Anita Blake immár nyolcadik alkalommal áll neki, hogy megmutassa mennyire kemény csaj is. Talán túlságosan is az, hiszen teljesen elmosódnak a határai, hatalma egyre nő, erkölcsi fenntartásai pedig csökkennek. Az eleinte belevaló, nagyszájú, értelmes nőből a sorozat fokozatosan csinál féktelen szörnyet. Lassan már szinte semmi nem különbözteti meg azoktól, akikkel és akikért harcol.

A Sápadt Hold egy hajnali telefonhívással indul, Anitát ex-vőlegényének, Richardnak az öccse keresi, s elmondja, hogy bátyját nemi erőszak vádjával letartóztatták vidéken, ahol éppen biológiai kutatásait végezte a nyáron. Antia azonnal összepakol, Jean-Claude áldásával és a vámpírúr személyesen kiválasztott kíséretével övezve elindul, hogy segítsen a fiúnak, akihez még mindig fűzik személyes érzelmek is, túl azon, hogy mint vérfarkas és a falka alfa-hímje Richard még fontos tagja is annak a triumvirátusnak, amit a mestervámpírral alkotnak. Úgyhogy irány a kisváros, ahol senki se látja szívesen a bandát. Richard hamarosan szabadlábra kerül, de még van egy csomó találkozó (vámpírokkal, vérfarkasokkal, trollokkal, démonokkal, helyi bunkókkal), amit túl kell élnie Anitának és védenceinek.

Szokás szerint (legalábbis az előző könyvek alapján) aztán a krimi elem, meg hogy miért is vádolták meg Richardot eltörpül azok mellett a harcok mellett, amit Anitának és bandájának meg kell vívnia a helyi vámpírokkal, vérfarkasokkal és valami különösen gonosz erővel kell megvívnia. Főszereplőnőnk megint újabb vonásait ismeri meg saját hatalmának, de a feje lágya továbbra se nő be, előbb lő aztán kérdez és néha teljesen kifacsart az érvelése is, amivel indokolja tetteit, a segítséget meg persze nem fogadja el azonnal.

Ez a nyolcadik rész jobban és izgalmasabbra sikerült a sok logikai baki mellett is, mint az előző kettő, de sajnos nem tudja elérni a sorozat elejének színvolnalát.

Oszd meg!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *