Diana Gabaldon: Outlander - Az idegenMég a 90-es évek közepén, amikor bébisintérkedtem a ködös Albionban többször is a kezembe akadt könyvtárban, könyvesboltban az Outlander első három része, de mindig visszatettem őket a polcokra. Nagyon vastagok voltak és még csak tanultam az angolt, úgyhogy inkább nem vágtam bele vastag történelmi regényekbe. Aztán úgy másfél éve valamelyik könyvklubunkon Stella áradozott róla, hogy őt egyszerűen beszippantotta és alig egy hónap alatt végigolvasta a teljes addig megjelent részeket. Pedig mindegyik kötet vagy 6-700 apró betűs oldal. Itthon karácsonyra jelentette meg a Könyvmolyképző kiadó a 7 részes sorozat első kötetét és ők se aprózták el, mert 912 oldalig meg se álltak.

Claire Randall éppen második nászútján van férjével, ugyan már 7 éve házasok, de nem sokkal az esküvőjük után jött a második világháború, s nem túl sok időt töltöttek együtt. Most Skóciában szoknak össze újra, míg Frank közben családfakutatással is foglalkozik, a nő gyógynövényeket gyűjt a környéken. Egy kirándulás alkalmával Claire bekerül egy kőkörbe és egy időörvénybe, s mire magához tér, 1743-ban találja magát. S nemsokára összefut Jack Randallal, férje azon ősével, aki miatt épp Skóciába érkeztek. De Claire mégis inkább egy skót klán pártfogását élvezi ki, amíg tudja, mert úgy tűnik, ott jobb kezekben van. A nő a második világháború alatt nővérként dolgozott, így gyógyító lesz a várban, s épp megtalálná a helyét, de közben folyton azon van, hogy valahogy visszatérhessen a kőkörhöz és saját korába. Csakhogy ez nem egyszerű, s angol révén kevés barátot talál a MacKenzie klán tagjai között, mert mindenki gyanakszik rá: titokzatos származása és tudása miatt. Az egyetlen ember, akivel jól megérti magát a fiatal Jamie, aki maga is menekül az angolok elől, mert fejére vérdíj van kitűzve és pont Jack Randallal van régi elszámolni valója. Együtt nem kevés kalandba keverednek, s egyszer úgy tűnik, hogy nincs más kiút, mint hogy összeházasodjanak…

A regény nehezen indul, a “jelenben” játszódó részek lassúak, komótosak, aztán amikor Claire időutazása megkezdődik, rendesen felpörögnek az események. Nincs megállás, alig van pár nap pihenő, s máris jön valami újabb fordulat: kaland, titkok, menekülés, harcok, börtön. A főhősök legtöbbször tényleg csak hajszál híján menekülnek meg és a szerző nem bánik velük kesztyűs kézzel. Mégiscsak kőkemény volt az élet annak idején. Diana Gabaldon nagyon rendes kutatómunkát végzett, hihetetlenül kiváló érzékkel írja le egy skót klán életét a XVIII. század közepén és nekem elég korhűnek tűnt minden, persze amatőr vagyok, nem történész. A történetet Claire meséli el, egyes szám első személyben, de ez engem például nem zavart, de tudom sokan vannak, akiket igen. Érdekes hősnő, okos, szenvedélyes, akaratos és nagyon meglepődik, amikor szembesítik azzal, hogy nem lehet mindig önfejű, mert tetteinek következményei másokra is hatással vannak. Megvannak persze a maga problémái is, mert akkor ő most bigámista-e vagy sem? Tetteivel vajon megváltoztatja-e a jövőt? Ami meg Jamie-t illeti, ő igazi romantikus hős. Rendes, belevaló, harcos és nem titkolja az érzelmeit. Kettejük kapcsolata pedig meglepően modern: veszekednek, vitatkoznak, de mindent megtesznek a másikért. Azért a két kor házasság eszménye közti különbsége itt-ott megnyilvánul.

Szóval az Outlander- Az idegen igazán szórakoztató történelmi romantikus regény, ami felrúgja a sablonokat. Remélem, hogy a kiadó folytatja a sorozatot, mert már ebben is volt olyan jelenet, amire valószínűleg a további részekben derül fény.

Eredeti cím: Outlander
Fordító: Farkas Veronika
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2010 (1991)
Terjedelem: 912 p.
ISBN:  9789632451862
Honnan: Kiadótól, recenziós példány

 

4 Stars
Oszd meg!