Anastasia orosz előkelőség, felette állhatna mindennek, ám mégis halálra ítélik gyilkosság miatt. A legborzasztóbb, hogy maga se emlékszik, mit történt azon a bizonyos éjszakán, amikor a őt a vőlegénye mellett találták vérrel szennyezve és a gyilkos tőrrel a kezében. Mégis sikerül megmenekülnie az akasztófa alól, megjátszva saját halálát és angliai rokonaihoz menekül, akik nevelőnőként igyekszenek elrejteni a lehetséges bosszúállók elől. Tasia végül Lord Lucas Stokehurst kastélyába kerül, hogy az özvegy férfi lányát, Emmát oktassa.
Az idegen nevelőnő és neveltje hamar összebarátkoznak, a kastély személyzete is megkedveli a fiatal nőt, aki hamarosan Lord Stokehurst szívét is rabulejti. Tasia azonban nehezen mer bízni és megmaradni egy helyben, fél attól, hogy a múltja előbb-utóbb utoléri, s ezzel nem csak maga, de új barátai, szerettei számára is veszélyt jelent. Luke azonban leveszi lábáról a lányt, feleségül veszi és megfogadja, hogy megvédi bármi veszélytől.
Tasia nem alaptalanul aggódott, ugyanis bosszúszomjas rokonok még mindig a fejét követelik, s az áldozat testvére magával viszi Szentpétervárra, hogy az ítéletet végrehajtsák a lányon.
Egy romantikus regénynek elment. Olvastam már jobbat is az írónőtől. Látszik, hogy ez korai darab. De legalább tudom, hogy fejlődött.
