Úgy tűnik, hogy Block befejezi Kellerről, a bérgyilkosról szóló sorozatát, s mindezt nagyon elegánsan teszi, meg kell hagyni. A sorozat első részei után a legutóbbi talán nem volt annyira jó, de most megint nagyon eltaláltra sikerült.
J.P. Keller már egy ideje fontolgatja, hogy visszavonul a szakmájából, elvégre összeszedett annyi pénzt, hogy abból kényelmesen eléldegél és gyűjtögeti a bélyegeit. Csakhogy valahogy mindig közbejön egy utolsó munka. Ami könnyűnek tűnik, amiért még több pénzt ígérnek és bár Dot is folyton kapacitálja a nyugdíjra valahogy mégis mind a ketten vállalnak “még egy utolsó” menetet. Ami elég egyszerűnek tűnik, bár azért óvatoskodnak és néhány dolgot a saját szájuk íze szerint csinálnak. Aztán a városban, ahol Keller arra vár, hogy megkapja az indításról szóló telefont merénylet történik, országos hír kerekedik belőle. Hamarosan megvan a képe annak is, akit köröz a rendőrség: Keller fotója a CNNen. Úgyhogy menekülni kényszerül, ráadásul nem használhatja a kártyáit, pénze alig, mert ami kápé nála volt azt persze bélyegre költötte. De azért nem esik kétségbe, s elindul New York felé, mert úgy képzeli, hogy ha odaér, biztonságban lesz. Bár egy kicsit kétséges a dolog, hisz Dot se elérhető.
Csakhogy New York se az a biztos menedék, amire Keller vár, úgyhogy tovább kell állnia, megtalálni a helyét, a munkáját újraépíteni az életét.
Határozottan érdekes, hogyan szövi Block a szálakat úgy, hogy hihető legyen a történet és megoldása. Ráadásul még az állandó szereplőkről is sokkal többet megtudunk, főleg Dotról. Keller pedig nehéz helyzetben van, hisz a semmiből kell építkeznie, nem csak az élete, de a jelleme is megváltozik, s kiderül, Block nemcsak párbeszédeket de karaktereket is kiválóan tud mozgatni.
