Egy újabb könnyű nyári olvasmány, ami nem próbál meg más lenni, mint amit a borító és a fülszöveg ígér.
A történet négy különböző nőről szól, akiket egy dolog fűz össze, ami barátokká is tette őket, méghozzá a csokoládé iránti szenvedélyük. Egy londoni kávézóban, vagyis csokoládézóban, a Csokoládé Mennyországban találkoztak először ezek a nők és lettek barátnők annyira, hogy szinte mindent megosztanak egymással, miközben forró csokoládét isznak, csokoládétortát majszolnak, s mindehhez még desszertként bedobnak pár bonbont is. Ők alkotják tehát a Csokoládéimádók Klubját: Lucy, aki a regény legnagyobb részét narrátorként is jegyzi éppen rájön, hogy amúgy se tökéletes barátjával megint gondok vannak. Autumnak, aki felső középosztálybeliként drogos fiatalokon próbál segíteni, megérkezik az öccse, akire ráférne egy jó kis elvonó. Chantal gyöngyörű, gazdag, jóképű férjjel, aki azonban nem akar lefeküdni vele. Nadia kisfiával van otthon, kicsit kezd agyára menni a kismamaság, örül, hogy végre felnőttekkel is szót válthat a “klubban”, ráadásul kiderül, hogy férje egész egzisztenciájukat veszélyezteti új hobbija, az online kaszinózás miatt.
Szóval akadnak kisebb-nagyobb drámák, amik így-vagy úgy oldódnak meg. Fordulópontokon pedig a lányok állandóan a Csokoládé Mennyországban kötnek ki.
Női regény ez tehát a javából, adottak a lányok, különböző magánéleti válság közben, többnyire persze férfiakkal összefüggőben, plusz a nők egyik kedvenc élvezeti cikke köré épül a cselekmény, ami nem más, mint a csokoládé.
Mondjuk szerintem ha valaki annyi csokoládét eszik meg, amennyit ezek a nők itt a regényben, már rég nem tudna mozogni akkorára dagadt volna.
