Eve Dallas éppen a Wilfred B. Icove Plasztikai és Kozmetikai Sebészeti Központban jár társával Peabody nyomozóval, hogy kihallgassanak egy népszerű sztárt, akit véresre vert volt barátja, mire a nő megölte támadóját. Az eset egyszerű, a vallomással sincs gond, ám amikor éppen távoznának kiderül, hogy titkárnője orvosi szikével a szívében holtan találta a Központ alapítóját. Wilfred fia, menye, családja, munkatársai mind mélyen gyászolnak, nem értik, ki állhat a gyilkosság mögött, főleg, hogy a Nobel díjas tudóst mindenki szentnek tartja. Eve azonban úgy gondolja, hogy a doki utolsó látogatója, egy csodaszép, ismeretlen nő ugyan profin, de személyes indíttatásból követte el a gyilkosságot, na és persze az is böki a hadnagy csőrét, hogy ennyire tiszta múltja, mind dr. Icove-nak, senkinek se lehet.
Eve tehát maga köré gyűjti szokásos csapatát és nekiáll nyomozni. Hamarosan újabb holttest kerül elő, dr. Tökéletes fiát, az ifjabb Icove-t is ugyanolyan módszerrel teszik el láb alól.
Természetesen a nyomozás során Eve férje, az üzletember Roarke segítségét is igénybe veszi, akit szinte jobban lefoglal azonban most, hogy újonnan megtalált ír családjának megszervezze a Hálaadás ünnepet.
Míg a sorozat korábbi részeiben az írónő igyekezett minimálisra szorítani a technikai fejlődéssel kapcsolatos dolgokat, s hagyta, hogy világa a jellemábrázolásokból és párbeszédekből nőjön ki, most sci-fi elemek is bőven keverednek a történetszövésbe (a plasztikai sebészet jövője, klónozás, tudományos moralitás), s ezzel csak izgalmasabbá és elgondolkoztatóbbá teszi a regényt.
A csúcspont pedig igazi versenyfutás az idővel, letehetetlen utolsó oldalakkal.
