Néhány éve volt az a csodálatos borítója, az Imaginary Girls című regénynek, amelynek a fülszövege különösen összetett történetet sejtetett. Valahol mindig pletykáltak róla, hogy meg fog jelenni magyarul, de ez sose történt meg, azóta Nova Ren Suma történeteiről és stílusáról csak jókat hallottam, úgyhogy amikor megláttam pár hónapja legújabb könyvét a Netgalley-n, jelentkeztem, hogy első kézből tapasztaljam meg, milyen író. Úgyhogy annál többet nem tudtam róla, hogy kiváló a stílusa, összetett és sejtelmes történetei vannak, amelyek messze túlmutatnak a szokásos ifjúsági regényeken, a fülszöveget csak felületesen futottam át, szóval szinte teljesen szűzen csaptam bele a lecsóba. Hú és micsoda lecsó volt: zamatos, fűszeres és feltétlenül emlékezetes.
Természetesen ez tipikusan az a regény, amiről nem jó sokat elárulni, mert fene tudja, mennyi ami már spoiler-nek számít. Mindenesetre annyit a történetről én is le tudok írni jó szívvel, ami benne van a fülszövegben meg reklámanyagokban. A regényben két szereplő Amber és Violett hangját és történetét halljuk, s természetesen a harmadik, Orianna a kulcsszereplő, aki összefűzi az egész eseménysort, aki miatt lendül rengeteg minden mozgásba. Az egyik szereplőnk él a másik halott már rég, egyikükről sejtjük, hogy ártatlan, másikról érezzük, hogy talán nem. Egyik lány életének mozgatórugója a balett, a tánc és fontos mérföldkőhöz érkezett az életében, a másik meg nem ismer mást, csak a javítóintézetet, ahol még éveket fog eltölteni. De ahogy váltakoznak az idősíkok, az elbeszélők személye egy nagyon összetett történet alakul ki, amiben a tinilányok lelkének legmélyebb bugyrait járhatjuk meg.
A könyvet valahol nagyon jól összefoglalták, mint „Orange is the New Black Swan” mert egyrészt szól egy javítóintézetről és a benne időző lányokról, másrészt meg a klasszikus balett színfalai mögött lévő szó szerint vérre menő rivalizálásról szól. S mindkét oldal kiválóan van bemutatva és ez elsősorban a stílusnak köszönhető. Az első betűtől kezdve hihetetlenül magával ragadott a gazdag, szuggesztív próza, s bár én állandóan hangsúlyozom, hogy olyan regényeket szeretek olvasni, ahol a főszereplőket, narrátorokat meg tudom kedvelni, itt egyáltalán nem ez volt a helyzet. Mind Amber mind Violet olyan lányok akikkel nehéz bármilyen közös pontot is találnom, mégis magukkal sodortak a szenvedélyükkel. Hiszen egyikük ambíciója a tánc iránt már-már úthengerként löki őt előre és tényleg, konkrétan semmi más nem számít, csak hogy a rengeteg energia amit beleöl a balettba azt elismerjék és meg tudja valósítani az álmait. A másik lány pedig szinte a háttérből, az árnyékból meséli el nem csak a saját történetét, mert mintha ő nem is lenne fontos, hanem mindenkiét aki ott van vele együtt abban a bizonyos már-már elátkozott javítóit nézetben, ahova a durva bűnöket elkövetett tinik kerülnek. De Nova Ren Suma úgy írt, olyan atmoszférát tudott teremteni a szavakkal, leírni a hátborzongató környezetet, ami egy börtön tud lenni a szigorú szabályokkal és a szabad cselekvés legkisebb lehetősége nélkül, hogy faltam a sorokat. Amúgy az írónőre, saját bevallása szerint is nagy hatást gyakorolt a Twin Peaks sorozat (egyáltalán David Lynch munkássága), s ezt így utólag, belegondolva látom is. Anno én is azért ültem a tévé előtt, mert nem feltétlenül szerettem és értettem ami a képernyőn folyik, de hogy éreztem egy különös borzongást és bizarr vonzalmat az egész iránt az tuti és valóban valami hasonló volt itt is a helyzet. Amúgy a filmes hatások mellett rengeteg irodalmi utalás is található a regényben, elvégre ott a börtönkönyvtár és nagyon jellemző a bentiekre, hogy vajon ki mit olvas, melyek a kedvenc, salátává nyűtt kötetek.
A Walls Around Us egy kegyetlenül őszinte regény, nem csak a lányok közti kapcsolatokról, hanem arról is, hogy mi és ki számít ártatlannak. Mi az igazi bűntelenség és mi az, amit a társadalom lát, mi az, amit a lelkünk mélyén érzünk annak, és ezek hogyan kerülhetnek egymással konfliktusba. Voltak részei a regénynek, amelyek szinte dühítettek, mert olyan keserű valóságról igazságtalanságról szóltak, amik ellen nagyon nehéz küzdeni, de amelyeket fontos látni. Nova Ren Suma pedig tényleg az a fajta írónő, akire, akinek a hangjára oda kell figyelni, a stílusa egyszerre elbűvölő, hátborzongató és izgalmas, irodalmi igényességű, gazdag próza.
Úgyhogy most nagyon jó három ifjúsági regényt olvastam egymás után, mindegyiket kiemelte a tömegből a különleges történet, a kiváló karakterek és hát az írónők stílusa.
Kiadó: Algonquin Books
Megjelenés: 2015 március 24
Terjedelem: 272 p.
ISBN: 9781616203726
Honnan: Netgalley, Recenziós e-book
