Saylor regényétől azt hiszem kicsit mást vártam. Azt hittem pörgősebb lesz, sokkal krimisebb. Amit viszont mindenképp megkaptam, az nem más, mint az ókori Róma hétköznapjainak megismerése, méghozzá i.e. 80-ból.
Gordianust, a nyomozót Cicero, a kezdő védőügyvéd béreli fel, hogy segítsen bizonyítani védence ártatlanáság az apagyilkosságban. Az ifjabb Sextus Roscius farmer volt, apja azonban a nagyvilági életet kedvelte és Rómában töltötte napjait, itt érte a kegyetlen halál. Védelmét senki se vállalta el, mert vesztésre állt az ügye. Cicero azonban felkéri Gordianust, róma egyetlen magánnyomozóját, hogy tényekkel segítse ki a védőbeszédét.
A regény igazából Marcus Tullius Cicero első komoly ügyének regényesítése. Ezért aztán igazán dícséret illeti Saylort, akinek tolla nyomán megismerhettem Sulla diktátorsága alatti római életet, a szegénynegyedeket, a rabszolgaságot, a bordélyházakat, a vidéket stb. Inkább történelmi korrajz volt a regény, mint feszült krimi, ezért aztán még habozom, hogy próbálkozzam e a sorozat többi részével.
Majdnem mindegyik Saylor könyvet olvastam. valóban nem annyira pörgős, de izegalmas regények…ajánlom, hoyg ne csak a Római vér-nél ragadjatok le, mert a többi regénye jobb!!!
Nagyjából egyezik a véleményünk. Saylor krimiírónak pocsék, de csodálatosan rajzolja meg az antik Rómát.
sziasztok! most fejezem be a Via appiát, és kb úgy érzem, mint Picidz.
De: van egy érdekes sor az elején… BURGONYAgombócot eszik vki… (fújja mert meleg, azért ír róla) – na most a fordító vagy az író aludt el kissé..?
most nincs előttem, de majd ídeírom az oldalszámot…