Nov 092013

oldbooksEmlékszem, az első lista eredeti megjelenése után heves vita bontakozott ki arról, hogy 2010 januárjában lehet-e az évtized könyveiről beszélni, mert hogy igazából 2011-ben kéne. Mindenesetre mi megcsináltuk anno a mi változatunkat 2010-ben és második alkalomra már változtattam a tagline-on, hogy trollok messzire kerüljenek. De azt is szeretném kiemelni, hogy sehol senki nem készített 2011-ben semmilyen listát, azok se akik 2010-ben az összes ilyen stílusú post alatt kioktatták az embert, hogy majd csak jövőre lesz meg a 10 év, amit már össze lehet foglalni.

De akkor megint csak csüccs bele az időgépbe és indulás 2011 január 15:

 

Lehet vitatkozni, hogy most vége van-e az új évezred első évtizedének, vagy sem, mindenesetre 10 blogger 10 év könyveit szedte össze (azaz egy évtizednyit), rangsorolta és készült belőle egy 50 címből álló lista. S most már jöhet az előzmények után a második adag.

Az évtized könyvei, #40-31

 

#40    Joanne Harris – Csokoládé

csokoladeEgyszóval nekem nagyon tetszett, sőt, ez a kedvenc Harrisem az eddigiek közül (és ezt valahogy éreztem is, hogy így lesz, mielőtt hozzáfogtam volna az olvasásához). De egy jó tanács: készítsetek be mellé egy jó doboz finom bonbont, mondjuk Százszorszépet.  (Amadea)

Az öröm nélküli, valami megfoghatatlan felsőbb hatalmak árnyékában leélt féléletek szinte csatát vívnak önmaguk elfogadásával, és azzal, hogy az életet élvezni kell, hogy a bűnnek mondott élvezetek csak teljesebbé teszik a lakókat. Ezért szeretem Harrist. Úgy tud varázsolni, hogy elhiszem, és közben úgy érzem a csokit a számban, hogy nem ettem egy falatot sem. (Nima)

 

#39    Kate Furnivall – Az orosz szerető

orosszeretoMegmondom őszintén, ez az a könyv, amit a borítójáért akartam elsősorban, annyira gyönyörű, de a történet sem marad el mögötte. Kidolgozott karakterek, nagyon jó történet, izgalmas cselekmény, és kellően kevés romantika. Féltem tőle, hogy olyan erős lesz a szerelmi szál, ami elnyom minden mást, mint ahogyan a romantikus könyvek nagy részénél ez történik, de szerencsére nem így volt
(Nima)

Ez a könyv valóságos műfajmix, minden isetnnyila megtalálható benne, történelem, politika, szerelem, ármány, cselszövés, oroszok, angolok, kínaiak, arisztokraták és éhező nyomorgók, és az a legnagyobb vicc, hogy mindez nem okoz gyomorrontást. Abszolút jól jött ki az összes lépés, minden úgy jó benne, ahogy van…” (Amadea)

#38    Jasper Fforde – A Jane Eyre-eset

janeeyreesetJasper Fforde regényében minden együtt van, amit elvárnék egy színvonalas szórakoztató irodalomtól: nyomozás (bár az kicsit el van nagyolva, mármint igazi nyomozómunka kevés van benne), belevaló hősnő (valahol azért érződik, hogy a szerző férfi), alternatív történelem (mindig vicces elképzelni, hogy milyen lehet egy párhuzamos világ), irodalmi utalások (amiken felröhöghetek), fergeteges humor (japán turisták mindenhol ott vannak!) és elgondolkoztató koncepciók.
(Lobo)

Ez egy olyan regény, ahol az ember tátott szájjal olvas, mert hogy ez így mind együtt van, harmonikus egészet alkotva, az emberi szellem épülésére szolgálva, mégis könnyen követhető és nagyon élvezetes. A sok műfaji halmozás nem válik kárára, úgy tud izgalmas krimi lenni, hogy közben kicsit sci-fi-időutazunk, némi thrillerre hajazó jelent kíséretében, végig humorosan, némi vámpíros vonallal karöltve.
(Nima)

#37-36    Stieg Larsson: A tetovált lány

tetovaltlanyMondhatnám, hogy ez egy jó kis svéd krimi, de ennél sokkal többről van szó, mert az események hátterében döntő szerepet kap az erőszak, a nőket ért bántalmazások, gyilkosságok, a gyámság alá helyezett személyek kihasználása, szadista, aberrált férfiak, gazdasági korrupció, csalás, megfélemlítés és se eleje, se vége. Ha hozzávesszük a rendőrség tehetetlenségét és az újságíró inkorrekt eszközeit, akkor végtelenül elszomorító képet kapunk Svédországról.
(Hannamarie)

A rejtély, a nyomozás izgalmas, meglepő, hátborzongató, van benne csavar is. Ezeket az oldalakat csak úgy falja az ember. A végén meg marad benne a hiányérzet, és nyitott kérdések.  (Cseri)

#37-36 Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai

ibrahimurRövid, de annál velősebb könyvecske, az életbölcsességeket pár mondatba, mozzanatba sűrítve adagolja az író. Nincs benne egy szál felesleges szó se, vagy történés, mindennek jelentősége van. (Nima)

