Feb 182018

Annak idején ugye a Nagy Szovjet Befolyás miatt gyerekkorunkban lépten-nyomon találkozhattunk az orosz folklórral. S voltak a mesék, amelyek egy része roppant hasonlított a mieinkre, de mégis voltak, amelyek egészen máshova futottak ki. Elég csak a Rézhegyek királynőjére gondolni, vagy mondjuk a Púpos lovacskára, de még mindig van a fejemben egy csomó olyan jelenet mesefilmekből, amelyek címére meg szereplőire nem feltétlenül emlékszem, de bizonyos mozzanatokra, mondatokra igen. Legutóbb mindezeket az emlékeket Valente Marija Morevnája idézte fel bennem, akkor például utána is néztem a Világszép Vaszilisza történetére, s most valahogy vonzott Katherine Arden hasonló húrok pengetését ígérő könyve, úgyhogy bármennyire is ifjúsági fantasy-nek állították be, amikor 2 az 1-ben akcióban felajánlotta az Audible, lecsaptam rá kíváncsiságból. S az elmúlt borongós latyakos telet azzal töltöttem, hogy meghallgattam A medve és a fülemüle sztoriját, ami képes volt feledtetni velem, hogy az elmúlt hetek eléggé hányadékok voltak időjárás szempontjából.

A tél az orosz végeken az év nagy részében tart, vagy legalábbis úgy érzik arrafelé az emberek, akiket minden évben próbára tesz ez a hosszú és kegyetlen évszak. Viszont amíg a keresztény hit előretörése ellenére is ápolják a hagyományokat és táplálják a házimanókat, a Ruszalkát és a társaikat, ki tudnak tartani, mert ezek az apróságok védik őket minden olyan ősi dologtól, amely visszasírja azokat az időket, amikor még nem voltak az emberek akik próbálták meghódítani a vadont. Egy ilyen szélsőséges vidéken él Vaszilisza a családjával, akik jómódúak és szegről-végről rokonai az uralkodó családnak is. A lány a legkisebb gyerek, édesanyja meghalt amikor megszületett és azóta lehet sejteni, hogy van benne valami különleges. Amit a családja elfogad, még ha apja távolságtartó is vele, hiszen sose értette meg imádott feleségét, aki hajlandó volt feláldozni életét a legkisebb lányért. Idővel azonban, amikor a környékbeliek már pusmogni kezdenek Vaszilisza miatt, Pjotr Vladimirovics Moszkvába utazik, hogy újabb feleséget szerezzen, aki talán képes lesz majd kicsit irányítani a lányát. De Anna Ivanovna, bár sok hasonlóság van benne és Vasziliszába egészen másképpen közelíti meg a saját képességeit és inkább fordul Istenhez és idővel az ő igéit hirdető aranyszavú Konstantin Nikonovicshoz. A politikai okokból új “feladatot” kapott (azaz népszerűsége miatt eltávolított)  pap eléri azt, amit sokan nem tudtak a környéken: meggyengíti a régi babonákba vetett hitet és ezzel hatalmas ellenséget szabadít az erdő mellet élőkre. Ebben a világban a népmesei alakok mint annyi más történetben létezésüket annak köszönhetik, hogy az emberek hisznek bennük. Amint ez a hit gyengülni kezd, az ő hatalmuk is csökken. Mikor az új hit és annak hirdetője megérkezik, ez az egyensúly megbomlik … Vaszilisza próbálja megtartani az egyensúlyt, de idővel úgy tűnik, hogy az ő áldozata kevés és az ébredező nagy hatalom ki-kinyújtja kezét és eléri azokat is, akiket mindennél jobban szeret…

Igazi epikus fantázia nyitánya a regény, amely ugyan lassan indul be, már ami az akciót és a nagy történéseket illeti, mégis az első oldalaktól lebilincselő, mert Katherine Arden roppant könnyedén, már az első fejezettel elérte, hogy izgasson, ki kicsoda és miért fontos meg milyen szerepe lesz. Hangulatteremtésben nagyon ott van az írónő. Szerettem, hogy a regényt ebbe a középkori orosz fantasy világba helyezte, ahol voltak ismerős nevek, helyek és események, de mégis inkább a népies hit az, ami áthatja. Érdekes módon elég sokára kap Vászja maga is fontos szerepet a könyvben, sokáig a szülei, családja körül forog a történet, ami jóval reálisabbá (már amennyire fantasy esetében erről lehet beszélni) teszi az ő képességeit. Mert bizony idővel azt pusmogják a lányról, hogy boszorkány és bármennyire is a népe sorsát viseli a szívén, a babonák miatt ezt sose fogják elfelejteni neki. Még szerencse, hogy a családja mellette áll… Vászja azért lázong az ellen, hogy nőként csupán annyi lehet a sorsa, hogy férjhez megy és családot alapít, vagy zárdában végzi. Igazi vadóc ő, a természetet szereti, az állatokat, férfiakat megszégyenítő módon üli meg a lovat, s a szíve hatalmas, még a mostohaanyjának is meg tud bocsátani és az életét adná olyanokért, akik nem érdemlik azt meg. Naná, hogy kirekesztik őt…

A történet kicsit ingadozik aközött, hogy most a hagyományokat, vagy a változásokat éltesse. Egyrészt ugye a mitológia, az egyszerű néphit és az intézményesített vallás áll szemben egymással, s egyértelműen az előbbiek képviselői és az érte harcolók tűnnek szimpatikusnak. Ugyanakkor meg a női szerepek fontosságának hangsúlyozásával, Vászja alakjával pont tovább mutatna a megszokott elvárásokon és ez a kettősség valahogy nincs igazán jól elrendezve a könyvben. Ó, nem mintha erre úgy a történet közben úgy ráéreztem volna, de miután befejeztem és elkezdtem gondolkodni a megismert dolgokon feltűntek ezek az egyenetlenségek. Mindenképpen annak tudom be ezt és még a néhány hibáját a könyvnek (túl hosszú bevezetés, a vége elsietett és kicsit úgy éreztem, hogy a hirtelen szerelmi szál is bele lett erőltetve mindenféle előzmény nélkül), hogy Arden első könyve ez.

A regény amúgy hamarosan meg fog jelenni magyarul is, remélem sikeres lesz, mert jó volna a folytatást is olvasni (The Girl in the Tower címen nemrég jelent meg). De lehet, hogy nem várom meg, hanem majd megint inkább meghallgatom, mert annyira megszoktam, ahogy Kathleen Gati oroszos kiejtéssel beszél.

Ajánlom a könyvet azoknak, akik szeretik a szlávos feminista fantasy-ket (mint például Naomi Novik: Rengetege), ha bírják a folklórt, a téli történeteket és ha nem zavarja őket, hogy rengeteg alapos benyomást kapnak a környezetről és a szereplők mindennapi életéről. Engem mindenesetre eléggé meggyőzött ahhoz, hogy várjam a folytatásokat. S naná, hogy megint kedvet kaptam orosz népmesék után kutatni.

Kiadó: Random House Audio
Sorozat: Winternight Trilogy #1
Megjelenés: 2017
ASIN: B01N2PF84R
Honnan: Vásárlás, saját példány

4 Stars
Oszd meg!

Reader Comments

  1. Megerősítettél abban, hogy elolvassam (de kivárom magyarul). 🙂
    Pár éve én is gyűjtögettem orosz tematikájú könyveket, a fantasyk közül pl.: Leigh Bardugo – Shadow and Bone – Árnyék és csont (Grisa trilógia 1.), Gregory Maguire – Egg and Spoon, Nelle Patrick – Tsarina.

    1. Grishával már szemeztem egy ideje, de magyarul, mert jókat olvastam róla, viszont elkedvetlenített, hogy a Könyvmolyképző nem folytatta 🙁

  2. Nagyon vártam a posztodat róla, mert kíváncsi voltam a könyvre, de nem mertem csak úgy belevágni.
    Oh, de ezt most nyilván meg kellett rendelnem azonnal a Bookdeporól 😀

    1. Remélem be fog Neked jönni 🙂 Majd kíváncsi leszek a képeidre a kötetről, hogy melyik kiadást választottad, szerintem mindegyiknek nagyon csodás a borítója!

Write a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *