Block: A betörő aki Bogartnak képzelte magátSzokás szerint pár hónap kihagyás után az idő megint megérett egy Bernie-re. Direkt hagytam ennyit az előző könyv és eközött, mert legutóbb a Ted Williamses sztori valami fenomenálisra sikerült, s kicsit még hagytam annak az emlékén rágódni magam. De most már eljött az idő, ráadásul a könyvet is vissza kellett vinni a könyvtárba, mert amúgy is nehéz volt ezt a részt beszerezni, én meg szeretem a sorozatokat sorrendbe venni, bár Bernie esetében ez annyira nem létkérdés. De azért izgatott a cím, ami nagy filmes flash-t jelzett meg kíváncsi voltam, hogy is van az előző regényben belépett újabb állandó szereplő: Raffles.

Minden férfi szeretne életében legalább egyszer Bogart lenni. Bernie-nek ez aztán pár hét leforgása alatt többször is megadatik. Először is megjelenik egy csodaszép, titokzatos nő, Ilona a boltjában, akivel aztán minden este találkoznak egy Humprey Bogart fesztiválon, s megnézik a két filmet, amit levetítenek. A dolog leginkább Carolynt frusztrálja, hogy maradhat két hétig plátói egy kapcsolat? Amikor úgy tűnik, hogy a nő végre beadná a derekát, Bernie-nek munkája akad. Valami könnyed dolog lenne csak, elhozni egy dossziét egy jól őrzött belvárosi épületből, ahova segítséggel tud csak bejutni. A dolog azonban félresikerül, betörőnk üres kézzel távozik, aztán hamarosan keresi a rendőrség, mert megbízóját holtan találták, s vajon kinek az aktatáskájára írta fel utolsó üzenetét? Természetesen Mrs. Rhodenbarr kicsi fiáéra. Aztán megjelenik egy törpe is fegyverrel a boltban, Bernie egyre több mindent tud meg a Közép-Kelet európai miniállamok lelkéről, s a rendőrség mellett mások is keresik a társaságát, úgyhogy inkognitóba vonul. A rejtélyes Ilona meg eltűnik. De Bernie kitartóan jár a moziba, megveszi neki a jegyet, végignéz minden este 2 filmet és pattogatott kukoricán él, mert ki tudja… Ja és közben mellesleg megint megold egy szövevényes ügyet az NYPD helyett.

Azt hittem, Block kitalált megint egy csomó Bogart filmet (ahogy azt itt-ott szellemesen Sue Grafton esetében tette az előző könyvben), de utánanéztem és kiderült, hogy dehogy, Bogie rengeteg rosszabbnál rosszabb szerepben is látható volt, nem csak abban a 10 filmben, amit kb. mindenki ismer. A fő motívum tehát, hogy milyen férfieszmény volt Bogart és milyen lehet eljátszani azokat a szerepeket, amik őt tették ikonná. Bár azért Carolyn végül kimondja a tanulságot:

Bogart nagyszerű a vásznon, de a Nemes Vesztes szerepében nem lehet leélni egy életet. Még egy felet sem.

Ja és még a könyv teli van magyar vonatkozásokkal is, ugyanis a történet egyik kulcsfontosságú eleme egy kicsi ország harca a függetlenségéért, ami eleve paródia, de itt ott felbukkan Budapest neve, meg utalások az amerikaiak 56-os szerepére. Először azt hittem, hogy talán a titokzatos hölgy is magyar, de nem, csak valami nagyon kelet-európaias nevet kereshetett Block és talált rá az Ilonára. Kevésbé volt vicces a regény, mint az előző, a főszereplők ugye állandó jellemmel bírnak, ők annyira nem fejlődtek, csak hozták szokásos szórakoztató formájukat. Leszámítva Raffles-t aki most inkább csak légző szőnyegként szerepelt. Viszont hihetetlen sikerélményben volt részem, ugyanis két ponton is megelőztem Berniet. Ehhez persze kellett az, hogy én még tanuljam az orosz nyelvet általános iskolás koromtól.

Eredeti cím: The Burglar Who Thought He Was Bogart
Kiadó: Agave
Fordító: Varga Bálint
Megjelenés: 2008 (1995)
Terjedelem: 264 p.
ISBN: 9789639868175
Honnan: Könyvtárból


Save

Save

3.5 Stars
Oszd meg!