YA a hipszter kifejezés

A múltkor valahol felmerült a kérdés, hogy mi a különbség YA és Ifjúsági irodalom között és rögtön jött rá a szellemes riposzt, hogy a YA az, amiben vámpírok vannak. Na ez persze nem ilyen egyszerű, de tény, hogy manapság majd minden második népszerű regény a YA címkét hordozza, hatalmas reklámhadjáratok öveznek egy-egy slágerregényt és lassan úgy tűnik, hogy 1 felnőtt könyvre jut legalább 3-4 YA. Rengetegen írnak ilyen regényt és gyakran felnőtteknek írók is váltanak, s megjelentetnek 1-2 sorozatot ebbe a kategóriába.

Amikor a Könyvfesztiválon itt volt Gail Carriger és beszélgetett velünk, s már mesélt az új sorozatáról, ami szintén YA lesz, őt is megkérdeztem, hogy szerinte mi az oka ennek a hirtelen népszerűségnek. S ő azt mondta, hogy Harry Pottert lehet igazán felelőssé tenni a mai helyzetért. Ugyanis Rowling regénye egy teljesen új olvasó generációt mozgatott meg, szó szerint tömegeket. Rengeteg új fiatal és nem csak ifjú olvasó fordult a könyvek felé, amelyek ígérik a hasonló élményeket, mint amit a varázslótanonc és kompániája kínált. Ráadásul Carriger azt is felsorolta, hogy ő a maga részéről szeret YA regényeket olvasni is, mert rövidek (elvileg ebben a kategóriában max. 300 oldalas könyveket adnak ki elsősorban – persze lehet sorolni a kivételeket, de ez az általános), ugyanakkor a témáik felölelik mindazt, amit a felnőtt irodalom is: fantasztikum, szerelem, kaland, krimi, horror, sci-fi csak éppen az ifjúsághoz szólva, s mindenképp tini korú főszereplővel.

Úgyhogy el is érkeztünk oda, hogy akkor most ifjúsági irodalom, vagy YA. Nos, igazából az utóbbi csak a menőbb kifejezés. Előszedegettem emlékeimet és jegyzeteimet arról az időről, amikor a főiskolán Gyermek és ifjúsági irodalmat azaz rövidebb nevén gyermekirodalmat kellett tanulnom, hogy a korosztály besorolásokat megnézzem. Nos természetesen tökéletes az átfedés amit nálunk ifjúsági, angolul pedig Young Adult irodalomnak neveznek, azaz 12-18 év. Ez a korszak persze a pszichológiában rengeteg alosztályra van még osztva, sőt még itt is vannak eltérések, mert egyik felosztás szerint a serdülőkor a 11-14 (korai), 15-18 (közép), 18-21 (késői) korra bomlik, egy másik szerint meg 12-14, 15-17 és 18-20 felelnek meg ugyanennek. Mindenesetre az biztos, hogy 12 alatt még az igazi gyerekirodalomról van szó és 12 felett lépünk be az ifjúsági kategóriákba. Angolul van a children’s literature, aztán a iskolás kor a middle grade (ami igazán átmenet a YA előtt, sőt vannak átfedések mert elvileg 9-14 éves korúaknak szólnak) és utána jön a Young Adult (egy időben ezt hívták juvenile literature-nek is, de annál már tényleg megtisztelőbb a YA).

S hogy mennyire nem új keletű maga a YA kifejezés, az abból is kitűnhet, hogy az Amerikai Könyvtáros Szövetségnek már 1958 óta van Young Adult Library Services alosztálya, s a legtöbb megfelelő méretű ottani könyvtárban külön személyzete van a klasszikus gyerekkönyvtárnak és az ifjúsággal, tinikkel is más foglalkozik. Úgyhogy tényleg igazából a megnövekedett népszerűséget egy teljesen új olvasói réteg, ami indokolja hogy manapság ennyire népszerű ez a kategória. Ráadásul az USA-ban a 2000-es évek eleje óta a legnagyobb ugrást mennyiségileg a tinédzser populáció okozta, szóval sokan vannak na. Mert igazán YA-be tartozott már például a magyarul is megjelent Tamora Pierce Alanna sorozata, vagy a Hárfásház trilógia is, csak hogy rögtön fantasy példákat hozzak, s látható legyen, hogy bizony nem a Twilight-tal kezdődött az egész. Amúgy meg magyarul már a pöttyös meg csíkos regények és a Delfin könyvek is YA voltak.

Na persze az olvasói réteg is változik az évek alatt, s kiderül, hogy nem csak az ifjúság olvassa ezeket a típusú könyveket. Első körben ott vannak a szülők, akik mondjuk érdeklődnek az iránt, hogy mit is bújik annyira a gyermek, aztán azok akik kíváncsiak és nyitottak más irodalomra is, vagy olyan felnőttek akik szeretnek elmerülni világokban, ahol valószínűleg kevesebb a rizikó és többnyire a vég is megnyugtató stb. . De vannak olyanok is, én mindenképp ebbe a kategóriába tartozom, akik meg érdeklődnek a nagyon felkapott könyvek iránt, s szeretnék tudni, hogy mégis mi igaz a reklámból, valóban van-e utódja Harry Potternek, Katniss Everdeen-nek stb.

S persze itt is vannak trendek. Harry Potter után jöttek a varázslók, aztán a vámpírok, vérfarkasok, most a disztopia az, ami nyomul, meg a zombik de hamarosan ez is ki fog futni, s lesz valami más. (Valahol már azt írták, hogy úgy tűnik a krimi-thriller vonulat lesz a menő)Közben meg ott vannak az eddig is ide tartozó fantasyk, mesefeldolgozások, klasszikusok átköltései na meg a modern történetek, amelyek igazán a tinik, fiatalok életéről, problémáiról szólnak anélkül, hogy allegorikusak lennének. S természetesen, mint minden kategóriában itt is vannak remek könyvek és bűnrosszak, a népszerűség pedig, akárcsak másutt nem feltétlenül jelenti, hogy valami jó is attól mert sokan olvassák.

Néhány hasznos cikk a témában, ha valakit még érdekel:
Végh Balázs Béla – Végh Adalbert: Magyar irodalom és gyermekirodalom
Theory: A Definition of YA Literature
MG vs YA fiction: What’s The Difference?
Wikipedia – Young Adult fiction
Benedetti, A. (2011) Not Just for Teens. Library Journal ,2011 June 15, p. 40-43

Kép forrása: http://img0-ec.etsystatic.com/000/0/5672831/il_fullxfull.100930004.jpg