Ebben az ici-pici, vékonyka kis könyvben annyi bölcsesség és misztikum van, hogy az összes ezoterikus könyv és Coelho-iromány elsápadhat mellette. És még a stílusa is szórakoztató!  Stippi

#35    Helen Fielding: Mindjárt megőrülök!

bridgetjones2Bár az első rész színvonalától jócskán elmarad, azért mindenképpen itt a helye. Kétségtelenül ebben a részben is voltak emlékezetes pillanatok és Colin Firthtől azt is megtudtuk, mi az a micsám – no és tagadhatatlan, hogy Helen Fielding nagy hatás gyakorolt rám, mikor személyiségem még igencsak képlékeny volt, így aztán nála lehet reklamálni, amiért Bridge olyan, amilyen. (Bridge)

Van néhány könyv, amit az elejétől a végéig idült vigyorral az arcomon vagyok képes sokadszorra is elolvasni és ez is közéjük tartozik. Mivel az első rész nem fért be a kikötésbe, de Bridget Jones és amit képvisel nagyon kihatott az olvasási szokásaimra (igen, szeretem a csajirodalmat), ennek a könyvnek (vagyis inkább írójának) helyet kellett kapnia  a listámban.  Fielding nem szakított a sikeres formulával, vett egy klasszikus sztorit, amit modernizált, meghagyta a szereplőket, tulajdonságaikat az első részből, néhány jelenet még viccesebb is, mint korábban és még az angol köztudatot akkoriban formáló fontos eseményeket is hihetetlen érzékletességgel volt képes ábrázolni. (Lobo)

#34    Vámos Miklós: Apák könyve (2000)

apakkonyveEgy hatalmas családfa az egész könyv, az apákról fiúkra szálló név és hagyomány tükrében, a török kortól egészen napjainkig. Minden ugyanaz és mégis más a generációk sorsában. A zsidó család viszontagságai úgy érnek véget az utolsó sarj halálával, mint egy elhamvadó cigaretta. (Hannamarie)

Mert nyilvánvalóan kell írni egy családregényt is. Nem ez a kedvencem Vámostól, de szerintem kiválóan van megkomponálva és remekbe sikerült egy darab.  (Bridge)

 

#33    Chuck Palahniuk: Harcosok klubja

harcosokklubjaA célja vesztett vagy hamis célokat kergető fogyasztói társadalom pimasz, frappáns és harsány kritikája. Palahniuk fügét mutat az elkényelmesedett nyárspolgároknak, a szépségipar megszállottjainak vagy a munkamániás cégembereknek, de tulajdonképpen mindenkinek. A Harcosok Klubja garantáltan újragyúr, tanít, vezet, megőrjít. Elvei: ne legyek tökéletes, ne legyek elégedett, ne legyek teljes. És közben, egészen finoman, meghasad a tudat. Különben pedig:
Senkinek egy kibaszott, kurva szót sem a Harcosok Klubjáról!
(Cotta)

Még véletlenül se tudom elválasztani a filmtől, mert ugyanúgy magával ragadott, letaglózott és elgondolkoztatott, mint az a 2 óra a sötét moziban. Emlékszem, hogy kihűlt a fürdővizem, mire befejeztem. Korszellem, tabudöntögetés, a fogyasztói társadalom, a hazug életvitel sárba tiprása az egész regény.  Pörgős egyszerű mondatok, sorozatos ismétlés is döngöli belénk a mondanivalót. Persze utána egy darabig nem mentem az IKEÁba. De sajnos magáról a Klubról én se beszélhetek. (Lobo)

 

#32-31    Susanna Jones: A csendmadár

CsendmadarIlletve nem is annyira a sztori különleges benne, hanem az írónő stílusa, ahogy bemutatja az eseményeket Lucy bőrébe bújva, és ezért volt jó igazán elolvasni ezt a rövid kis könyvet, nem is annyira a történetért. Furcsa, Különös. Az a fajta, ami sokáig megmarad az emberben. (Amadea)

Sose voltam egy Japán rajongó, de mikor elolvastam ezt a regényt,  először támadt fel bennem a lelkesedés, hogy meg kéne nézni az a távoli szigetországot. Holott ez egy krimi és a magányról szól ami annyira velejárója ennek a távoli túlzsúfolt helynek. Ám Susanna Jones annyira sejtelmessé és izgalmassá teszi, hogy úgy éreztem, ezt látni kell. (Lobo)

#32-31    Sergei Lukjanyenko – Éjszakai őrség

ejszakaiorsegEgyébként mit vártok, mit mondjak? Nagyon jó, na. Vannak benne apró hibák, pl. hogy gyakorlatilag klisékből építkezik. És most jön az egyik nagyszerűsége: az unásig ismert sablonok ellenére – vagy éppen emiatt? – egyáltalán nem unatkoztam az olvasása alatt.  (Amadea)

Meg kell mondjam, aggódtam, hogy fog-e egyáltalán tetszeni a könyv, mert a filmet láttam először, és ez így nálam nem a nyerő sorrend. De annyira jó a könyv, és annyira nincs hozzá köze a filmnek, hogy igazából itt ennek már semmi jelentősége. A hangulat utánozhatatlan, és bár kliséket emlegetnek, annyira azért nem egy átlagos sztori.  (Nima)

 

Eredetileg megjelent: http://www.freeblog.hu/konyv/archives/2010/01/15/Az_evtized_konyvei_-2/

Oszd meg!

Reader Comments

Write a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *