és tetszett neki. Ilyenkor úgy érzem, hogy sikerült, amit szerettem volna. Felhívtam a figyelmet az adott könyvre és szereztem neki legalább 1 olvasót. Nekem ez sokat jelent.

Oszd meg!

2 thoughts on “Ismerd meg a könyvesbloggert – Niki”

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *