Jan 102012

Az Agave Kiadó lépése, hogy beindította egyelőre szerényen 3 regénnyel az e-könyv kiadását is, kicsit felpezsdítette a dolgokat. Mondjuk nem ők az elsők a piacon, mert vannak akik már pár éve nyomulnak, mint például a Galaktika, SFPortal, Multimedia pláza, Magvető, Athenaeum (tőlük a Bookline-on lehet sok kötetet megvenni e-formátumban). De mindenképp e nagy bejelentésükkel és döcögős indulásukkal elég széles körben sikerült felkelteni az érdeklődést a téma iránt. Úgyhogy megint csak körbe jár mindenfelé blogos körökben, fórumokon, könyves közösségi oldalakon az e-könyv, e-olvasó kérdése, meg ami most már mindenkit érdekel, az árak meghatározása.

Lépjünk túl azokon az idejét múlt kifogásokon, hogy monitoron nem jó olvasni – e-könyvet nem PC-n (MAC-en) kell olvasni, hanem dedikált e-könyv olvasón -, hogy hiányzik a papír illata (van papírillatú spray, ha valakinek nagyon kell), hogy szeretünk ránézni a könyvekre, belelapozni, birtokolni őket, becézgetni, együtt aludni vele, WC-re kádba vinni. Jómagam is innen indultam, hogy szeretem a könyveket, szeretem, ha megvannak nekem, ha belelapozhatok, ha bármikor elővehetem, ha ott vannak a polcomon stb.. Csakhogy egyre inkább beláttam, hogy hajlamos vagyok olyan könyveket megvásárolni, amik csak a helyet foglalják, mert vagy egyszer olvasom el őket és soha többé nem nézek rájuk, vagy csak megvettem, mert akciós volt, aztán ment a várópolcra és ott porosodik pár éve. Úgyhogy jött szépen a behódolás, az e-könyv olvasónak és lett kütyüm, amivel elégedett vagyok és nagyon is kihasználom. Fogadjuk el, az e-könyvek itt vannak és maradnak és ez a jövő ezzel kell együtt élni. NEM FOG KIHALNI A NYOMTATOTT KÖNYV. Megnyugodtunk? Akkor lépjünk.

Nem mondom, hogy korábban nem gyűjtögettem mindenféle kalózkönyveket, mert épp beléjük botlottam és egyszer majd jó lesz felkiáltással eltettem őket valami alkönyvtárba a gépemen, meg töltögettem le könyveket a MEKről is, amikor még a klasszikus irodalmat se perelték ki alóluk. De amióta megvan a kütyü, becsületes utat járok. Fizetek a könyvért, vagy hivatalosan is ingyenesen jutok hozzá, még az időzített DRM-eket se töröm fel, amiket recenziós példányként szerzek be, nem továbbítom a fájlokat, nem töltöm fel kalózoldalakra stb. De sokszor kéne olyan könyvet megtalálni valahol, ami már amúgy ott van a polcomon, ám jól esne, ha az olvasómon is hozzáférhető lenne. Mondjuk adhatnák ezt párban is papírhoz egy gumikötetet és fordítva. Vagy ha bizonyítani tudom, hogy nekem már megvan a könyvtáramban XY regénye akkor letölthetném tiszta szívvel valahonnan.

Azt be kell vallanom, hogy itthoni könyvesboltból még nem vásároltam. S itt el is érkeztünk a mindenkit érzékenyen érintő és az Agavés bejelentés óta a legtöbb vihart kiváltó kérdéshez: az árhoz. Mert az ember azt várná, hogy ha van egy e-könyv, amihez nincs papír, nyomda csak 1 fájlt kell elkészíteni aztán azt továbbmásolni akkor a nyomtatott árának tizedéért kéne adni. Annak idején az e-könyvolvasó blogon volt egy nagyon jó bejegyzés arról, hogy “Mégis mi került ezen a fotelon 7200 ekönyvön 2000 forintba?

Ezt nem is ismételném, amúgy se értek hozzá, csak rávilágítanék, hogy azért nem minden arany, ami fénylik. Ráadásul úgy olvastam, míg magyar szerzőnél egész jól megoldható az e-könyv dolog, a külföldieknél azért az eredeti jogok tulajdonosai nagyon kemény feltételeket szabnak és körbebiztosítják magukat a nyereségből s csak ezek teljesülése után engedélyeznék a gumikönyvvé válást.

S nem érdemes a külfölddel se példálózni, mert ott is nagy harcok mennek az e-könyv árak körül. Az új megjelenések nem sokban maradnak el a keménykötésű vagy éppen a papír áraktól. Persze sok olcsó könyv is van, meg ezerszámra akciók, de az a papírkönyvek esetében is így volt. Angol/amerikai paperback még mindig olcsóbb, mint az itthoni. Jómagam is akciósan vásárolgatok 1-2 dollárért, vagy valami egyéb előnyért (pontok, következő alkalommal beváltható kedvezmények stb.) cserébe.

Ugyanakkor én is úgy gondolom, hogy valami megoldás kéne az e-könyvek árazására. Mert míg a papír könyvet ha megveszem utána én rendelkezhetem vele. Kölcsönadhatom például, elolvashatják a családtagjaim, barátaim, szomszédaim, üzletfeleim stb. Az e-könyvet pedig még a húgom olvasójára se nagyon tudom tisztán átpasszolni, pedig direkt azért vettünk egy cégtől valót, hogy átjárhatóság legyen közöttük. Sőt a hagyományos könyvet el is adhatom, elcserélhetem ha éppen nem tetszett.

Az olvasóknak van egy elképzelése, hogy mennyit hajlandó kifizetni egy eletromos könyvért, erről is több bejegyzés meg felmérés készült az e-könyv olvasóknál (akit a téma érdekel tényleg érdemes követni őket, meg a kommentjeiket, mert eléggé össze vannak szedve, van ott pro meg kontra meg titkok és segítséget is nyújtanak ebook és olvasó kérdésben). Sajnos az e-könyvek ára tényleg magas még itthon. S nincs akkora kínálat, hogy jó akciók legyenek (mint amikbe az ember belebotlik a külföldi oldalakon). Ugyanakkor azért az se kellemes, hogy az Agave e-boltja körül mindjárt mindenki arról is szövegel, hogy bezzeg a kalózkodás, a tartalomlopás stb. az mennyire csúnya dolog. Ez azért kicsit bántó a tisztességes vásárlóval szemben, bár tudom, hogy komoly és valós probléma. De már megint abban bízok, hogy itt is lesz valami megoldás, mint a zenék esetében.

Szeretem az e-könyveket, örülök, hogy van olvasóm és most már sok olyan könyvem, amiket impulzusvásároltam, s bármikor elolvashatok, ha akarom de mégse foglalja a polcomon a helyet. Viszont sajnálom, hogy ezeket nem tudom megosztani más könyvrajongóval. Ráadásul miután már a könyvtáramat mindenféle helyen bekatalogizáltam (librarything, moly, goodreads) most elszüttyöghetek a Calibre-vel és az e-könyveimet is rendezgethetem, csak hogy ki ne jöjjek a gyakorlatból.

De azt is folyamatosan hangoztatom, hogy az e-könyvek mellett továbbra is a papírért is oda vagyok, mert vannak műfajok, amelyekben ez kikerülhetetlen, s én nem akarom, hogy a gyerekeim azt higgyék, hogy egy magazin az csak egy elromlott Ipad, mert ez szerintem nem vicces, hanem inkább ijesztő tendencia. Viszont regényeknél, ahol a szöveg és a tartalom a fontos, nem az illusztráció, ott bizony teljesen e-könyvhívő vagyok.

Úgyhogy alapjából éljen, hogy végre itthon is nyitnak a kiadók az e-könyvek felé. Komolyan úgy gondolom, hogy barátságos árképzéssel senki nem fog rosszul járni és nem kell feltétlenül azonnal a kalózkodástól félni. Mert az e-könyvnek ugyanannyi előnye van, mint hátránya felhasználhatóság szempontjából és ez nagyon érzékeny kérdés, ezért nem szeret igazából senki kb. ugyanannyit fizetni az elektromos kiadásért, mint a papírért. Az utóbbi marad úgyis továbbra is a presztizs, minden netes író arról álmodik, hogy nyomtatásban is meg fog jelenni, se ez a téveszme, hogy addig nem vagy író, amíg papíron nem látod a neved sokáig meg fog maradni.

Normális árak és akciók mellett én is fogok e-könyvet venni itthonról. Addig is nekem maradnak az ingyenesen elérhető tartalmak és az így, szállítási költség nélkül, gyorsan hozzáférhető olcsó angol könyvek (amikre hivatkozva amúgy is vettem a kütyüt).

 

Oszd meg!

Reader Comments

  1. Én egyszerre nézem a kérdést olvasói és szerzői oldalról, és igazából egy sajátosság szúrt szemet a könyvárak kapcsán, mégpedig az, hogy ez egy sajátosan alkuképesnek tűnő “termék” (az árakat sokalló kommentek szerint). Se a színházjegynél, se a mozinál nincsenek mozgalmak, hogy “ez túl drága” (hogy a kultúrpoduktumoknál maradjunk) – max. nem veszik meg az emberek, és bedőlnek az intézmények a piac szokásos mechanizmusait követve.
    De nem kérdőjeleződik meg ilyen egyöntetűen az érték. Egyelőre nem találom a nyitját, hogy a kétféle fogyasztói attitűd közti lélektani különbség.

    Másrészt meg én lennék a legboldogabb, hogy ha az e-könyvek brutális áfáját csökkentenék a papírkönyvek szintjére, az rögtön 1/5-ét lecsaphatná az árnak, amennyiben a kiadók és a mohó szerzők! nem szeretnék lenyelni a különbséget. 🙂

  2. @barathk Azért a moziknál panaszkodnak, hogy drága jegy, virágzik a kalózkodás, meg zárnak be a vidéki filmszínházak, szóval ez egy utalás arra, hogy kisebb vagyon mondjuk beülni akár csak egy matinéra is. Persze elmennek rá az emberek, mert úgy érzik, hogy ott a hozzáadott érték: az élmény. Ugyanakkor DVD-n már olcsóbban vesszük meg a filmet a családnak és kb. a feléből kijövünk, mintha mindenki elmegy a moziba, s a DVD aztán otthon marad, többször meg lehet nézni, kölcsön adni a szomszédnak stb. A színház meg másért más, gondolom én, ott szemtől szembe kerül a néző a hús-vér emberekkel, munkájukkal és nem sajnálja tőlük amit odaad.
    Viszont a papírkönyv és az e-könyv között a külalakban és a felhasználhatóságban látja a többség a különbséget: papírban sokkal többnek gondolja a hozzáadott +-t míg az e “csak” a szöveg, kevesebb ember és anyag kell hozzá, és ezért sokallják ha ugyanannyiba kerül, mint a nyomtatott változat. Akkor inkább megveszik azt.

  3. Nagyon egyetértek. Én annak idején a szoftverekkel is így voltam, megvettem mindent pénzért.
    A könyveket is megvenném, fizetnék érte boldogan, csak lennének elérhető tartalmak bőséggel. Amire sajnálom a pénzt, vagy annyira nem érdekel, hogy a polcon is ott legyen, arra eddig is ott volt és eztán is ott lesz a könyvtár.
    Viszont nagyon szeretném, hogy ami már megvan az e-ben is olvashassam.
    Pl Asimov Alapítvány könyvei 3 példányban vannak meg, a Gyűrűk ura 4 példányban van meg szép könyvben. Hadd ne fizessek érte még egyszer e-ben is. Azért hoztam fel ezeket, mert ezeket biztos el fogom még olvasni máskor is. De Steven Erikson, vagy G.R.R.Martin könyveit is szívesen olvasnám inkább e-ben, most hogy már olvasónk, mert marha nagyok, utazni nem is vinném magammal, papíron meg már megvettem, tehát még egyszer nem akarok érte fizetni. Maximum jelképes összeget (mert egy nagy marha vagyok 😉 ).
    A DRM pedig azért fáj nekem, mert van egy Kindle-ünk, amin főleg a férjem olvas és egy Galaxy Tabunk, amin pedig én. Ő azon egyáltalán nem szeret olvasni, ha pedig DRM van, akkor cserélgetnünk kellene.

  4. Bár én magam az utóbbi években szinte kizárólag neten publikálok, mégis a hagyományos könyv mellett állok továbbra is – mint ahogyan IPhone-om sincsen (sőt, korábban MP3 lejátszóm sem). Más érzés, más hangulat, amit nem tudok és nem is akarok feladni. És nézzétek meg, jönnek vissza a zenében a bakelit-kiadások…

  5. @Lobo – Pont most írtam én is arról, hogy a $0.99-$3.99-re beárazott ekönyveket ész nélkül veszem az Amazonról. Ennyit simán megérnek, fel sem merül bennem ezek kapcsán a kalózkodás. Ergó a bejegyzés minden szavával egyetértek, beleértve a magyar kiadók árképzésével és “kínálatával” kapcsolatos dolgokat is.

    @Pikszi – a hangoskönyvek áfája bekerült az 5%-os sávba, komoly rejtély, hogy a villanykönyveké miért nem. Lehet, hogy a te írásaidért sem kellene 2K-t kipengetni és emiatt jobban is fogyna (egyébként nem tudom, hogy fogy).

    @GNL – ne keverjük a szezont a fazonnal, a bakelit nem a nosztalgia miatt, hanem azért jön vissza, mert rájöttek, hogy még a lossless formátumok sem tudnak olyan telt és pazar hangzást csiholni, mint a bakelit (mint hordozó technológia). Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a papír azért nélkülözhetetlen, mert telt az illata. 🙂

Write a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *